A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

erősen emlékeztet az előbb ismertetett „trumeau" mészárosjelvényére. Végül a veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteményéből ismerünk egy nehéz sublódformájú céhjelvényes bútordarabot, amely jelenleg a Tihanyi Múzeum vendégszobájában van elhelyezve. Mérete (123 cm széles, 84 cm magas és 62 cm mély) és arányai szerint sublódnak is tekinthetnénk, de tulajdonképpen ez is négy lábon álló, felül felnyitható fedelű hatalmas láda, alul zárral és két húzóval ellátott fiókkal, két oldalán egy-egy hatalmas, vasból készült ládafogantyúval. A láda fiók feletti homlokzati oldalát középen a fent elhelyezett kulcscím alatt, berakásos mészáros céhjelvény díszíti : ökörfej alatt két egymással keresztberakott, hosszúnyelű tagló (ütőcsákány). A céhjelvénytől jobbra és balra egy-egy igen finom, apró, sötétebb és világosabb geometrikus elemekből összeállított, késő copf ízlésű, fából berakott téglalap-alakú keretben felírás, balról: „FEJES DÁNIELÉ", jobbról: „KÉSZÜLT 1863". A két bekeretezett felirattól jobbra, illetve balra egy-egy, ugyancsak sötét és világos faberakással készült, hatágú csillag díszíti az előlapot. A láda készítési helye és eredete ismeretlen ugyan, de ha összehasonlítjuk a Vajkai Aurél által az előbbiekben itt részletesen ismertetett kovácscéhjelvényes nagy ládával, azonnal feltűnik a két bútordarab szerkezeti, méretbeli és stílusrokonsága. A céhjelvény összeállításánál megfigyelhető hosszított szerszámnyelek alkalmazása és a berakásos keret sarkainak, rozettát pótló négy négyzetből kialakított négyzetes lezárása, ugyancsak sok rokonságot árul el. Mindebből arra következtethetünk, hogy ez a lábakon álló nagy sublódszerű céhjelvényes láda is minden valószínűség szerint Szentgálról származik.

129 Méginkább megerősíti ezt a feltevést Vajkainak az a megállapítása, amely szerint „céhláda a faluban itt-ott található, pl. asztalos, bognárcéhláda".

130 E megállapítás nyomán került be a már említett céhládákról szóló tanulmányomba a szentgáli bognárcéh és a szentgáli asztaloscéh ládája is,

131 holott világos, hogy ezek sem lehetnek valódi céhládák — külön asztaloscéh nem is működött Szentgálon — hanem egyéni mesterek céhjelvényes nagy ládáiról lehet szó. Mindez és az a körülmény, hogy két mesterségjelvényes bútordarab bizonyíthatóan Szentgálról, vagy Herendről származik arra mutat, hogy kialakult szokás lehetett ezen a környéken az iparosok között a bútorok céhjelvényes díszítése. A fában gazdag Bakonyfelvidék céhes mesterei szívesen alkalmazták mesterségjelvényüket egyszerű bútordarabjaikon. Nagybákay Péter JEGYZETEK 1 Kumorovitz L. Bernát: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. (Hadtörténelmi Közlemények 1954. 3—4sz. 19.1.) 2 Galbreath D. L.: Handbüchlein der Heraldik, München 1930. 216— 225.1. 3 Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, Bp., 1897. 307.1. 'Bruckner, A(lberí) und B(erty) : Schweizer Fahnenbuch. St. Gallen. 1942. Einführung 5 Dr. Széli Sándor: Városaink neve, címere és lobogója, Bp., 1941. 50— 53.1. e Galbreath, id. т. 43. 1. 36. kép és 216—225 1. 7 Vigne de, Felix: Recherches Historiques sur les costumes civiles et militaires des gildes et des corporations de métiers, leurs drapeaux, leurs armes, leurs blasons etc., Gand., 1847. 35—41.1. 8 Vigne de, Felix : Recherches

... 18—21.1. es Seyler, Gustaw : Berufswappen, Siebmachers Grosses und allgemeines Wappenbuch I., Nürnberg, 1898. Bd. 7. 53., 58. és 85. 1. Taf. 62/4., 73/2. és 119/7. 9 Bruckner id. т. 277—279. 1. 1,1 Galbreath id. т. 43. 1. Abb. 36. és Bruckner id. т. 270. 1. 11 Koelner, Paul: Basler Zunftherrlichkeit, Basel. 1942. 167 1. 160. kép és Bruckner id. т. 270. 1. 12 Koelner id. т. 46. 1. 41. és 42. kép. 11 Bruckner id. т. 274—275. 1. 11 Neubecker, Ottfried: Fahnen und Flaggen, Leipzig, 1939. 59 1. 15 Koelner id. m. 57 1. és 52. kép. 1 " Neubecker id. m. 58 1. 17 Hálóvá-Jahodová, Cecilie: Vergessene Handwerkskunst, Praga, 1955. 30.1. 18 Ruby, Franz: Das Iglauer Handwerk, Brunn, 1887. 159—160. 1.— Magyar országról a XV. század derekáról van adatunk arra, hogy a céhek testületileg részt vettek az úrnapi körmenetben. Ez olvasható az egri szabó céh 1455-ben kelt kiváltságlevelében. (Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez. Az egri múzeum 1968. évi (VI.) évkönyve 251—252.1.) 19 Dr. Demkó Kálmán: Lőcsének erődítése és védelmi rendszere, Lőcse, 1884. 211 Berde Mária: Enyed — Erdélyi városképek, Bp., 1926. 109—110. 1. 21 László Ferenc: Adatok a győri mészároscéh történetéhez. Arrabona, 1965. 378—379.1. 5. jegyzet. 22 Ruby, Franz id. т. 195. 1. 2:1 Kiss István: A pápai plébánia története, Veszprém, 1908. 73. 1. (Pápai htb. lvt. a csapó céh 1622-i levelének 3. art. f. 6. sz. 8.) 24 Szendrey János: A czéhek történetéhez. (Történeti Tár, 1891. 682— 683. 1.) 25 László Ferenc id. т. 20 A veszprémi magyar vargacéh 1772. augusztus 31-én kelt céhlevelének 1. articulusa VBM Céh- és kézmüipartörténeti dokumentációs gyűjtemény. Leltsz. : 70. 118. 1. 27 Bánkúti Imre: A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században. Folia Archeologica XIV. 1962.181—187.1. és Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848) Bp. 1967. 110.1. 28 M. Schindler Gyula: A Selmecbányái céhek élete, Selmecbánya, 1909. 29 Zoltán József: A barokk Pest-Buda élete, Ünnepségek, szórakozások, szokások, Bp. ,1963. 226.1. 30 Dános Árpád: Az iparszabadság a magyar közigazgatási jogban, Bp., 1933.151.1. 31 Közönséges czéhbeli czikkelyek magyar nyelvű nyomtatott kiadása« XXX. czikkely. 1813. 32 Der Herold (Vierteljahrschrift für Heraldik, Genealogie und verwandte Wissenschaften) 1969. April

—September 48.1. 33 Wacha, Georg: Fahnen und Textilien — Restaurierung und Konservierungsarbeiten von Klara Hahmann — Katalog zur Austeilung des Stadtmuseums Linz in der Neuen Galerie der Stadt Linz, Wolfgang-GurlittMuseum, 21. September bis 18. Oktober 1970.7.1. 31 Novotny, Antonin: Prazske cehovi truhlice a koruhove, Prága, 1948., Hahmann, Clara

—Wacha, Georg; Die Fahnen des Stadtmuseums und ihre Restaurierung, Fahnen Katalog. Kunstjahrbuch der Stadt Linz, 1965. 35 Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929. " A pápai tímárcéh zászlója. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárszáma: 97/1912. Vétel Beck Mártontól (Bakonyi Múzeum. Helytörténeti adattár 13147/68). A Magyar Nemzeti Múzeum hiányjegyzékében (1846— 1926 között leltározott tárgyak) mint olyan hiány szerepel, amely az 1958—1962 között végrehajtott revízió során nyert megállapítást. 37 VBN Céh és kézműipartörténeti dokumentációs gyűjtemény, 65. 545. 1. 38 VBM Céh és kézműipart, dok. gyűjt. 69.105.1. 39 VBM Céh és kézműipart, dok. gyűjt. 69. 338—340.1., 69. 355.1. 49 VBM Céh és kézműipart, dok. gyűjt. 69. 42. 1., 69. 54.1. 41 Bevilaqua-Borsody Béla: Régi és új magyar takácsmesterségek, Bp. 1942. 223 1. (a továbbiakban: Bevilaqua: Takácsmesterségek.) 42 L. 23. sz. jegyzet. 43 Bárányné, Oberschall Magda: Régi magyar vasművesség, Bp., 1941. 241. 44 VBM Leltsz. : C-66. Glasz József ajándéka. 45 Bevilaqua: Takácsmesterségek 168 1. 40 Tompos Ernő : Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban, Arrabon'a 1968. 10. sz. 112 1., 6. ábra. 47 Bevilaqua: Takácsmesterségek 168 1. 48 Veyrin-Forrer, Theodor: Précis d'héraldique Paris, 1951. 88—89. Fig. 9. 49 Bruckner id. т. Einführung. 60 Demmin, August: Die Kriegswaffen, Gera-Unternhaus, 1891. 6771. 61 Sprusansky, Svetozár: Beitrag zur Geschichte des Bratislavaer Töpferhandwerks. Zbornik Slovenského Narodného Múzea—História Rocnik LXII. 1968. 52 Ruby, Franz id. т. 194. 1. 63 Hilf László id. т. 64 Kuzsinszky Bálint: Budapest Székesfővárosi Múzeum katalógusa, Bp., 1907.23.1. 55 Iparművészeti Múzeum Bp. " Kiss István id. т. 195—196. 1. 57 Bevilaqua: Takácsmesterségek 169 1. 58 Hilf László id. т. 59 VBM Fotónegatívtár. 1972., 1973., 1976., 1977. 80 Bevilaqua: Takácsmesterségek 169 1. 01 L. 50. jegyzetet. 02 Wacha, Georg id. m. 17. 1. 03 Künstle, Karl: Ikonographie der Heiligen Freiburg im Breisgau, 1926. 5311. 64 Réau, Louis: Ikonographie de l'art chrétien Tom. III. Iconographie des Saints, Paris, 1958—59. 1211—12.1. 85 Hilf László id. т. 06 Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók VMMK. 1. kötet, 1963.192. és 195.1. 191. és 200. kép. 67 VBM Céh és kézműipartörténeti dokumentációs gyűjtemény 70. 166.1. 174