A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagy László: A veszprémi tobakok

arab Észak-Afrikában, a balkáni ozmán török tartományokban, különösen pedig Kisázsiában, a finom bőrök készítésének e legősibb földjén virágzott tovább.

244 Marokkóban készült a „maroquin", Saffi városában a „saffian",

245 Törökországban a „sakhtian", amiből a magyar szattyán szó is származik.

246 E fejlődésnek megfelelően a középkori kordoványbőr és kordoványos mesterség a spanyolországi araboktól kerülhetett Nyugat-Európa országaiba és onnét hozzánk. A 16— 18. században azonban kordovánnyá és szattyánná differenciálódva, már a szintén arab Észak-Afrikából, de főként Törökországból és a balkáni török tartományokból, mégpedig Nyugat- és Észak-Európába mint áru a levantei kereskedelemmel, mint mesterség ipari kémek útján,

247 hozzánk a kész áru szintén levantei kereskedőkkel,

248 a mesterség azonban közvetlenül a hódoltsági területekre betelepült török, de különösen török módra dolgozó balkáni iparosoktól. Veszprémben szóhagyomány is élt róla. Hollósytól hallottam, hogy valamelyik végvári harc után akasztani vittek egy törököt. A szerencsétlen rab életéért könyörögve megígérte, hogy ha megkegyelmeznek neki, olyan mesterségre tanítja meg Veszprém lakóit, amely gazdaggá teszi majd őket. Ettől az akasztófától megmenekült töröktől tanulták a veszprémiek a tobakmesterséget.

249 Egyelőre nem találtam nyomát annak, hogy a hódoltság idején Veszprémben, mint pl. a lényegesen hosszabb ideig török uralom alatt levő Pécsett, törökországi, vagy balkáni bőriparosok dolgoztak volna

250 és így a velük együtt élő magyarok közvetlenül tőlük tanulhatták a kordovány- és szatytyánkészítő mesterséget. A hódoltsági viszonyok között 68. A Tabán helynév, tobak céh- és mesterségszó előfordulása a török hódoltsági és végvári területeken. 68. Vorkommen von „Tabán" Ortsname, ,,Tobak"-Zunft und „Tobak", als Handwerkswort auf den Gebieten der Türkenherrschaft und der Grenzfestungen. azonban sokféle egyéb mód is adódhatott arra, hogy más dunántúli városokkal, talán éppen Péccsel, vagy Fehérvárral való, időnkint nemcsak harci, hanem békés társadalmi és gazdasági érintkezés is lehetővé tegye ezt, már csak a mindinkább egymást utánzó törökök és magyarok viseleti holmiainak beszerzése és készítése érdekében.

251 Mindenesetre az akasztófától megmenekült török rab históriája a tobakmesterség eredetét, így a veszprémit is, a maga romantikus megfogalmazásában ugyan, de lényegében az ipartörténeti tényeknek megfelelően örökítette meg. Bizonyítja a mesterség legjellegzetesebb pácoló, meg cserző anyagának, módjának, a legtöbb kikészítő eljárásnak már ismertetett számos törökországi, illetve balkáni kapcsolatán kívül maga a íobak mesterségszó is. Török eredetét és értelmét ugyanazok a nyelvészeti bizonyítékok igazolják, amelyeket Kakuk Zsuzsa a Tabán szó magyarázatával kapcsolatban oly meggyőzően fejtett ki.

252 Szerinte a Tabán szó az ozmán török „tabaq-xane"-bői származik és cserző műhelyt, illetve ősi perzsa-arab formájában tímár-házat jelent, benne a „tabaq" a tímár-t, „xane" a házat, analógiás értelemben a települést. Ennek a perzsa-arab eredetű ozmán török tabaq szónak nyilvánvaló a kapcsolata a magyar „tobak" mesterséget is jelölő szóval is, akár közvetlenül a törökből, akár a szerbhorvát, bolgár „tabak^-ból került a magyarba. Valószínűbb a balkáni, délszláv közvetítés. Hiszen azokat a kordoványés szattyánkészítő mestereket, akiknél a bulgáriai Sumenben és Gabrovóban a veszprémi tobakmesterségre kerestem és találtam adatokat, még 1937-ben is „tabacr-пак, tobokoknak hívták.

253 68. Présence du toponyme «Tabán», et des mots techniques «corporation des Tobak», «métier tobak», sur le territoire de la domination turque et des confins. 68. Табан

—название поселений; происхождение названия

—тобакового цеха и профессии тобак; применение этих названий на территориях турецкого господства и пограничных крепостей. 224