A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagy László: A veszprémi tobakok

16. Szőrmosás a Marosban. (Szászrégen) 16. Haarwäsche im Maros. (Szászrégen) 16. Lavage de laine dans le Maros (Szászrégen, Transylvanie). 16. Промывание шерсти (меха) в реке Марош. (город Сасреген) hamut kevertek. De ez a mészbe hamut keverő eljárás sem a meszezés legrégibb módja. A bőrök duzzasztása korábban kizárólag hamulúgban történt." Erre mutat a német „Kalkgrube"-! megelőző „Aescher", nálunk a meszezésnél, meszesgödörnél valószínűleg szintén régibb „hammas", „hamvas" elnevezés, amit a meszes-hamus duzzasztás bevezetése után tovább alkalmaztak a meszesekre, meszesgödrökre is és egyaránt értették alatta mind a hamus mésztejet, mint magát a meszes gödröt.

100 A meszesekhez általában a bőrök minőségének és a készítés céljának megfelelő arányban keverték a mésztejet és a hamut, használtak erősebb, vagy gyengébb, régi, vagy friss levet. Tapasztalatból tudták, hogy a használt (baktériumoktól nyüzsgő) lé, gyorsabban lazítja ugyan a szőrt, ha nem ügyelnek rá, könnyen megtámadhatja a bőrt is, míg a friss meszező lé lassabban lazítja a szőrhagymákat, de eredményesebben duzzaszt. Ezért a már svődolt bőröket friss lébe, a még szőröseket inkább használtba tették és csak szőrzetük eltávolítása után a frissbe. A lé minőségének és erejének megválasztása egyébként vidékenkint is változhatott. Erdélyben például Domokos Jakab szerint régebben általában gyengébb levet használtak, mert azt hitték, hogy az erősebb árt a bőrnek. Újabban már nem féltek az erős meszestől. Arra azonban minden esetben vigyázniuk kellett, hogy mint a svődolásnál a fahamuba széndarab, a mésztejbe ne kerüljön mészgöröngy, mert szintén könnyen elégethette a bőröket. 17. Szőrmosó villa. (Veszprém) 17. Haarwaschgabel. (Veszprém) 7. Fourche pour laver la laine (Veszprém). 17. Вилка для промывания шерсти, (город Веспрем) 18. Négyszögletes meszesgödrök a marokkói Querzanból. (Gansser után) 18. Viereckige Äschergruben aus Querzan in Marokko. (Nach Gansser) 18. Plameries carrées à Querzan (Maroc, d'après Gansser). 18. Квадратные «пепельники» в городе Кверзан (Марокко). A meszes gödörben végzett munkának elkerülhetetlen velejárója volt a bőrök, meg a lé megfelelő mozgatása, keverése. Nem akármilyen állapotban tehették be a bőröket a meszesbe és korántsem maradhattak benn a meszezés ideje alatt mozdítatlan. Komoly károsodás érte volna, ha a meszesből időnkint ki nem emelik és a leülepedett mésztejet fel nem kavarják, Annyira fontos követelménye volt ez a gödrös meszezésnek, hogy idők folyamán a meszesek formája és szerkezete is ennek megfelelően alakult. A legrégibb meszesek még egyszerű kerek, vagy négyszög letes földbe ásott gödrök voltak.

101 (18—19. kép.) Földbe ásott meszes gödröket 1937-ben Sumenben láttam. De ezek 199