A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Molnár László: A városlődi kőedénygyár (1866–1950)
19. Bokály, jegy: VÁROSLÖD M-22 cm. VBM ltsz: I. 53.9.4. 19. Bokály (kleiner, einhenkeliger Scherbenkrug), Signum: VÁROSLŐD H. =22 cm. VBM, lnvnr. : 1. 53.9.4. 19. Godet, marqué: VÁROSLÖD H.=22cm, VBM., No 1.53.9.4. 19. Бокал, марка: VÁROS LÖD М = 22<\м. ВБМ инв. н.: 1.53.9.4. 20. Leveses tányér, jegy: nincs, Városlőd (?) 0 =24 cm. VBM ltsz: 55.11.1. 20. Suppenteller, Signum:—•.— Városlőd(?) 0=24 cm. VBM, Invnr.: 55.11.1. 20. Assiette creuse, non marquée, Városlőd (?), 0=24 cm, VBM, No 55.11.1. 20. Глубокая тарелка, марка: отсутствует, Варошлёд (?) 0=24 см. ВБМикв. н.: 55. 11. 1. 21. Kancsó, jegy: VÁROSLŐD М = 21 cm. VBM ltsz: I. 53.9.2. 21. Humpen, Signum: VÁROSLŐD, H. = 21 cm. VBM, Invnr.: I. 53.9.2. 21. Cruche, marquée: VÁROSLŐD H.=21cm, VBM, No 1.53.9.2. 21. Кувшин, марка: VÁROSLŐD M =21 см. ВБМ инв. н.: 53. 9. 2. delkező család az üzem korszerűsítésére, általános fellendítésére a következő évtizedben sem fordíthatott jelentős öszszeget. IV. A városlődi kőedénygyár a XX. század első esztendeiben is a Mayer György cég alatt működött. Az üzem jelentősége Mayer Béla idejében egyre csökken és ha nem is szüntetik be teljesen a termelést, évekig csak a pangás szintjén mozgott. 27 Ilyen viszonyok között telt el az évszázad első évtizede, amelyben nemcsak Városlőd, de az egész művészi agyagipar válsága is tovább mélyült. Az általános gazdasági helyzet kihatásának egyik fokmérője, hogy az első világháború esztendejében már a korábbi évtizedhez mérten a munkabér 25—30%-kal emelkedett és ugyanannyival az égetéshez használt szén és más anyagok ára is. 28 A belső piac alakulására ez úgy hatott, hogy az elmaradt üzemek kénytelenek a béreket leszorítani, hogy a beözönlő exporttal szemben legalább egy időre versenyképesek lehessenek. A három évtizeddel ezelőtti virágzó magyar népi díszítőstílus korábbi elsekélyesedése csak fokozódott a fentiek következtében. Egyre általánosabbá váltak a hagyományos kézifestésű eljárások mellett a sablonnal sokszorosított díszítmények. A sablon alkalmazása a minőség romlását eredményezte, ami velejárója volt az általános pangásnak. A több évtizedes formák, felszerelési tárgyak, berendezések, az égetés, az anyag előkészítése és a gyártástechnológia országszerte igen alacsony fokon álltak. A háború esztendei alatt minden tekintetben tovább romlott a városlődi gyár helyzete is, mert a patriarchális családi rendszerű, csekély tőkével rendelkező üzemek nemcsak a művészi kerámiaiparban, de egyáltalán a hazai gyáriparban sem tudták megállni helyüket a néhány nagyobb és korszerűbb vállalkozással szemben. A magyar ipar 286