A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

36., 37. Tipikus dunántúli pásztordallamok pentaton hangsorral, melyet mindkettőnél egy pienhang, a fa színez. A 37.-ben ezenkívül a nagyterc is érdekessé teszi e hangsort. Ld. Bnd. 8. — Itt is találkozunk az oktávot átfogó nagy kvartugrásokkal. Az énekes erősen variál, sok ornamenshangot használ. A 37. dal második versszaka a szöveghangsúly miatt így módosul : 52., 53., 54., 55. A négy visszatérő szerkezetű variánsdallam kétrendszerű la sorban szolmizálható. Érdekes, hogy az általában legváltozékonyabb harmadik sorok egyeznek meg itt a leginkább egymással. Zenei változat: Kerényi: Népies dalok 37. sz. A dallamot Erdélyi János alkalmazta Petőfi versére, ahogy ezt Kerényi i. m. 212. oldalán olvashatjuk. Zenei változata: B. 7/a—b J.: 153 38. Szo hangsorú, visszatérő szerkezetű dallam, melyben az utolsó sor már elég messze távolodott első sorbeli mintájától. — A 2. versszakot Abai György énekelte Borzaváron. 39. E dal őrizte meg számunkra a bakonyi dalok régi ékesítésmódját a legjobban. Míg többi dalunkban a legtöbbször csak egy-egy díszítő hang található, itt két-három-négy hang is körülírja, kiemeli a főhang szerepét. Kezdősora ismerős recitáló kezdősorunk. Hangsora kétrendszerű la pentaton pienhangokkal. — A dalt édesapjától hallotta. 40. A visszatérő szerkezetű dal első három sora kétrendszerű kvartszeksztes mi sor (frig), mely végül la sorban zár. 41. Visszatérő szerkezetű pienhangos pentaton dallam. 42. Visszatérő szerkezetű, érdekes szub domnáns szerepű akkordfelbontással induló dúr dallam. Ki- haj- fern mel- lé - ja <з he- gyön- a 43., 44., 45. Visszatérő szerkezetű három variánsdallamunk közül az elsőnek pentaton a hangsora, a következő kettőben már a/a-hangnak is fontos szerep jut, ezek is la sorúak, pentaton fordulatokkal. Zenei változata: J. II.: 105 46. Szo hangsorú, Visszatérő szerkezetű népdal, csak ez az egy változat ismerős belőle vidékünkön. Feltűnően sok alliteráció található szövegében. E ballada újabb keletű, szövege nem csiszolódott még — és már ki a gyakori előadás következtében. Zenei változata: J. II.: 116 47., 48. Ereszkedő dallamunk kétrendszerű, pentaton hangsorú, ti pienhanggal. Érdemes megfigyelni benne a nagy dallamugrásokat az első két sor elején s azt is, mint alakítja, formálja az azonos dallamot a más és más szöveg. 56. A „Leégett a jászladányi csernyés" c. dalt az énekes öregapjától tanulta, aki szintén bakonyi pásztor volt. 57. E visszatérő szerkezetű, la sorban mozgó dallam harmadik sora az utolsó ütem ismétlése által bővül. — Általánosan ismert népies dal. 58. Motivikus építkezésű gyermekjátékdallam, melyet olyan egysoros kanásztáncritmusnak is felfoghatunk, melynek utolsó két üteme ismétlődik. — Hangkészlete sem mindennapi : a la-re pentachordban mozog, de nem moll jellegű, hanem ennek ellenére inkább dúros. 59. E variált előadású ereszkedő népdalunk első két sora szo sorú, 3., 4. sora pedig la sorú, ezt jelzi a semleges terc is. 60. E kétrendszerű la sorban mozgó dallam utolsó sorában még felfedezhetjük első sorának dallamvázát, ehhez járul két magasan járó középső sora, ezek alapján népdalaink újabb, kupolás szerkezetű osztályába soroljuk. Variálására vonatkozóan ld. a variációs fejezet elemzését. Zenei változat : J. II. : 5 61. Parlando módon előadott ereszkedő népdalunk harmadik sora ritka-hosszúságúra, 31 szótagúvá bővült. Hangsora kétrendszerű la sor. Zenei változat: В.: 68 62., 63. E dalok elemzését ld. a dallamközlés után. - пек Tël-të-izik <a 49. E dal hangsora: melodikus moll. 50., 51. Ez az egyik legjobban ismert ballada vidékünkönAz itt közölt két változatán kívül a felszabadulás után ide költözött felvidékiektől: Ipolyság vidékéről és borsodiaktól is feljegyeztem változatait. Az ország többi részén is ismert. 64. Első két sorának 3/4-es lüktetése, funkciós felépítésű dúr dallama idegen •— feltehetően német — hatásra mutat. 65., 66. E két improvizáció elemzését Id. a 61. sz. dal után. V k&sz405