A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Bartócz József: A veszprémi csutorások

egy segéddel kellett hogy dolgozzék, ami azt jelenti, hogy a segédek száma 20 körül lehetett az összeírás időpontjában. Az említett összeírás megemlíti, hogy a csutorás mesterek között nincs adómentes, sem 60 évnél idősebb, mert ilyet az 1825/27. VII. törvénycikk az („egyenletes adózásról") alapján készült összeírás külön is feltünteti. 1827-ben nemesi összeírás volt Veszprémben. 355 nemes családfőt írtak össze és ebből 46 volt az iparos. Legtöbb nemes, számszerint 9 a csizmadiák között volt. Az összeírás nem tüntet fel csutorást, holott a céh iratai szerint Tamási István nemes 1797—1846-ig tagja volt a veszprémi csutorás céhnek. Ugyancsak tagja volt a céhnek 1744-től ismeretlen ideig Tamási Mihály, majd 1843—1870-ig Tamási Ferenc. Miskey Ádám nemes 1738—1739-ig található meg a veszprémi csutorás céh mesterei között. A 246. oldalon közlünk egy táblázatot, amely az egyes időszakokban feltünteti a veszprémi csutorás céh tagjainak számát. Az adatokat nem nevezhetjük pontosnak, mert csak a „jelenlévők" szerepelnek benne. Olyan adatokat használtunk fel a táblázat összeállításához, amelyek céhgyűlésekkor, vagy kántorgyűléseken kerültek összeírásra, a kántor pénz befizetésekor. Ezért az alábbiakban közölt számok minimálisnak tekintendők, azokat tartalmazzák, akiket névszerint a kántorjegyzék (lajstrom) feltüntetett. Nyilvánvaló, hogy az 1738-as névsor nem lehet teljes, hisz mindössze 5 mester van felsorolva, holott az Acsády-féle szabadalomlevélen egy évvel korábban már 13 mester szerepel és már 1739. évben is 17 mesterről tudunk. 1744—1891 között a mesterek száma többé-kevésbé pontosnak tekinthető, mert legfeljebb egy-két mester volt távol a gyűlésről. Ezek szerint a Bakonyi Múzeum csutorás céh 8. Grafikon a csutorásmesterek számáról 8. Graphikon über die Zahl der Zunftmitglieder 8. Nombre des maîtres gourdiers représenté en graphique. 8. График, отражающий численность мастеров-фляжечников. iratai alapján a mesterek számát a közölt grafikon (8. kép) szerint lehet valószínűsíteni. A céh iratokból összeállítottuk az 1722—1891 között talált csutorásmesterek névjegyzékét. Ahol erre adatot találtunk, feltüntettük a céhbelépés idejét, körülményeit és a tisztségviselőket. (Lásd a függeléket a 258—260. oldalon!) 6. A HÁBORÚS KONJUNKTÚRA, HADISZÁLLÍTÁSOK A veszprémi csutorás céh működését, a mesterek gazdasági helyzetét, munkaellátottságát jelentősen befolyásolta a háborús konjunktúra, a hadiszállítások. A XVIII. század végétől a XIX. század 70-es évéig úgyszólván a hadicsutorák szállítása határozta meg a veszprémi csutorások működését. A napóleoni háborúk legmozgalmasabb idején, a porosz— osztrák—olasz háborúkban olyan keresett cikk lett a hadicsutora, hogy a mestereknek nem a termékek eladása, hanem az elvállalt csutorák elkészítése volt a fő gond. A hadsereg mindig többet kívánt, mint amennyit a céh mesterei szállítani tudtak. Jellemző a szerződéssel kapcsolatban, hogy a veszprémi céh állandóan — hol így, hol úgy indokolt — késedelemben van a szállításokkal. Úgylátszik, hogy a veszprémi csutorások monopolhelyzetben lehettek, mert a Hadi Со247