A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században

VIL PÁPAI FŐESPERESSÉG (Archidiaconatus Pápensis) 191. Bakonyság. (Sáagh) Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) 1756-ban fából készült oratórium volt a községben, melyet az új telepesek (németek) építettek. Az istentisztelethez szükséges felszerelése megvolt. (Vpl. Pápensis I. Nr. 3.) 192. Bakonyszombathely. (Szombathely.) Komárom m. « Ev. sövény templom. (Oratórium.) 1740-ben részben a lelkész udvarán, részben az utcán állott az evangélikusoknak „négyszögletű, sövénnyel fonyatott Imádkozó házok". Későbben ettől délre, kb. 60 lépésnyire sárból tömtek, de sokkal nagyobbat, „és azt a Falubéli közönséges falu-tsapjának és Malmának jövedelmekből építették" (Vpl. XIV-Sz.

/З—2.) Kőtemplom 1793-ban épült. (Genthon 23.) 193. Bakonyszűcs. (Szűcs.) Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) Az oratóriumot 1746-ban a falu lakosai saját költségükön fából építették Sarlósboldogasszony tiszteletére. (Vpl. Pápensis I, Nr. 3. — vö. uo. 1748, I, Nr. 11.) 1779-ben már nagyon elhagyatott állapotú, közel az összeomláshoz. Egy oltára volt a szükséges felszereléssel. (Vpl. A8/12, 99—100.) Kőtemplom 1787-ben épült. (Genthon 23.) 194. Béb. Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) 1740 körül épült a fatemplom Szent Anna tiszteletére. A szükséges felszereléssel el volt látva. 1756-ban azonban már siralmas állapotban volt. (Vpl. Pápensis I, Nr. 3.) Kőtemplom 1791-ben épült. (Genthon 37.) 195. Borsosgyőr. Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) 1756-ban az iskolamester lakásához hozzáépített faoratóriumot találunk a községben. Felszerelése: 1 kehely, misekönyv, 2 miseruha és 1 miseing. Az oratóriumnak a XIX. században semmi nyoma. (Vpl. Pápensis I, Nr. 3, — uo. Acta et fragm. Vis. Can. 1816. fasc. XXI.) 196. Ganna. (Nagy Ganna.) Veszprém m. A A nagygannai r. k. fatemplom. (Ecclesia.) A nagygannai templom a XVIII. század közepén fából készült Szent József tiszteletére a falu lakosainak költségén. Felszerelése: 1 oltár oltárkővel, 3 terítővel és antipendiummal. (Vpl. A8/12, 222.) A kerektemplom 1808—18 között épült mauzóleum céljára, Eszterházy Miklós költségén. (Genthon 103.) 197. Kisberzseny. (Kiss Bersen.) Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Ecclesia.) 1769-ben imaházhoz hasonló fatemplomot építettek a falu lakosai Páduai Szent Antal tiszteletére. (Vpl. A8/12, 265.) 198. Marcalgergelyi. (Gergöli, Gergöllyi.) Veszprém m. D Ev. fatemplom. (Oratórium.) A XVIII. században fatemplomról tudnak a községben. (Kemény—Gyimesy, 89.) Kőtemplom 1910-ben épült. (Genthon 191.) 199. Nagyacsád. (Acsád.) Veszprém m. T

6 Ref. sövénytemplom. (Oratórium.) A reformátusoknak Acsádon „csak sövénbül náddal födött oratóriumok vagyon" 1748-ban. (Vpl. XIV-P./l.) Veszprém vármegye közgyűlése 1757. június 12-én, a királyi rendelet megérkezése előtt, engedélyezte a tűz által elpusztított acsádi templom fából való megújítását, (uo. XIV-P./2—1.) Az 1781-ben kiküldött Vármegyei Bizottság, Ladislaides Sámuel devecseri esperes és Vörös Sándor főszolgabíró megállapította, hogy a fából épített és náddal fedett oratórium a végső pusztulás előtt áll. A támogató dúcok nélkül már rég összedőlt volna. Méretei: 5 3/4 öl hosszú, 3 1/4 öl széles. Volt benne 22 pad és 180 személy befogadására alkalmas. Mivel a lakosság száma 369 volt, a Bizottság a meglevő templom hosszának 2 1/4, szélességének 3/4 öllel való nagyobbítását és a tűzveszély elkerülése végett szabad téren kőtemplom építését javasolta, (uo. 2—5.) A kőtemplom 1782—83-ban épült. (Genthon 209.) 200. Nemesszalók. (Nemes Szalók.) Veszprém m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) 1758-ban a reformátusoknak kisméretű fa-oratóriuma volt, melyet náddal fedtek. A reformátusok és katolikusok közösen temetkeztek a régi r. k. templom mellett fekvő temetőben. A templom még könnyen „reparálható" állapotban volt. (Pfeiffer, 187.) 201. Noszlop. Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Ecclesia.) 1767-ben Eszterházy Károly kegyúr költségén épült a plébániatemplom fából Mária Szent Neve tiszteletére. 1779-ben már közel állt az összeomláshoz. (Vpl. A8/12, 238—239.) Kőtemplom 1798-ban épült. (Genthon 226.)

42 202. Nyárád. (Náragh.) Veszprém m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusoknak a XVIII. század első felében a lelkészi lakhoz hozzáépített fa-oratóriumuk volt. 1752-ben Eszterházy Károly kegyúr ezt elvette tőlük és felszentelése után átadta a katolikusoknak. Felszerelése: 3 miseruha, 2 miseing, 1 áldoztató- és 1 misézőkehely. (Vpl. Pápensis I, Nr. 3. — Nyárádi plébánia: „História Domus".) A temető a falu mellett emelkedő dombon volt a régi katolikus templom romjai körül. Kerítése nem volt. A falu közepén faharanglábon 1 harangocska. (Pfeiffer, 123.) A r. k. kőtemplom 1758-ban, a ref. pedig 1788-ban épült. (IlaB. — Kovacsics J„ Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964, 301.) 203. Somlószőlős. (Nagy Szőlős.) Veszprém m. » Ev. sövénytemplom. (Oratórium.) A XVIII. század első felében az evangélikusok fából és sövényből náddal fedett 4 ablakos templomot építettek, amely 1774-ben közel állt a pusztuláshoz. Méretei: hossza 5 öl és fél láb, szélessége 2 öl és 5 láb, magassága belülről 1 öl és 1 láb. Nagyszőlősről, Vecséből és Noszlopról 886-an jártak ide, de nagy részüket a templom nem tudta befogadni. Azért arra kérték a királynőt, hogy akkora templom építését engedélyezze, amekkorában mindnyájan elférhetnek. Az építési költségeket összeadják, 2 molnár pedig megépíti az oratóriumot. Ha szilárd anyagból építhetnének, Noszlopi Ferenc ingyen adná a téglát. (Vpl. XIV-D./5—5.) Az 1777-ben kiadott engedély alapján az alapot bizonyos magasságig kőből, de a falakat a korábbi engedély alapján csak fából építhették, (uo. 5—6.) Kőtemplom 1795-ben épült. (Genthon 295.) 204. Somlóvecse. (Vétse.) Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) 1756-ban az iskolamester lakásától elkülönített szoba volt a faoratórium. 76