A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

162 84. Temetési lámpák tartóállványa, Bakonyszentlászló. 84. Haltegestell von Beérdigungslampen von Bakonyszentlászló. 84. Râtelier de lanternes funéraires — Bakonyszentlászló. 84. Подставка для похоронных фонарей, Баконьсентласло. Valószínűleg a herendi céhlámpák mintájára készültek а bándi hasonló lámpák is. Lámpadíszük teljesen azonos a herendiekével. A négy lámpa kereszt alatti ovális táblácskáin a következő feliratok olvashatók: 1 : ERSAME SNEIDER 1852 (Becsületes szabó 1852) 2: ERSAMESMID 1852 (Becsületes kovács 1852) 3: ERSAME PINTER 1852 (Becsületes pintér 1852) 4: ERSAME SUSTER 1852 (Becsületes varga 1852) A temetési lámpadíszek harmadik csoportja az országcímeres. Ezekről — mint már bevezetőben említettük, minden kétséget kizáróan nem állapíthatók meg, hogy kifejezetten céhek használatában voltak, de a valószínűség emellett szól. A legrégibb ilyen országcímeres lámpadíszeket a leányfalusi evangélikus templomban levő 2 darab igen rossz állapotban levő lámpán láthatjuk, a levéldíszszerűen kivágott rézlemez táblácskán kipontozva az 1845-ös évszám olvasvasható, fölötte négyszögletes, sziluettszerűen kivágott magyar címer, a fölötte levő korona már letörött róla. Valószínű, hogy a leányfalusi fazekasok régebbi lámpái lehettek. Csinos barokkos szent koronás magyar címerből áll az olaszfalusi templomban levő másik 4 darabos céhlámpagarnitúra dísze. A lámpák 1879-ben készültek. Valószínű tehát, hogy a céhrendszer megszűnése után az iparosok új, általános országcímeres temetési lámpákat csináltattak maguknak a takácscéhjelvényesek helyett. Bakonyszombathelyen is található négy magyar címerrel díszített temetési lámpa a róm. kat. templomban. A lengőlámpákat díszítő magyar címerek, az eddigiektől eltérően nem sárgarézből készültek sziluettszerűen kivágva, hanem vaslemezből, piros és ezüst színre festve. Speciális helyet foglal el a céhlámpadíszek sorában a szentgáli takácscéh lámpájának dísze. Ez sem a céh, sem az ország, hanem Szentgálnak az ősi királyi vadásztelepülésnek a címerét ábrázolja, a tovarohanó szarvasra célzó vadászt. A címerkép sárgarézből van kivágva a szokásos módon, s egy sárgarézrudacska végén áll. A rúdon 2 csuklón, elforgatható vékony rézlemezből készült kétcsücskű zászlócska, selyemmel borítva és szegélyhímzéssel díszítve. Egyik felén láncöltéssel hímzett felirat „Ns. Sz. T. Cz. 1839" (Nemes Szentgáli Takács Czéh) A céhlámpák típusa igen széles körben elterjedt. A céhek megszűnése után a legkülönbözőbb egyesületek használtak ilyen temetési lámpákat, mert nyilván a temetés elvégzésének feladata is rájuk szállott. Egyik legérdekesebb példa erre a nagyvázsonyi lövészegyesület. Lámpái tipikus céhlámpák. Ma is a nagyvázsonyi Szent István templomban láthatók. Lámpadíszük is a szokásos sárgarézlemezből kivágott jelvény. 2 ágaskodó oroszlán 2 egymással keresztbe fektetett puskát tart. Másik igen érdekes példa a peremartoni gazdakör. Temetési lámpái a peremartoni róm. kat. templomban vannak. A tipikus céhlámpák dísze a rovátkázott díszítésekkel ellátott magyar címer sziluettszerűen kivágott képe, de a szo85. Temetési céhlámpa a templomfalra erősítve, Nemesleányfalu. 85. Beerdigungs-Zunftlampe an der Kirchenwand, Nemeslsányfalu. 85. Lanterne funéraire scellée dans le mur de l'église, à Nemesleányfalu. 85. Цеховой похоронный фонарь, укрепленный на церковной стене, Немешлеаньфалу.