A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

A vizsgált 62 dalnak több mint fele: 32 dal 6—7—8—9 szótagú sorokból áll. Ezek közt a 8 szótagúak vezetnek, ezeken belül is az izometrikus nyolcasból 17, a heterometrikusból 3 dalunk van. A másik — számarány tekintetében kiemelkedő — szótagszámú csoportba a 11 és 10 szótagszámú dalok tartoznak. Ez természetes is, ezek a mai népdalok legkiemelkedőbb képletei —• számarányuk tekintetében azonban lemaradnak az előbbi szűk szótagszámú dalainktól, mert ide az összlétszámból csak 27 dallam tartozik. — Végül 4 dallam képviseli a 12 vagy annál nagyobb szótagszámú dalok csoportját. E mérleg méginkább a szűk szótagszámú dalok javára billen, ha hozzávesszük a hangszeres részben közölt dalok közül az 5—6—7—8— szótagúak közé tartozó 32 (!) dallamot. Ezek többnyire dudanóták. — A 10 és 12 szótagúak közé belőlük csak kettő, viszont a kanásztáncok 13—14—15 szótagszámú csoportjába újra 18 dallam tartozik. Sorzáró hangjaink egymáshoz való viszonya mutatja ki a leghűebben a dallam karakterét. Variálódás során is a záróhangok a legmaradandóbbak népdalainkban. A záróhangok alapján való rendezés is az imént megfigyelt jelenséget bizonyítja más szemszögből. — Az itt közreadott daloknak fele 31 tartozik azok közé, melyeknek kezdősora magasabban jár a zárósoruknál. Ezek a második dallamsor végén levő főzáradék rendjében a következőképpen oszlanak meg: 1 főzáradékú dallam 10 b3 főzáradékú dallam 6 3 főzáradékú dallam 1 4 főzáradékú dallam 4 5 főzáradékú dallam 10 A hangszeres fejezetben levő dalok még csak szaporítják az ereszkedő dallamok számát. Sorszerkezet szempontjából elemzett dalaink fele-fele arányban oszlanak meg a nemVisszatérő és a visszatérő forma közt. A 63-ból 33 a nemvisszatérő formájú. Ezek közt a négy különböző zenei magból építkező sorok vezetnek 13 dallal, majd a háromdallammagúak következnek 12 dallal. A két dallammagúakat 5 dal képviseli, Végül két kvintváltó dalunk mindegyike egy-egy dallammagból építkezik. A hangszeres fejezetben levő dalok közt még nagyobb a nem visszatérő szerkezetű dalok száma: 9/5-e, vagyis 51 elemzett dal közül 45 nem-visszatérő szerkezetű. Ezek közt azonban — gondoljunk a sok dudanótára —, a két-három dallammagból építkező dallamok vezetnek magasan: 1 dallammagból építkezik 4 dal, 2 dallammagból építkezik 15 dal, 3 dallammagból építkezik 15 dal, 4 dallammagból építkezik 9 dal, 5 dallammagból építkezik 2 (az 5—6 sorosak!) A hangszeres fejezetben közölt dalok közé mindössze 6 visszatérő szerkezetű dal tartozik, ezek mindkét dallammagból építkeznek. Ambitus szempontjából megfigyelhető, hogy a népdalok nem veszik igénybe az emberi hang szélső határait, hanem úgy helyezkednek el abban, hogy kényelmesen énekelhetőek legyenek. Az elemzett dalok fele: 32 az oktávnyi hangtartományt használja fel. A másik fele ennél csupán 1—2 hanggal nagyobb hangterjedelmű: 13 dal járja be a nóna, 12 a kisdecima s csak 5 a nagy décima hangjait. Egyetlen népdalunk van csupán, mely moll hexachordban mozog. A daloknak alig 1/20-a a plagális (3), a többi dallam autentikus (a VII. fokot érintő négy dallamot is ide számítottuk). Hangnem szempontjából a dallamoknak mindössze 1/7-ed része dúr jellegű: dúr és mixolíd, szo hangsorú, a másik 6/7-ed része moll jellegű. Parasztdalainkhoz arányítva nagyon gazdagon van itt képviselve az ősi pentaton hangsor s még a la sorok is telve vannak pentaton fordulatokkal. Gyakori dalainkban a különböző, azonos alapú hangsorok keveredése is, I. Kist er ces, moll jellegű hangsorok 1. Pentaton (la) 19 dal Pentaton 5 Két rendszerű pentaton 7 Pentaton pien hanggal 7 2. La sor 23 dal La sor 8 Két rendszerű la sor 13 La sor/i-vel 2 3. Kvartszeksztes mi sor 2 dal 4. Melodikus moll 1 dal II. Nagytér ces, dúr jellegű hangsorok 1. Dúr sor 7 dal 2. Szo sor 2 dal III. Keverék-hangsorok azonos alappal 1. Szo sor + mi sor 4 dal 2. Szo sor + la pentaton 4 dal 3. Két rendszerű mi sor 7Í la sor 1 dal A dallamok e legjellegzetesebb mutatóin kívül van még egy-két jelenség, melyet talán érdemes figyelemre méltatni. 1. Bizonyára a tágasabb hangközépítkezésű sok pentaton dallammal függ össze, hogy sokszor egymást egy irányban követő ugrások adnak ősi, különleges ízt pásztor dalainknak. Mintha a kanászkürt búgó felhangjai szólalnának meg könnyedén, természetesen — oly egyszerűen, magától értetődően használják énekeseink e dallamugrásokat. Előfordul dalaikban oktávugrás felfelé a 7. sz dalban kétszer is s a 18. sz. dalban; oktávugrás lefelé a 2. sz. dalban. Közvetett oktávugrás lefelé 1 m r 1, fordulattal a 14. sz. dalban kétszer is s a 15. sz. dalban, a s r s, ugrás a 18. sz. dalban. De találunk arra is példát, hogy a felső oktávot egy kis szeptim ugrással támasztják meg (47. sz. dalban), vagy főhangként az alapról a szeptimre ugranak, mint azt 1. számú dalunkban is látjuk. Ezekből arra következtethetünk, hogy népünk számára a kis-szeptim nem disszonáns hangközként él, hanem — talán — mint a párhuzamos dúr sor kvintjét értelmezik belső zenei világukban. A nagy ugrásokra az idézetteken kívül másutt is találhatunk még példát dalainkban. 2. A másik érdekes sajátosság, hogy dallamaink közüli kilenc kezdődik egy bizonyos : az alaphang kvintjén és kvartján 1—2 hangon recitáló formulával, mely aztán vagy megnyugszik utolsó hangján, vagy — ha hosszabb a sor — fellép a záróhang oktávjára. Mintha énekeseink ezt az első sort csak egy kis bemelegítő éneklésnek szánnák s látszólag céltalanul ide-oda lépkedő kezdősor dalolása közben határoznák el, hogy is folytatják majd a dalt. Ez egyben szinte improvizatív hatást is gyakorol arra a hallgatóra, aki először hallja e dallamot. 3. A dunántúli terc a Bakony vidékén is nagyon jellemző dalainkra, erről s a semleges tercekről is szólottunk már a dalok előadása című fejezetben. VIII. ELŐADÁSBELI SAJÁTOSSÁGOK A PÁSZTOROK DALOLÁSÁBAN Itt közölt pásztordalainkat megvizsgálva a pásztorok éneklési sajátságaira vonatkozóan a következő megállapításokat tehetjük. 1. Előadásmód A pásztorok dalai közt sokkal több a par land o-rubato előadásmódú dallam, mint amennyi a bakonyi parasztdalok közt található. A 66 dal közül 35 tartozik a parlando-rubato csoportba s 31 a feszesen, giusto módon előadott dallamok száma. 407