A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin: A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig

13. Leányok ráncos rékliben és alul fodros kötényben (1910). 13. Mädchen in gerafften Blusen mit kräuselgeschnückten Schürzen. 13. Jeunes filles en caracos froncés, avec tablier ruche (1910). 13. Девушки в морщинистой блузе и в фартуке с оборкой по подолу. csipke. Ujja bevarrott, görbeszabású, vállban ráncolt, búbos hosszú ujj, csukló fölött végződő széles kézelővel. Az ujj hosszában zámedlik futnak. A kézelőt fekete görbecsipke és ragyogó csipke díszíti. A kézelő alja V-alakban hasított. Nyaka magasan záródó pánt, fehér csipkefodorral. Ujja végig, háta derékig bélelt. Elejébe külön kis bélésréklit varrtak, melyet szorosan összegomboltak, hogy „tárcsa a testet", azaz a mellszorító szerepét látta el. Belül a derék vonalára esik a slucckötő vagy slusszkötő, melyet a rékli hátrészén a fodor és a rékli alla összevarrási Vonalára tűznek. Hason kötik meg. A szorosan derékhoz simuló réklire még egy fekete lakköv a néderszijj vagy lakkszijj került, melyet a húszas évekig viseltek. A ráncos rékli másik válfaja már kissé módosult. Mindenben megegyezik az előbb leírttal, csupán a gallérmegoldás más. A magasan záródó pántszerű gallért megtetézték egy nagy, négyszögletes, matrózgallér alakú gallérral is, melyet fekete selyem vagy görbecsipkével, színes futózsinórral tűztek meg. Vargáné elgondolkodva forgatja ujjai közt, mondván: „Milien bolond vótam, hogy ebbe kiátam az uccára, dehát akkó másnak is illen vót. Most má fé világé fő nem venném." Mintegy a szorosan testhezsimuló rékli ellentéteként kapott lábra a lebbes vagy lebbentős rékli. (14. ábra) Ez a viselet a könnyű mozgást segítette, mert a lebbes rékli elsősorban 14. Lebbes vagy lebbentős rékli szabása. 14. Weit geschnittene Bluse. 14. Coupe du caraco voletant. 14. Выкройка легкой блузы.