A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Horváth József: Néprajzi és helytörténeti jellegű adatok a nagyvázsonyi úriszék irataiból

hivatom, Dörnyei Márton itt léveő Porkolábnak felesége vagyok és azzal együtt mostanság itt Vázsonyban lakom, másként veszprémi születésű 35 esztendős és pápista vagyok. Szeptembernek 24-ik napján itt Vázsonyban fogattattam meg és Áristomban tétettem a Méltóságos Uraság Tisztyeinek parancsolattábul azért, mint ha Csipkereki Rab a Méltóságos Uraság Tömlöczébül 22-ik Szeptemberben az én gondatlanságom miatt szökött volna el. (Az iratból egy kis rész kiszakadt s így a feltett kérdést és a válasz egy részét nem lehet olvasni). 3. Igaz is az, hogy amidőn azon rab személly elszökött, nálad Volt a Tömlöcz kulcsa, eö pedig lakat... nélkül szökött meg ? Nálam... mivel az uram ... de a Rabot... uraságnak Ferencz nevű Hajdúja vette ki a Tömlöczbül, hogy vele dolgoztasson, megígérvén, hogy reá vigyáz és azt estvére vissza vezeti. Én azért annak szavára kibocsájtottam a Rabot, de azt többé nem láttam, mivel az említett hajdú többé sem maga hozzám nem jött, sem a Rabot haza nem késérte a várba, hanem köz hírbül hallottam, hogy a Csipkereki elszökött, azért tüstint utánna tudakozódtam is, de nyomot nem találtam, én pedig arrul nem tehettem. 4. Azelőtt magad és urad beszéllettétek, hogy Csipkerekit nem kell félteni a szőkéstül, seőtt véle a Tömlöczön kévül magatok lakásán ettetek és ittatok is? Nem beszéllettem én azt sem véle nem ettem, ittam. 5. Hát Puska Jánost miért engedted hozzád menni és a Tömlöczöt, melyben voltál föl törni? Én hozzám nem jött a fogságba és nem is tudom törte e föl az ajtót, Vagy sem. 6. Miért tagadod, hiszen azt maga Puska János is már megvallotta? Akár hogyan vallotta, én nálam éjczaka nem volt." Molnár Zsuzsa ítéletét nem tudjuk. De Puska Jánost 1791. január 11-én egy hónapi tömlöcre ítélik s az ítélet napján 30, a szabadulás napján pedig 20 „kemény" pálca ütésre. Puska János bevallotta, hogy árral kinyitotta Molnár Zsuzsa tömlöcének lakatját és beszökött hozzá. Kérdés: Mi kereseted volt azon rab személynél? Válasz: „Nála voltam midőn néki ételt vittek és beszélgettem is véle, de azon túl is reá Vezetett az asszonyhoz való szeretetem, melly miatt egészban megvakíttattam magamban". De egyébként csak a „kukorica megszedése" ügyében ment be az asszonyhoz. Molnár Zsuzsával szembesítve, az asszony azt vallotta, hogy csak a lakatot nyitotta fel, de a tömlöcbe nem ment be. Csak kívülről szólt hozzá, de ő nem felelt neki. Puska Jánost még azzal is vádolták, hogy azon a napon, amikor Csipkereki elszökött, Molnár Zsuzsával a leányfalusi korcsmában mulatott, holott az asszonynak a tömlöcöt kellett volna őriznie, mivel férje, a porkoláb nem volt otthon. Puska János ezt tagadta. 1793. október 3-án került sor az egykori porkoláb — castellanus — Nagy Ferenc ügyének kivizsgálására. A vád az volt ellene, hogy több mint egy esztendeje Bruczky Mari csavargó és tisztátalan életű buja személlyel összeadta magát, feleségét ütötte verte. További vétke, hogy ez év szeptember 11-én segédkezett a tömlöcben levő rabok szökésében. Eszközöket adott nekik, hogy kiáshassák magukat. Az egyik rab, Horváth Gyurka újra börtönbe került Veszprémben és az rá is vallott Nagy Ferencre. ítélete: További egy hónap börtön, és két ízben elszenvedendő 25—25 pálca ütés. 1808-ban is olvasunk egy szökésről. Nagy János lókuti születésű 25 éves nőtlen csavargó Zircen egy társával, Molnár (Horváth) Jánossal két lovat lopott és a vázsonyi vásárra hajtották. Itt elfogták, de a vasat leverte lábáról és megszökött. Persze újra kézre került és elég kemény ítéletet kapott: az 1809. évi böjtelői vázsonyi vásárig fogságra ítélték és minden közbeeső vásár napján 30—30, összesen 180 bot ütést kapott. Bizonyára elment a kedve a lólopástól és megemlegette a vázsonyi vásárokat egész életében. Még egy érdekes szökés jellemzi a vázsonyi tömlöc megbízhatóságát, de erről későbben lesz szó. De nemcsak büntetett az uraság és az úriszék, hanem sokszor igazságot is szolgáltatott a pereskedő feleknek, vagy segélyt juttatott a bajbajutott jobbágyoknak. Erről egy 1792-ben kelt folyamodvány tanúskodik, melyben hét vöröstói jobbágy panaszolja, hogy a gabona betakarítása után villámcsapás felgyújtotta pajtáikat és istállóikat, továbbá két lakóházat. Termésük bennégett s most vetőgabonájuk sem maradt. A kérvényre gróf Zichy Károly sajátkezűleg vezette rá: „Száz mérő rozs az supplicansoknak 12, azaz tizenkét garasával applacidáltatik (engedélyeztetik HJ.)". Rendkívül érdekes adatokat nyerünk a korabeli házi felszerelésről, ruházatról egy 1796-ban kelt leltárból. Ebből kitűnik, hogy 1796. július 13-án Nyírlakon (Sümeg mellett) a zsiványok meggyilkolták Pars Ignác korcsmárost és feleségét Slangin Katalint. A lakásban maradt holmikat Forintos Boldizsár szolgabíró leltározta, majd későbba„kótya-vetyén" elárvereztette. Ide iktatom az eredményt: 1° A Szobában lévők Ft. kr. 1. Hatos szék Nro. 3 1 7 2. Fekete nyelű kés 6 pár — 30 3. Bádog kalán 7 11 4. Fa kalán 5 3 5. Abrosz in Summa 12 ebbül az egyik 13 másik 16 harmadik 24 negyedik 21 ötödik 40 hatodik 21 hetedik 15 nyolcadik 46 kilencedik 16 tizedik 13 tizenegyedik 14 tizenkettődik 12 6. Szakasztó ruha 1 3 7. Sütő ruha 1 3 8. Alsó lepedő in Summa 8 ebbül az egyik 13 másik 24 harmadik 1 4 negyedik 21 ötödik 28 hatodik 1 30 hetedik 1 6 nyolcadik 51 9. Mosdó kendő in Summa 10 ebbül az egyik 4 másik S harmadik 5 negyedik 8 ötödik 12 hatodik 2 hetedik 8 nyolcadik 7 kilencedik 10 tizedik 6 10. Fekete asszony lájbli 1 44 11. Fekete férjfiu lájbli 19 12. Vörös selyem asszon lájbli 1 — 13. Vörös férjf iu lájbli 45 14. Férjf iu posztó lájbli 34 15. Szoknya 47 16. Kék köpönyeg 1 22 17. Karton kötén 42 18. Kék kötén 19 19. Karton szoknya 2 36 20. Kanavász szoknya 1 51 21. Zöld bunda 14 15 22. Férjf iu fehér ruha in Summa 4V

2 Pár 2 19 23. Asszonyi hosszú ing in Summa 16 7 8 24. Kapcza 1 pár 30 25. Fehér lájbli 37 26. Kötén 12 27. Papucs 2 pár 1 7 28. Gyertya tartó 2 13 86