A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

269. Akaiiban (kat. + ev. falu) a halottra mindkét templomban harangoznak egyszerre. — Horváth Imre rk. vasutas 1910 Akaii. 270. „Ha halottat hoznak be a határba és nem harangoznak, elveri a határt a jég!" — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 271. Négy kis ágat törnek le egy nyírfáról és ezt a sír négy sarkára szúrják le. Négy koszorút tesznek ezekre, és „ződ ágakat" szalaggal befonják. — Fekete István Csíklázárfalva. 272. Ha lányka, vagy fiatal fiúgyermek hal meg, a sírja négy sarkára fiatal nyírfát tűznek le. Temetés után az egész falu fiatalságát meghívják ebédre. — Bálint Béla rk. földműves 1923 Csíklázárfalva. 273. Temetés után a szomszéd sírok egyikéről le szoktak törni két vagy négy nyírfaágat. Ha négy ágat törnek le, azt a sír négy sarkára tűzik, ha csak 2 darabot, azt a fejhez. Fiataloknál szokásos, idős embernél ritkán találkozunk ezzel a szokással. — Lukács Mihály rk. földműves 1923 Székelyvécke Marostorda megye. 274. Fiatal halott sírjának a négy sarkára „ződágat" szoktak tűzni. — András Antal rk. földműves 1923 Torja. 275. Mint az előző. — Marti Gáspár rk. földműves 1923 Kézdiszentlélek. 276. A sír négy sarkán egy-egy orgonabokrot szoktak ültetni. — Agárdy József ev. tanító 1915 Nyíregyháza. 277. Halotti toron az asztalfőn kihagyják a halott helyét, kedvenc ételeit készítik el erre az alkalomra, és tányérjára minden ételből szednek, mert ha nem így járnak el, a halott megbosszulja magát és a következő két héten át visszajár. — Szekeres Sándor rk. tisztviselő 1921 Soltvadkert. — Színmagyar vidék, szokásaihoz ragaszkodó nép. 278. Halotti toron egyes helyeken a halottnak is tesznek tányért az asztalra. — Siva Ferenc rk. asztalos 1923 Kéthely Somogy megye. 279. Halotti torra kenyeret sütnek és babot főznek „disznólábbal" vagy sonkával. A meghívottak halotti énekeket énekelnek, a halottról beszélgetnek. A halott számára is tesznek terítéket az asztalra, de tányérjába ételt nem tesznek. — Katona Ferenc rk. földműves 1923 Andrásfalva Románia. 280. Halotti toron a halott számára is terítenek, csak poharát szájával lefelé állítják. A tányérba minden ételből tesznek. Amikor koccintásra kerül a sor, a halott poharával is koccintanak. — Bokor Ferenc rk. gyári munkás Salgótarján. 281. Torra akkor hívják meg akit akarnak, amikor a „szomorújelentést" (nyomtatott gyászjelentést) elviszik hozzájuk. Családfő és felesége közösen mennek el a torra. Tort este tartják. A meghívottak 2—2 tányért, poharat és „evőkanált" visznek magukkal. — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 282. A temetésen résztvevők a temető kápolnájában egy-egy pohár bort és egy falat kenyeret kapnak. Temetésről hazafelé menet hívják meg a torra a halott „jó embereit" és jó ismerőseit, először a férfiak jönnek. „Nekik több joguk van, hiszen ők vitték ki a halottat !" A nők csak ez után, a férfiaktól külön jönnek. — Borbély Jenő ref. földműves 1923 Mezőpanit Marostorda megye. 283. Az „egyháznak" van 100 tányérja, pohara és ehhez szükséges evőeszköze. Halotti torra és esküvőre ezt szokták kölcsönvenni, amiért az egyháznak pénzt adnak. — Gáspár András ref. földműves 1923 Tereményújfalu. 284. A temetésen résztvevő összes férfiakat meghívják a halotti torra. Ha a temetőkapuban megkínálják a résztvevőket kenyérrel és borral vagy pálinkával, elmarad a halotti tor. — Gáspár András ref. földműves 1923 Tereményújfalu. 285. A hajdúsámsoni reformátusok hideg ételeket, kenyeret, szalonnát és kalácsot adnak a „temetési toron". — Szabó Sándor Hajdúsámson. 286. Temetésről hazatérve tartják a halotti tort. Tyúkot, birkát vágnak ilyenkor. — Bíró Ferenc ref. földműves 1923 Püspökladány. 287. Torján a halott vallásától, korától és nemétől függetlenül mindig van „tor". A temetés utáni napon tartják ezt a „halottasháznál". A tort imával kezdik, aztán esznek és isznak. — András Antal rk. földműves 1923 Torja. 288. Balázsfalván még él a halotti tor szokása. Temetés után a közelebbi és távolabbi ismerősök és rokonok jönnek össze a halottas háznál. Rendesen paprikás hús és bor van. Általában a halottról beszélnek. — Fogarasi Sándor ref. tisztviselő 1921 Balázsfalva. 289. Temetés után egy héttel tartják a „tort". Halottvivőkön kívül a rokonság van jelen. Mintha nem is halotti ünnepély volna ez, hanem lakodalom. Esznek, isznak, sőt, ha a halott idős volt már, még nótáznak is. Fiatalnál ez nincs meg. — Klein István Óbornak Zala megye. 290. Halotti torra még emlékszik az elbeszélő. Ma már nincs meg. „A bíró kislánya halt meg, akit igen szerettek. A bíró nem akart ilyen cirkuszt csinálni, ezért aztán lassan elhagyta a falu népe is". — Haviár Mihály rk. földműves 1923 Erdő kürt Nógrád megye. 291. A halotti tor él még. Temetés után a rokonság ebédre vagy vacsorára ül össze, esznek, isznak, közben az elhunytról beszélgetnek. Étrend : húsleves, főtthús mártással, kalács, bor. — Kiss István rk. vincellér 1923 Hegyesd Zala megye. 292. Érmelléken a gör. kat. oláhok a temetés utáni éjszakán kenyeret, bort, ételt és evőeszközt hagynak az asztalon. Ezekből senkinek nem szabad ennie. Reggelig az asztalon hagyják az ételeket, majd az udvar egyik sarkában elássák. — J. Muresan Érmellék. 293. Amikor temetnek és esik, azt tartják, mennybe jut a halott. — Miklóssy István rk. tisztviselő 1919 Brassó. 294. „Rossz emberek temetésekor esik". „Nem hiszek a babonákban, de ezt magam is megfigyeltem már!" — Fogarassy Sándor ref. tisztviselő 1921 Balázsfalva. 295. Akasztott ember kötele szerencsét hoz. — Miklóssy István rk. tisztviselő 1919 Brassó. 296. Halottal álmodni esőt jelent. — Tóth Pál rk. földműves 1923 Csatár Zala megye. 297. Halottal álmodni esőt jelent. — Lukács Mihály rk. földműves 1923 Székelyvécke. 298. Valaki felakasztja magát, öt nap szél van. — Szuhodi Miklós rk. földműves 1923 Vivitány Zemplén megye. 299. Ha halott hajszálát csempészik az iszákos ember borába, az leszokik az ivásról. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1920 Nagykanizsa. 300. Halott névnapján virágot visznek a sírra. Ha nincs virág, misét szolgáltatnak. — Tóth István rk. földműves 1923 Nagymágócs Csongrád megye. 301. Jobbmódú halott ruházatát kiosztják a szegényeknek. Szegényebbeknél maga a család „szaggatja el" azokat. — Klein István Óbornak Zala megye. 302. Ha van a „hegyen" egy olyan szék, amiben az „öreg" üldögélni és dolgozgatni szokott, azt különleges becsben részesítik és el nem égetnék, akármilyen rossz és ócska is az. Rendesen ott állítják fel, ahol az öreg szeretett üldögélni. -— Letenyei szokás. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1920. 303. Temetővel kapcsolatban nem jó fogadást kötni. Éjjel nyugodtan lehet a temetőben járni, de aki azért megy ki, hogy bátorságát bizonyítsa, „pórul jár". — Borbély Jenő ref. földműves 1923 Mezőpanit. 304. Halott temetése után a hetedik napon visszajön elintézni az elintézetlen ügyeit. A letenyei Tüchert néni elmondotta, hogy férje is visszajött a hetedik napon. Megállította a „hegy454