A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin–Törő László: Veszprém megye néprajzi kutatásának 10 éves távlati terve

Kőfaragás A megyében szinte mindenütt folytatták. Malomköveket, őrlőköveket, kaszaköveket faragtak. Sajnos, egyetlen tárgyat — sem készítő eszközt, sem termékét — nem gyűjtöttünk, és gyűjteményeinkben nem is szerepelnek. Mocsári környezet A Kis-Balaton korábban a pákásznak biztosított jó gyűjtőhelyet.

49 Sajnos, a Balatoni Múzeum csak egyetlen csíkvarsát őriz, a pákász többi eszköze (a vesszőkosarak, kéregedények, rácsák stb. nincsenek birtokunkban). A Balaton partjain termő nádat tolókaszával és gyalázkával aratják. Az aratáshoz faklumpát húznak, hogy megvédjék lábbelijüket a nádtorzsától. Vagy a csizmatalpra jégpatkót kötnek, hogy biztonságosabban mozoghassanak a jégen. A dróttal vagy zsúppal bekötött kévéket szánkóval húzzák a partra. Gyűjteményünkben a nádaratás eszközei együtt vannak. A gyékényt sarlóval szedik. Belőle lábtörlőket, szatyrokat, melegítő éjjeliőr csizmákat készítenek, sőt exportra is szállítják. (L. kis-balatoni vöröstövű sást Olaszországba viszik.) Keszthely környéki falvak pincéiben ülő- és fekvőhely gyanánt használják a zsombékokat, amelyeket mocsaras tavakról, rossz kaszákkal vágnak. Gyűjteményünkben egy-egy tárgy szerepel. A gyűjteményt folyamatosan gyarapítani kell. Tőzeg A Balaton kiszáradt, eltőzegesedett területein intenzív gépi tőzegtermelés folyik. Korábban ezt a környékbeli lakosság végezte saját szükségleteinek kielégítésére. Eszközei: tőzegszúró, tőzeglapát. Gyűjteményünkben pár darab szerepel belőlük. A rét haszna elsősorban a fű, a széna, amit az állatok takarmányozására fordítanak. Szerszámkészletéről korábban beszéltünk. A rét haszna még a fűszer és gyógynövény.

50 Nem vállalkozhatom ezek felsorolására, mert meghaladja e terv célkitűzéseit. A gyűjtésre használt eszközökről másutt már szó esett (kapák, sarlók, ásók, kaszakések). Az erdő haszna Megyénk erdőben leggazdagabb területe a Bakony, de azért kisebb-nagyobb foltokban mindenütt van erdő. Az erdő legnagyobb haszna a fa. Tüzelőfát, épületfát, szerszámfát ad a falunak. Korábban (Bél Mátyás idejében) a faizás a bakonyi ember egyik fontos kereseti forrása volt. Gazdasági eszközöket faragnak több helyen, de valószínű, hogy a specializálódott fafaragást a telepes németek és szlovákok honosították meg. Vannak talpfaragó, talicskáks, lapátos, vellás, gereblyés é. í. t. falvak. A faragás eszközei: különféle méretű fűrészek, fejszék, balták, vésők, kalapácsok, hajlító rámák, faragószékek é. í. t. Számuk oly sok és változatos, hogy teljes felsorolásukra itt nem vállalkozhatunk. Régen az erdőben tanyáztak állandóan, később csak tavasztól őszig. A faragás századunkban ipari méreteket öltött. A Bakony legnagyobb faragóközpontja Bakonybél volt.

51 A bakonyi fafaragás eszközanyagát és termékeit a bakonybéli múzeum fészerében kell kiállítani. Szénégetés Szintén a Bakonyban folyt nagy mértékben. Elsősorban a nemzetiségek foglalkozása volt, de később magyarok is átvették, különösen a kovácsok. A szénégetők az erdőben laktak, vigyázták a tüzet. Ajánlatos lenne szénégető boksát is felállítani Bakonybélben, mellé helyezni a szénégető kunyhóját, felszerelésével együtt. így egymás mellett láthatnánk a szén- és mészégetés módozatait. Korábban jelentős volt a hamuzsír főzés, de a XIX. század közepétől kihalt. Affalusi ember erdőből szerzi be a kosárkötés, az ágseprű, a ház körül szükséges szerszámfák anyagát. Eladásra gyűjtötte a taplót, a gubacsot, korábban a szömörcét. A gombákat szárítva vagy frissen szedve értékesítik. A vadgyümölcsökből ecetet készítenek, vagy fűszerként használják, esetleg pálinkát főznek belőlük (boróka), vagy frissen fogyasztják, de lekvárt is főznek (csipkebogyó). A falevelet alomként gyűjtik. Ismét nem bocsátkozhatom részletes felsorolásba. A gombák és vadnövények gyűjtögetését, pontos meghatározását növénytanos kolléga segítségével lehet megoldani biztos és megnyugtató módon. A jövőben számítunk biológusok közreműködésére, és az a kívánságunk, hogy készítsenek olyan növénytani gyűjteményt, aminek segítségével a néprajzos későbbi munkáját megkönnyítik. VII. Vadászat Bakonyi Múzeum: 39 db Balatoni Múzeum: 30 db Pápai Múzeum: 2 db Megyénkben komoly hagyománya van a vadászatnak, mert a természeti adottságok megfelelők. Bél Mátyás, Fényes Elek, Eötvös Károly nagy erdőségekről és gazdag vadállományról írnak. A múlt században például farkasok tanyáztak nemcsak a Bakonyban, hanem a Zala és a Balaton bozótjaiban is. Erdeinkben most élő nagyvadak: szarvas, őz, vaddisznó. Kisvadak: borz, vadmacska, sündisznó, mókus, pele, róka, nyúl, nyest, hermelin, menyét stb. A vadászatnak több módja van: fegyveres, csapdás

52 és nyomozó vadászat. Tárgyi szempontból az első két móddal foglalkozunk, mert a nyomozó vadászatnak alig van tárgyi kelléke. Fegyveres vadászat Általában nagy vadakra használták, és engedélyhez volt kötve. A Bakonyban külön vadászfalvak voltak (pl. Szentgál, Szentantalfa). A bérlőkön kívül az orvvadászok is pusztították a vadállományt. Puskájuk szétszedhető, és kabát alá rejthető. A fegyveres vadászat kellékei a puskákon kívül : lőportartók, golyóöntő minták, vadászszék, vadásztarisznya. Gyűjteményeinkben különösen orvvadász puskák vannak nagy számmal, amit a hatóságok koboztak el. Kiegészítésre vár a lőporkészítés, golyóöntés szerszámanyaga, és azok a vadcsalogató sípok, kürtök, amit vadászatoknál használtak. A csapdás, hurkos eljárásoknak alig van egy két tárgya gyűjteményünkben, pedig gazdag változatban használták — és használják ma is — különösen az orvvadászok. Kifeszített kötelek, dróthuzalok, élőfa csapdák, szorítók változatait ismerik és használják megyénkben.

53 A megölt állatok húsát, bőrét, agancsát felhasználják (pl. tarisznya, lőporszaru, lakásdísz lesz belőle). Madarászat A falusi ember (és gyermekek) számon tartják a madárfészkeket, odúkat. Madártojást ritkán szednek, inkább a kitollasodott f iókákat ölik meg. Madarat lépesvesszővel, kukoricacsőre helyezett lószőrhurokkal, feltámasztott szitával fogtak. Megeszik a csókát, az örvösgalambot, a seregélyt, a fácánt, a szalonkát, kányát, a húros és feketerigót. Egyes madarakat (rigó, mátyásmadár) kalitkában otthon tartják.

54 Sajnos, csapdák és hurkok beszerzése nagyon nehéz az ismert ok (büntetendő cselekmény) miatt. Egyetlen lehetőség adódik megcsináltatni a múzeum számára e tárgyakat. VIII. Halászat Bakonyi Múzeum: 27 db Balatoni Múzeum: 664 db Pápai Múzeum: — 3* 35