A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században

157. Kastélyosdombó. (Kastélos Dombó.) Somogy m. 164. Marcali. Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 6 öl 2 láb hosszú és 3 öl 4 és fél láb széles fa­temploma 1775-ben összedőlt. A XVIII. század elején építhet­ték. (OL. C/40. Lad. N. 85.) Az elpusztult helyett királyi engedéllyel 1776-ban ugyancsak fából újat építettek. Berendezése: padok és szószék. (Vpl. XVII—Csö (1)3.) 1835-ben épült a kőtemplom. (Kováts, II. 436.) 158. Kálmáncsa. (Kámántsa, Kalamáncsa.) Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 1738-ban építettek fatemplomot, amelynek berendezése: paraszti munkával készített festett padok, szó­szék és asztal. Mellette állt a faharangláb kb. 30 font súlyú haranggal szent képe nélkül. A régi r.k. templom romjainál, a falutól nyugatra volt a te­mető kereszt és kerítés nélkül, ahova a katolikus és reformá­tus lakosok közösen temetkeztek. (Vpl. A8/9, 561., — uo. XVII—Csö/1/3.) 159. Kámány. (Lad környékén volt, helye ismeretlen.) v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 1748-ban sárral tapasztott és szalmával fedett fatemplomot építettek. Berendezése: paraszti munkával ké­szült padok, szószék és „szégyenkő" a nyilvános bűnösök szá­mára. Melléje faharanglábat is állítottak 50 font súlyú harang­gal. Ezen szent képe nem volt. A falun kívül temetőt közösen használták. A temetőben kereszt nem volt, de mély árokkal vették körül. (Vpl. A8/9, 597—598.) 160. Kisbajom. Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 1743-ban restaurálták a faluban levő fatemplomukat. Berendezése: paraszti munkával készült pa­dok, szószék és asztal terítővel. Mellette állt a faharangláb kb. 30 font súlyú haranggal, szent képe nélkül. A falutól nyugatra levő temetőnek kerítése nem volt, és benne kereszt nem állt. (Vpl. A8/9, 463—464.) Kőtemplom 1850-ben épült. (Kováts, II. 437.) 161. Kollátszeg. (Kolaczeg, alias Kresztur.) Zala m. A Rk. fakápolna. (Capella.) Kollátszegen 1778-ban Szent István király tiszteletére faká­polna állt 3 oltárral, hordozható oltárkővel az egyiken, és mindhárom oltár ellátva a szükséges felszereléssel. A kápolná­nak két harangja is volt 60 és 40 font súlyban. (Vpl. A8/13, 351.) 162. Lábod. Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 1728-ban sárral tapasztott és szalmával fedett fatemplomot építettek. Berendezése: paraszti munkával ké­szült padok, terítővel ellátott szószék és asztal, egy cserép­kancsó, földbesüllyesztett malomkő a nyilvános bűnösök szá­mára. Az imaház melletti faharanglábon 50 font súlyú harang volt, amelyet 1743-ban vettek. A temető a régi katolikus templom romjainál a falun kívül volt kereszt és kerítés nélkül. (Vpl. A8/9, 538.) Új templom 1815—22 között épült. (Kováts, II. 437.) 163. Liszó. Zala m. A R. k. fakápolna. (Capella.) 1778-ban fakápolna állt a Szentháromság tiszteletére. Fel­szerelése : oltár sérült pecsétes oltárkővel, rézkehely és paténa, 2 szakadozott miseruha, kb. 30 font súlyú harang. (Vpl. A/8 13, 359. — V. Névtár 1909,131.) = Nagygombai r. k. fatemplom. (Ecclesia.) 1735-ben a „Pesti Commissio" idején Gombán részben ége­tett téglából, részben fából épített templom állt, amely közel volt az összeomláshoz. 1738-ban átépítették. (OL. CPDV. Nr. 1. —Genthon, 191.) 165. Merenye. Baranya m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok 1718-ban a falu közepére fából oratóriumot építettek, amelyet sárral tapasztottak és szalmával fedtek. Berendezése: paraszti munkával készült padok, szószék és terítővel letakart asztal. 1744-ben renoválták. Faoszlopon kb. 30 font súlyú, szent képe nélküli harang függött. A falutól nyugatra levő árokkal kerített temetőben vallás­különbség nélkül temetkeztek. (Vpl. A8/9, 589.) Kőtemplom 1781-ben épült. (Kováts, II. 438.) 166. Nagyatád. (Atád, Nagy Atád.) Somogy m. A R. k. fatemplom. (Ecclesia.) A Szent László rendtartományhoz tartozó ferencesek a XVII. század első negyedében a Czinderi Ignác földesúr adományoz­ta telken közadakozásból fatemplomot építettek a Szentke­reszt tiszteletére. A templom alapjától kezdve teljesen tölgy­fából készült, kívül-belül sárral tapasztották és 1731 után fe­hérre meszelték. Tetőzete fazsindely volt. Kórusán 7 változatú orgona. Asztalosmunkával készült a szószék, a főoltár, a Szent Borbála tiszteletére szentelt mellékoltár és padok. Volt benne még 3 hordozható oltárkő, keresztelőkút, szen­teltvíztartó, szentségház, örökmécs és gyóntatószékek. A szin­tén fából készült sekrestyében megfelelő nagyságú szekrény állt a szentedények és egyházi ruhák őrzésére, amelyek ele­gendő mennyiségben és gondozott, tiszta állapotban voltak. A templom mellett 1748-ban olaszosan kőből épített tor­nyocska állott. Ormán kereszt, benne 2 harang. A templom körül temető volt kereszttel, és karókból ké­szült kerítéssel. (Vpl. A8/9, 523—525., — Pfeiffer, 75—77. — OL. CPDV. Nr. 1.) Kőtemplom 1761-ben épült. (Genthon 209.) 167. Nagybajom. (Bajom.) Somogy m. ~ R. k. sövény templom. (Ecclesia.) 1735-ben a „Pesti Commissio" idején a fatalpas sövénytemp­lom már roskadozó állapotban volt. Szalma tetőzete annyira tönkrement, hogy esős időben nem lehetett benne misézni. (OL. CPDV. Nr. 1.) 168. Nagykorpád. (Nagy Korpád.) Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) 1748-ban a fából készített, sárral tapasztott és szalmával fe­dett oratórium közel állt a pusztuláshoz. A református hívek megjavították volna, de a földesúr nem engedte. Berendezése: paraszti munkával készült padok, szószék és asztal terítővel, továbbá malomkő a nyilvános bűnösök számára. Faoszlopon 1738-ban szerzett 40 font súlyú harang függött. A temető a régi templom romjai mellett volt kerítés nélkül. Közösen használták. (Vpl. A8/9,461—462.) Új templom 1795. (Kováts, II. 439.) 169. Nemesdéd. (Déd.) Somogy m. v Ref. fatemplom. (Oratórium.) A reformátusok fatemploma 1718-ban épült, amelyet kívül­belül sárral tapasztottak és szalmával fedtek. Berendezése: paraszti munkával készült padok, szószék, asztal leterítve és 3 iccés amfora. Faharanglábon 2 harang. Az egyiken (100 font súlyú) 1645 öntési évszám, a Keresztrefeszített Üdvözítő és a Boldogságos Szűz képe, a másikon (50 font súlyú) sem­miféle felírás. Ezt a helybeli katolikusok és reformátusok kö­zösen szerezték be. A reformátusok körülsáncolt temetője a falun kívül volt kereszt nélkül. Közösen használták. 73

Next

/
Thumbnails
Contents