A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin: A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig

19. Kantáros kötény aljának szabása. 19. Schnitt des Unterteils einer Schürze mit Schulterband. 19. Coupe du tablier à bretelles — partie d'en bas. 19. Выкройка нижней части фартука на бретелях. 20. Kantáros kötény fölének szabása. 20. Schnitt des Oberteils einer Schürze mit Schulterband. 20. Coupe du tablier à bretelles — partie d'en haut. 20. Выкройка верхней части фартука на бретелях. keresztezve egymást, a kötény „mellébe", azaz derékpántjába gombolódik. Saját anyagából készült füzejét hátul derékban kötik meg. Kétzsebes. Az ötven éven felüliek ilyen kötényt ritkán csináltatnak, megmaradtak viseletük utolsó formájánál, amikor még fiatalok, a változásra élénken reagálók voltak. A kötényeket mintáhó varrja Gergely Anna is, és mások is. A kötényanyagot két részre, illetve szélre vágják. Az egyikből lesz a kötény középső része, a másikat ketté vágják, és ez alkotja a két szélét. Az anyagnak a hasított szélét sebesszélnek, a másikat épszélnek nevezik. Kötényvarráskor mindig egy sebesszél és egy épszél kerül össze. A köténynek számos szerepe van a szoknyához hasonlóan, de a kötényt nem vetik le soha. Még a pendelyre is kötényt 21. Fedák kötény és kantáros kötény. 21. ,,Fedák"-Schürze und Schürze mit Schulterband. 21. Tablier «Fedák» et tableir à bretelles. 21. Фартук с карманом и фартук на бретелях. kötnek.9 Ünnepen mindig fekete, hétköznap időseknek fekete, fiataloknak színesebb, de leginkább kék. A kötény sohasem hiányozhat a nő elől. Nemcsak viseleti, de még varázsló szerepe is van,

30 hiszen a megrontott tehenet piszkos köténynyel törlik meg. Köténybe törlik vizes kezüket, sarkát fölemelve orrukat is sokszor. Megnyálazott köténysarokkal dörzsölik a kisgyermek maszatos arcát, kezét. Alsó két sarkát elöl megkötik, ezáltal laza zsákot képez, ebbe teszik az ültetendő kukoricát, babot, tökmagot. A köténybe szedik a gyenge csalánt, füvet a kis állatoknak, ebbe kapkodják gyorsan, eső elől menekítve az udvaron levő apró baromfit. Mezőre indulva zsebébe dugnak egy kis harapnivalót, kenyeret, unokájuk számára egy-egy szép almát, diót. Kötény rejti el a dugdosott holmit is. Nemhiába mondják Sármelléken, hogy „az asszonyok köténye azér ollan bő, hogy minden alajja férgyen", ami egy családban előfordul. A karjukon vitt kisgyerek meztelen lábacskáját a kötény felhajtott széle melegíti. Köténybe, szoknyába kapaszkodik a járni tanuló kisgyerek, vagy anyjával lépést tartani akaró gyerek. A sármelléki viselet legszebb, legdíszesebb darabjai a fejfedők, mint mindenütt, ahol viseletben járnak. A múlt század végén a sármelléki nő két kendőt hordott a fején. Egy alsót és egy felsőt. Ez az ún. hátrakötő a gyöngyöskonty előzménye volt. A korábbi alsókendőt oly módon hajtogatták és tűzködték gombostűvel, hogy a fejtetőt borító rész szögletes lett, és sarka kilátszott a felső kendő alól.

31 A későbbi alsókendő általában mintás kasmírból való volt. Háromsarkosra hajtogatták, s hátrakötötték vele fejüket úgy, hogy a kendő széle egészen homlokukig ért, hajukat is takarta. Két szárát hátul a nyakszirten, a középső, lelógó kendősarok fölött egyszer megkötötték, majd mindkét sarkot egyszer még áthúzták e kötés mellett. Erre kötötték a felsőkendőket, melyek ezidőtájt a fiatalasszonyoknak még fehér, gazdag lyukhímzéses sifónból készült. Ünnepre vették fel, templomba. Hétköznap s fiatalabbak fejkendője színes (leginkább sárga) karton, kasmír, az idősebbeké sötét, leginkább fekete. Az öregek télen vastag barhent kendőket kötnek egészen késő tavaszig, aztán kartont. Ünnepre meg fekete „selmet". A századforduló táján jött divatba a. fejkötő. Szabása (23— 24. ábra) ugyanolyan, mint az újabb típusú gyöngyöskontyé, csak hátul a nyakszirt fölött egy fűzőház van, melybe fűzőt húznak, és ráhelyezve a fejkötőt kontyukra addig húzzák a fűzőt, míg „jól nem «/" a hajukon. A fűzőt a fejtetőn kötik meg. A fejkötők anyaga mindig fehér sifon, széle csipkés, újabban slingelt, és kilátszik a gyöngyöskonty alól. A főkötőre kerül a konty (25—26. ábra). A gyöngyöskonty eredeti formája — bár főbb szerkezeti vonásokban megegyezik a maival — mégis különbözik tőle. Megegyezik a félhold 326