A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin–Törő László: Veszprém megye néprajzi kutatásának 10 éves távlati terve

Az istállóban kellene tárolni az állatgyógyító eszközöket (érvágók, körömreszelők, körömvágók, borjúhúzó kötelek, szoptatást gátló palókák, szarvidomítókat stb.).

42 A gazdasági udvar építményei a sertésól, a baromfiól, helyenként a galambdúc és a nyúlketrec is. Többnyire fából készülnek, könnyen szétszedhetők és összerakhatok, s valamelyik szabadtéri múzeum udvarán felállíthatók. Berendezésük egyszerű : vályúk, tyúkülő, kis létra. E tárgyhoz csoportosítjuk az etető edényeket : moslékos sajtár, moslékkeverőfa, véka, kosarak, itatóvályúk. IV. Méhészet Bakonyi Múzeum 5 db Balatoni Múzeum: 11 db Pápai Múzeum : 2 db A méh a falusi portának haszna miatt tartott rovara. Gondozásukra nem fordítottak különösebb gondot, kivéve a legutóbbi évtizedeket. Szokás volt rajzáskor méhet fogni, vagy erdőből fatörzzsel együtt hazahozni a vadméheket. A falusi méhesek általában fából készültek. Némelyiknek csak teteje van, némelyiknek oldalát is építettek, de szabad ég alatt is tárolnak kaptárokat. Korábban fából vájt ún. köpükben tartották méheiket. Leggyakoribb a szalmából vagy újabban gyékényből font méhkas, amit egyesek sárral betapasztanak. De használják a négyszögű deszka kaptárokat is, melyeket helyenként emberalakú faragással is díszítettek. Gyűjteményeinkben vannak kasok és kaptárok, de a mézpörgetés és felhasználás eszközei hiányoznak a méhész öltözékével együtt. Ezért gyűjteményünket ki kell egészítenünk: mézpörgetővel, lépekkel, méztartó bödönökkel, és méhest is fel kell állítani a szabadtéri múzeumok telkén.

43 V. Közlekedés, teherhordás, nagyméretű szállítóeszközök Bakonyi Múzeum 4 db Balatoni Múzeum: 1 db Pápai Múzeum — Hogy a múzeumok raktárhiánnyal küszködnek, ez közismert tény. De különösen felvetődik a probléma abban az esetben, amikor nagy tárgyakat kellene sorozatosan tárolni. E nagyon is szorongató helyzet az oka annak, hogy gyűjteményeink alig rendelkeznek nagyméretű szállítóeszközökkel. A Bakonyi Múzeumnak most már nagyobblehetőségei vannak a gyűjtésre, mert e tárgyak elhelyezése az eddig létesített szabadtéri néprajzi múzeumok pajtáiban megoldhatók. De a Balatoni Múzeum helyzete továbbra sem javul. Pedig, ha számbavesszük a minimálisra csökkent állati teherhordás jelenlegi helyzetét, világossá válik, hogy a szállítóeszközök is hamarosan szétvágásra, tűzre kerülnek. Veszprém megye természeti képe változatos. Ennek megfelelően a szállítóeszközök használati módja és kihasználtságának mértéke is. A Bakony magasabb fekvésű falvaiban nagyobb szerep jut a szánkónak, mint a megye laposabb tájain. A megye területén a szállítóeszközök formája, szerkezete — kisebb eltéréseket figyelmen kívül hagyva — megegyezik. A kocsihoz és a szekérhez egyaránt 2 oldal tartozik: egy rövid és egy hosszúoldal. Rövid oldalakat alkalmaznak apróbb termények (burgonya, kukorica, répa) hordásakor, ilyenkor még vendégoldallal, oldalmagasító deszkával is növelik az oldalak befogadó képességét. Hosszú oldalla.1 szállítják a szálas takarmányokat és a gabonát. A kocsit is, szekeret is használják „pőrén", oldalak nélkül, elsősorban farönkök szállításakor. A kocsi és szekér fékezési, valamint a terheket rögzítő megoldásaiban kisebb-nagyobb eltérések adódnak. Pl. A megye egyes területein a gabona és szénarakományt nyomórúddal, kötéllel, másutt nyomórúddal, csigás megoldással rögzítik, de akad hely, ahol ketrecszerű vendégoldalt szerelnek fel, és ezáltal rögzítik a rakományt, esetleg kötelet vetnek át a szénán vagy szalmán.

44 A kocsi és szekér már régóta vastengelyes, csak elvétve akad fatengelyes.

45 A szánkók csaknem kivétel nélkül lóvontatásúak. Különösen Veszprém és Pápa környékén találhatók nagy számban. A szánkók személy- és teherszállításra egyaránt alkalmasak voltak.

46 A kocsi, szekér, szánkó tartozéka az ún. kas, ami vesszőből font padszerű ülőalkalmatosság. Hosszabb utakon használták. Rövidebb utakra egyszerű ülésdeszkát fektettek a két oldal közé. A kocsihoz tartozott a névtábla és a kocsilámpa is. A fogatolás szerszámkészlete Bakonyi Múzeum: — Balatoni Múzeum: 6 db Pápai Múzeum: — A fogatolás szerszámkészlete is gazdag, de gyűjteményeink hiányosak. Nincs lószerszámunk, illetve nem teljes. A régen általánosan használt fanyergekből a Bakonyi Múzeum egyet őriz, a Balatoni Múzeum egyet sem. Tehén és ökörfogatolást néhány járom képviseli, de korántsem kielégítő mennyiségben. Nincs madzag-gyeplő, amivel a fogatolásra kényszerített állatokat kormányozták. Az egyesjármokat nagyon szegény emberek nemcsak a könnyű töltőeke húzására használták, hanem a szekérhúzást is egyetlen tehenükkel oldották meg. Az állatok száját drótból vagy korábban kovácsolt vasból, esetleg vesszőből készített szájkosárral fedték be, hogy megakadályozzák az állatok kártevését, munka közbeni legelését. Ugyancsak figyelmet kell fordítani az egyes munkákhoz használt jármok szélességére ! Az extra méretű jármokat kölcsön is szokták kérni, mert kevés gazdának volt belőle. Általában csak 1 db, a szekérhúzáshoz szükséges járom volt egy-egy gazda tulajdonában. A téli közlekedés megkönnyítésére nemcsak a lovakat, hanem helyenként a szarvasmarhákat is patkolták. A fogatoláshoz tartoztak az állatok irányítását, ösztönzését szolgáló ostorok, botok, korbácsok Gyűjtésükről nem szabad megfeledkeznünk. Az emberi teherhordás Bakonyi Múzeum: 35 db Balatoni Múzeum: 30 db Pápai Múzeum: — Megyeszerte általános a nők körében a fejenhordás, a „terézés". Kosarakat, batyukat visznek fejen, alája fejtekercset tesznek. Vállon tarisznyákat, rudakat, háton kosarakat, batyukat, rőzsehordó rámát, kézben vagy kézzel pedig kifogyhatatlan a vinni és húzni való: Kiskocsik, szánkók, talicskák, é. í. t. mind e tárgykörbe tartoznak, és a mindennapi élet óránként szükséges kellékei. Gyűjteményeink az itt felsorolt változatoknak igen-igen kis hányadát őrzik. Kiegészítésre, sok új tárgy szerzésére van szükség.

47 VI. Gyűjtögetés, zsákmányolás Bakonyi Múzeum: 5 db Balatoni Múzeum: 20 db Pápai Múzeum: — A termelő gazdálkodás mellett is él a környezet adta lehetőségek kihasználásával a falusi ember, tehát gyűjtöget. Ásványok, kőzetek A Balatoni Múzeum gyűjteményében szerepel egy hiányos aranymosó felszerelés, azonban ez nem környékünkről származik, hanem a Mura mellékéről. Mészégetés a Bakonyban Lókút, Rátót környékén voir. A XIX. században tulajdonképpen végetért a mészégetés virágkora, de előfordult, hogy a bakonyi ember saját szükségletére még az 1940-es években is égetett meszet.

48 Ajánlatos lenne Bakonybélben, a szabadtéri múzeum nagy telkén felállítani a mészégető kemencét, a mészégető kunyhójával együtt. 34