A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

szélgetnek. Majd az előző sorrendben a vőlegény vendégei a „vőlegényes házhoz", a menyasszonyé a „menyasszonyos házhoz" mennek. Ha a két házhoz egyfelé visz az út, akkor a közelebb levő „lakodalmas házig" elöl mennek a vőfélyek, akiket a fiatal házas emberek, ezeket az idősebbek követik. A két násznagy között megy a fiatal pár, oldalukon a nyoszolyólányokkal. Legvégül az asszonynép megy, majd a cigánybanda. Mindkét háznál ebéd van. Minden ételt „felköszöntenek". Elmaradhatatlan a csigatésztás húsleves. A vendégek mulatnak ebéd után. A „nagyházból" kihordják a bútorokat, de a „karoslóca" bent marad. A cigánybanda az egyik sarokba húzódva játszik, a fiatalok táncolnak. Mikor sötétedni kezd, a vőlegényes háztól elindulnak a menyasszonyért. Az egész lakodalmas népség elmegy, kivéve a „gazdaasszonyokat". A vőlegény házánál a keresztanya a „főgazdaasszony ". A menyasszony házánál a vőlegényt a „kisházba" vezetik, ott van a menyasszony is. 9—1/210 körüli időig nagy múlatás van. Ez alatt az idő alatt van a „hívatlanok tánca". Majd a menyasszonyt a „fővőfény" versben elbúcsúztatja. Ilyenkor a menyasszonynak szabályszerűen sírni kell, „ha nem sír sokat, meg is szólják!" A rokonság és fiatalság átkíséri ezután a menyasszonyt a vőlegény házához. Távolabbi rokonok, ismerősök és idősebbek maradnak a menyasszonyos háznál. Vőlegényes háznál „fogadják a menyasszonyt", a vőlegény családja sorban megcsókolja. Behordják az asztalokat, kezdődik a vacsora. Főhelyen az ifjú pár ül. A menyasszony elé kerül az asztalra a „menyaszszonykalács". Egyszerű fehér, üreskalács ez, amit tejes cukorral dagasztanak. Tetejét fonják, „kidíszítik". „Menyasszonykalácsot" csak rokonok sütnek, a „keresztcsalád" négy-öt darabot is. A legszebb példányt a menyasszony elé teszik, a többi a vendégek asztalára kerül. A vacsora jobb és több fogásból áll, mint az ebéd. Ekkor kerül az asztalra a torta és sütemény is, amit cukrászdában vettek. Természetes, minden ételt „felköszöntenek" most is. Vacsora után kihordják az asztalokat. Ekkor van a „feheltánc", „seprűtánc", majd jön a „menyasszonytánc". A „karoslóca" elé asztalt tesznek, oda ül a két násznagy. Az asztalra festett porcelántányért tesznek. Mindenki táncolhat a menyasszonnyal, aki pénzt tett a tányérba. Arra törekszenek, hogy minél apróbb pénzzel fizessenek, ezért már jó előre gyűjtik az aprópénzt. Amikor valaki pénzt tett a tányérba, a násznagyok kiveszik. A menyasszony édesanyja az asztal mellé áll és ha azt látja, hogy elfáradt a lánya, papírpénzt vet a tányérba és elkiáltja: „20 pengőért pihen a menyasszony". Amikor kezdenek fogyni a táncosok és a vőlegény látja, hogy túl sokáig nem kérték fel, piros almát dob a tányérba, földhöz csapja a tányért és kivezeti a menyasszonyt, aki magával viszi a piros almát is. „Azt tartják, ha a tányér nem törik össze, nem lesznek boldogok a fiatalok!" Ekkor kezd már virradni, a vendégek jó része haza is ment már. A „menyasszonynak fel van téve a konty". A menyasszonyt ilyenkor el szokták vízért küldeni. A gyerekeket felbiztatják, hogy lökjék ki a vödröt a kezéből, hogy sokszor vissza kelljen mennie. „Az új ember és új asszony" elmennek a menyasszonyos házhoz. Az idősebb emberek „pityókásak" már, jókedvűek. Ők kísérik az ifjú párt. Szalmakötelet kötnek a derekukra, arcukat bekormozzák. A menyecske házánál természetesen sok a tréfa, móka ezekkel a jókedvű bácsikákkal. Ezek aztán viszszamennek a vőlegényes házhoz és tovább isznak, mulatnak. Dél felé hazaballagnak kialudni magukat. Aki kipihente magát, visszamegy folytatni a mulatást. — Kovács József rk. iparos, 1923, Szurdokpüspöki. 30. Lakodalom Bodonyban. Bodony a Mátra alatt fekszik, Heves megyében. Kendőváltás: kb. másfél héttel az esküvő előtt a lány házánál felkészülnek a vendéglátásra, sütnek, főznek, elkészítik a bortjstb. Szépen kivarrott vászonkendőbe almát, diót csomagolnak, aztán rózsás, vagy sima szalagokkal kötnek át, és egy díszes tarisznyába helyeznek úgy, hogy a szalagok a tarisznyából kilógnak. Ha ez készen van, a vőlegény anyja hátára veszi a tarisznyát és hazaviszi. A lány testvérei selyemkendőbe csomagolt tortát, kalácsot, süteményt visznek. A legény házánál uzsonnát adnak a vendégeknek. Alkonyatkor a legény közeli rokonait és testvéreit hívják meg uzsonnára és a kendőket, amelyeket a lányos háznál készítettek, ők kapják meg. Lakzi előtti takarítás: Szombaton reggel a vőlegény rokonai, sógor, testvér összegyűlnek a vőlegény házánál. Borjút, disznót vágnak. A vőlegény nőrokona, aki nyoszolyóasszony lesz, segít csigatésztát készíteni. Ha ez kész, ebből készített túrós, vagy mákos „csigát" esznek, isznak és hazamennek. Szombaton délután két vőfély megy „meginvitálni" a rokonságot. Délután 3 órakor három kocsi megy a vőlegény házához. A lovak természetesen fel vannak szalagozva és elmennek a menyasszony házához az ágyért és „sifónért". Az ágyat magát nem viszik el, csak a belevalót: derékaljat, dunyhát, vánkost. Ezekért a holmikért a nyoszolyóasszony, a vőlegény keresztapja, „szószóló", a két vőfély és egy-egy kocsis megy el. A „szószóló" versben kikéri az ágyat. Itt megvendégelik őket. A vőfélyek úgy ülnek, hogy egy-egy vánkost ki tudjanak lopni, amit szintén a kocsira tesznek. Az ággyal két asszony megy, a menyasszony keresztanyja, a „lánykiadó". A sifont (rendes ruhásszekrény) a menyasszony két fővélye fogja és még a menyasszony két férfitestvére is kíséri őket, akik szintén a sifonnál segédkeznek. A vőlegény házánál lerakják a holmikat. Az asszonyok megvetik az ágyat, a sifont is rendbehozzák. Alsó és felsőruha van ebben. Ha ez kész, vacsorát kapnak. Ezután a vőlegény kiöltözve a négy asszonynyal elmegy a menyasszony házához. A vőlegény rokonai ezalatt a vőlegény házánál 11—12-ig mulatnak. Hétfőn reggel 7 órakor szent misére mennek. Ekkor a szülők is gyónnak és áldoznak. Mise után mindenki hazamegy és megreggeliznek. 12 után kezdődik az ebéd. A vőlegény mindenkit sorra kínál pálinkával, aztán leül legénybarátai közé. A férfiak külön ülnek. Ekkor jön az ebéd, amely a következő fogásokból áll: 1. Húsleves csigatésztával, 2. főtthús fonott kaláccsal, 3. töltött káposzta, 4. sülthús krumplival, 5. kása, 6. sütemény, torta, bor. Utána estig tánc van. Este a vőlegény felöltözik és menetben mennek a menyasszonyért. A menyasszonynál táncolnak, majd a „leánykiadó" elbúcsúztatja verssel, cigányzenével a menyasszonyt. Ezután a „szószóló" megköszöni a lányt a szülőknek. Ekkor indulnak is már vissza. A vőlegény még visszalép, megköszöni a lányt és megcsókolja annak szüleit. Menet: Elöl megy a „szószóló", a „leánykiadó", vőlegény, nyoszolyóasszony, nyoszolyólány, menyasszony, egy közeli rokon menyecske, menyecskék, legények, cigányok, nős emberek. A vőlegény szülei fogadják a menyasszonyt, megvendégelik süteménnyel, borral, szóval vacsorát adnak. 7—8 óra körül mindenki vacsorát kap, utána a lányok visszamennek a vőfélyek kíséretében a menyasszony házához, ahol a menyasszony rokonai gyűltek össze. 10—11 óráig mulatnak, előzőleg természetesen jól ettek már. A tálaló vőfély minden fogásnál verset mond. 12 óra után a menyasszony anyja gyertyát oszt ki közöttük, ezt meggyújtják és nótaszóval mennek a vőlegény házához. Mikor már közel érnek, eléjük mennek a vőlegény rokonai és a cigányzenészek, míg a vőlegény és menyasszony kezükben hosszú szentelt gyertyával a konyhaajtóban várják a lakodalmas menetet. Midőn ezek megérkeznek, az udvaron a lányok és menyecskék körbe állnak, táncolnak, nótáznak. A lakodalmas menetbelieket, a menyasszony keresztapját és szüleit fogadják, megcsókolják és bekísérik őket egy üres szobába, ott táncolnak, majd megkezdődik a menyasszonytánc. A menyasszony előzőleg ruhát váltott, levették a fátylát is, de a koszorúja rajt marad még. Kitesznek egy asztalt, erre tányért helyeznek, amit piros kendővel takarnak le. Egy vőfély bevezeti a menyasszonyt és elkiáltja: „Húzd rá, eladó a menyasszony !" Táncolni kezd a vőfély a menyasszonynyal. Közben a menyasszony keresztapja és testvérei pénzt tesznek a tányérba. Mikor a vendégek „megvették" már a menyasszonyt, a kendőt a menyasszony „menyecskéje" összehajtja és a pénzzel együtt kiviszi. Rákövetkező reggel 7 órakor misére mennek és „avatásra". A menyecske fején csipke van. Visszamennek vagy a vőlegény, vagy a menyasszony házához és délután 3—4 óráig mulatnak. Vőhajtás: Az esküvő után egy hétre az összes rokonok nagy mise végeztével a menyasszony házához mennek, megebé443