A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

4. — A mindenit az anyjának, Annak a büdös szajhának ! Nagyot üt a szamarának farára, Gyitë csacsi — s ekkor közbekurjantotta : Gyitë ! Nëtë ! Majd mutatóujját meggörbítve a szájá­ba dugta s nagyot, betyárosat füttyen­tett s csak ezután fejezte be újra dalol­va e dalt : — a tanyára ! Ez utóbbi dal alapgondolata a Megy a juhász a szamáron kezdetű Petőfi költeménnyel tart rokonságot. KANÁSZOZÁS: régi botos pásztorjáték. Mivel a népi gyermekjátékok közé tartozik, azért itt, a pásztorokról szóló népdalok után közöljük a következő, a pásztorok életéből vett motívumokat feldolgozó énekes fiú­játékot. A mai gyermek játékai közt ott találjuk a repülőt, rakéta­kilövőt, exkavátort... A régi pásztorok gyermekei is azzal játszottak, ami őket körülvette, ami szüleiket foglalkoztatta : az akó, az ól, a malacok problémája szerepelt még a játékaik­ban is. Felhasználták a játékhoz a náluk levő, őrzéshez szük­séges furkósbotot is. A játék ügyességre, találékonyságra, talpraesettségre nevelte a fiúkat. De lássuk a kanászozás leírá­sát. 2. A „kanászozás" játék vázlata. 2. Schema des Spiels „kanászozás", 2. Schéma du jeu «kanászozás». 2. Схема игры «канасозаш». 58. Hëgyësd, 1956 —Tóth József, 1940. Őrzés közben játszották s játszák ma is a falu fiúgyermekei. Kell hozzá mindegyik játékos számára egy-egy hónaljig érő furkósbot s az egész kis csapat számára egyetlen rongylabda, melyet harisnyából szoktak készíteni. A játék helyén egy körülbelül méteres átmérőjű kör kerüle­tére egyel kevesebb lyukat fúrnak — egymástól azonos tá­volságra, — mint ahányan a játékosok vannak. A kör közép­pontja helyén egy 10 cm átmérőjű lyukat kaparnak, mindeze­ket pillanatok alatt elkészítik bicskájukkal. Maga a játék úgy kezdődik, hogy a rongylabdát (vagyis a „malacot") eldobják 10—15 lépésnyire, (2. kép, a) majd vala­mennyien beleteszik bunkósbotjuk egyik végét a nagy, köz­ponti lyukba, a bot másik végét pedig kezükben tartják s az alábbi kis játékdal ritmusára körbejárnak, míg a mondókát háromszor el nem mondták (2. kép, b). Tempo qíujto Utána közösen számolnak : — Egy, kettő, há-rom! Az utolsó szótagra ki-ki igyekszik egy-egy kislyukba tenni a botját. Egynek azonban nem jut kislyuk, — mert minden lyukba csak egy botot szabad rakni — s ez lesz a kiskanász, (2. kép, c) akinek furkósbotjával a malacot: a távolabb levő labdát be kell hajtani az ólba, a nagy, központi lyukba. Mint a jegkorongozók a hokibottal, úgy ütögeti, terelgeti a kiskanász a rongy labdát egyre közelebb. A többi játékos azonban igyekszik ezt a törekvését megaka­dályozni és a saját furkósával újra elütni a már közelre jutott malacot (2. kép, d). Ha azonban — míg a malac után üt a já­tékos — üresen hagyott kislyukába a kiskanász bele tudja ten­ni a botját, akkor az lesz a kiskanász, aki nem vigyázott eléggé a maga kislyukára (2. kép, e). A játék addig tart, amíg a labdát a nagylyukba nem sikerül behajtani (2. kép, f). Ha sikerült, újra eldobják a labdát, he­lyére teszik botjaik végét, körbejárnak, mint egy nagy kerék, melynek küllői a botok s rázendítenek a mondókára, kezdő­dik elölről a játék. VI. JEGYZETEK Rövidítések: В Bartók Béla: A magyar népdal (Bp. 1924) К Kodály—Vargyas: A magyar népzene (Bp. 1952) J Járdányi Pál: Magyar népaltípusok (Bp. 1961) 1. Előadásmódja a pásztorok rubato stílusú éneklésmódjának szép példája. Hosszan kitartott hangok, kényelmes szünetek váltakoznak éles ritmusokkal. Kétrendszerű la pentaton dal­lama rokonságot mutat 51. sz. Szedri báró című dalunkkal. Ritka lépés népdalainkban az e dal utolsó sorában előforduló kisszeptim ugrás. (A 388. oldalon az indexek az 1. dalnál így értendők: a 4—a 2. sor utolsó, az 5—a 3. sor első hangjának, a 6—a 3. sor utolsó ütemének variációja.) 402

Next

/
Thumbnails
Contents