A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Bartócz József: A veszprémi csutorások

5. Az Acsády-féle céhszabályzat. 5. Der vom Bischof Acsády bestätigte Privilegienbrief der TschutoraZunft von Veszprém. 5. Règlement corporatif d'Acsády. 5. Цеховой устав по Ачади. kanizsai csutorások a veszprémieknek, hogy az „ott kezeinél maradt Legényeik Artikulusát minél előbb, mihelyt bizonyos alkalmatosság által kezükhöz küldeni méltóztassék".

28 Az Acsády püspök által jóváhagyott articulus bevezető részének eredetisége indokolja annak egész terjedelemben való ismertetését. A céhlevél bevezető része a következő: „Mi Acsádi (az aláírás Acsády) Ádám Isten és az Apostoli Szék Gráciájábul Weszprémi Püspök, és azon Helynek, s Nemes Vármegyének örökös Feő Ispánnya, Vaskai Apátur, Fölséges Magyar Országi Királyné Asszonyunk Cancelláriussa és Császár és Koronás Király kegyelmes Urunk eő Felséges actualis belső Tanácsa z. с Adgyuk tuttára mindenkinek akiknek illik: Hogy, jövének mi élőnkbe Weszprémi Városunkban lakó Becsületes Csutorás Czébeli Mesterek, igymint; Néhai Dömötör Csutorás Pál eözvegyi Kapolyi Eörsbert, Hajagos Csut: Jakab, Dömötör Csut: Péter, Koncol Csut: Pál Király Csut: János, Egréczy Csut : Ádám, Varga Csut: János, Kerkápolyi Csut: Mihály, Csonka Csut: Imre, Cseresnyés als Eöri Csut: Sámuel, Miskei Csut: Ádám, Vásonyi Csut : Imre és Győri Csut : István alázatosan kérvénn bennünket, hogy bizonyos 24 punctumokból álló Articulussokat avégre: hogy magok dolgait Czéhben és másutt is helyesebben és törvényesebben folytathatnánk és ezzel meg erősíttetnek Mi is confirmálni méltóztatnánk Melly Articulusok igy következnek:..." (Lásd.: 5. kép.) Az articulusokból kitűnik, hogy a céhbe akkor 12 mester s egy elhalt mester özvegye tartozott. A céh iratai között egy másik articulus is található, de az nem egyezik meg az eredetivel, mert csak 17 pontból áll és az 1723. LXXIV. t. с általános paragrafusait tartalmazza. Kitűnik, hogy „ez az articulus 1840-ben megujittatott, amellett öh-Fenségétől az Érdemes Nagys Csutorás Chéhnek az Nemes Vármegye kiadott, de ugyan az ládában igen megviselődött, tehátt újra le párjáltatott". Csakugyan nagyon megrongálódott ez az articulus, ezért nem lehet megállapítani, hogy mikortól kezdve használták ezt az Acsády-féle articulus helyett. A Klauzál-féle 1848-as ún. ideiglenes céhszabályozó rendelet hatástalan a veszprémi csutorások szervezetére. Az 1859. december 20-án megjelent nyílt parancs, amely a céheknek kötelességükké tette, hogy szabályaikat módosítsák és alakuljanak át ipartársulattá, még jó ideig érintetlenül hagyta a veszprémi csutorás céhszervezetét. Úgylátszik minden alkalmat megragadtak, hogy a hatósági rendelkezéseket kifogásolják, azok ellen tiltakozzanak. A kisebbik jegyzőkönyv 146. oldalán még 1860. december 27-i céhgyűlésen is az alábbi határozatot olvashatjuk: „Miután Magyar hazába még megyei gyűlésen is az 1848-i törvények óhajtanak alkalmazásba vetetni, ugy szintén a céhbeli intézkedéseket jövőre az 1848-i szokás és rendszabályok alapján kívánják eszközöltetni". Az 1872. március 16-án életbelépett VIII. t. c. még virágzásban találta a veszprémi csutorás céhet. A törvény végrehajtásaként a város tanácsa 1872. december 28-án közölte Lipták Mihály csutorás céhmesterrel, hogy három nap alatt 6. A veszprémi csutorások céhkorsója, ltsz. : С—43. 6. Der Zunftkrug der Tschutora-Meister von Veszprém 6. La cruche de la corporation des gourdiers de Veszprém. 6. Цеховой кувшин веспремского цеха фляжечников. 244