A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Molnár László: A városlődi kőedénygyár (1866–1950)

26. Leveses tányér, jegy : VÁROSLŐD 1846 (fényős benyomott) 0 =23 cm. Sashegyi gyűjt. Bp. 26. Suppenteller, Signum: VÁROSLÖD 1846. (gerippt) 0=23 cm. Sashegyi-Sammlung, Bp. 26. Assiette creuse, marquée: VÁROSLŐD 1846, (marque imprimée, avec branche de sapin), 0 23 cm, Coll. Sashegyi, Bp. 26. Глубокая тарелка, марка: VÁROSLŐD 1846 (оттиск) 0=23 см. Собрание Шашхеди, Будапешт. 27. Ovál tálka, jegy: nincs, Városlőd (?) H = 17 cm. VBM ltsz: 69.20.2. 27. Ovalschüssel, Signum: —.— Városlőd (?) L. = 17cm. VBM, Invnr.: 69.20.2. 27. Jatte, ovale, non marquée, Városlőd (?), L. = 17 cm, VBM, No 69.20.2. 27. Овальное блюдо, марка: отсутствует, Варошлёд (?) Н = 17 см. ВБМ инв. н.: 69. 20. 2. állapotáról tájékoztató folyóiratok ezekben az években nem említik az agyagipart. Egyre inkább előtérbe kerülnek a háborús iparok, majd a háború teljesen elvonja a figyelmet erről a területről. A városlődi műhelyekben a korongosok és festők egyre csökkenő száma jelenti előbb a lassú visszaesést, majd a szinte teljesnek tekinthető termelési szünetet. A kimutatásunkban 1914—1918 közötti években mindössze hat munkás szerepel. Azonban feltehető, hogy közülük is voltak, akik hosszabb-rövidebb ideig katonai szolgálatot teljesítettek. Ugyanakkor az 1920-as évek elejétől egyre nagyobb mértékben emelkedik a munkások száma és előfordulnak közöttük olyanok is, akiknek már az előző generációja is dolgozott a festő vagy a korongos műhelyben. 288 28. Leveses tányér, jegy: VÁROSLŐD, 1846. (fenyős, benyomott) 0=24 cm. VBM ltsz: 58.28.1. 28. Suppenteller, Signum: VÁROSLŐD, 1846. (gerippt) 0=24 cm. VBM, Invnr.: 58.28.1. 28. Assiette creuse, marquée: VÁROSLŐD, 1846. (marque imprimée avec branche de sapin),

0 24 cm,VBM, No 58.28.1. 28. Глубокая тарелка, марка: VÁROSLŐD, 1846 (оттиск) 0=24 см. ВБМ инв. н.: 58. 28. 1. Az 1920-as esztendő újabb korszak kezdetét jelenti a manufaktúra történetében, amikor az részvénytársasággá alakul. A 2 500 000 korona részvénytőkét jegyző vállalkozás csak formálisnak tekinthető abban az időben. Az elgyengült családi kézből rövid időre kikerül a vezetés és egy, a korra tipikusnak mondható igazgatóság került a gyár élére. Az évtizedes elmaradottsággal küzdő manufaktúra igazgatóság elnöke nem kisebb személy, mint herceg Hohenhole Egon, a tagok között két gróf, több politikus és kisebb bankár, ügyvédek foglalnak helyet, akik a bakonyi kis üzemben vélték helyreállítani társadalmi és anyagi jövőjüket. A 17 tagú igazgatóságot még hat vezető állású személy egészítette ki.

29 A valóságban a gyár dolgozóinak száma ekkor alig érte el a tisztségviselők számát. Ez olyan paradox helyzetet teremtett a gyár működésében és tevékenységében, ami nem Volt hosszú ideig fenntartható. Mindezekhez, ha még figyelembe vesszük a hazai gazdasági viszonyokat és az általános pénzromlást, a húszas évek elejét legszomorúbb időszaknak tekinthetjük a gyár életében. Hasonló jellegű részvénytársasági vállalkozássá alakult ezidőtájban az Első Bélapátfalvái Kőedénygyár Rt. is, amely néhány év alatt a teljes felszámoláshoz vezetett.

30 — Amikor előbb a vezetőit mutattuk be az új részvénytársaságnak, tekintsünk a gyár belső állapotára is. Külön figyelmet érdemel, hogy az 1920-as esztendőkben Veszprém megyében működő porcelán, kőedény gyárak közül csak a városlődi az egyetlen, amelynek 20-at meghaladó létszáma van. A világhírű Herendi Porcelángyár nem is szerepel a statisztikában, mert a foglalkoztatottak száma nem éri el a minimális 20 főt, amit akkor a „vállalat" ismérvének megállapítottak. Városlődön 23 alkalmazott van abban az évben, éspedig 20 munkás, 1 művezető, 2 igazgató-felügyelő, illetve kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó. A statisztika további adatai nem kevésbé érdekesek. A fenti létszámból kettő a nő dolgozó, anyanyelvi megoszlás szerint mindössze 8 vallja magát magyarnak, 15 németnek és végezetül csak 20 tud magyarul.

31 Bármilyen is az igazgatóság és az alkalmazottak megoszlása, mikroformában tükrözője a háború és a Tanácsköztársaság után kialakult általános társadalmi és gazdasági helyzetnek. A termelés megindulásának