A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

címere. A szekrénykének már csak roncsai vannak meg a Néprajzi Múzeumban. A jelvény az előbbiekben ismertetett típusnak megfelelő, mindkét oldalán festett, sziluettszerűen kivágott vaslemez. Az akasztója alatt két hajlított, kétnyelű tímárkés helyezkedik el egymással kereszt befektet ve. A kések alsó nyele alól pedig egy fehér állatbőr lóg le, amelyet kétoldalról egy-egy visszafelé tekintő oroszlán feszít ki. A kifeszített bőr közepén felirat : „Wivat Es leben die Weisgerber Gesellen". A jelvény másik oldalán a címerpajzsszerűen kifeszített állatbőr közepén az 1860-as évszám, alatta egy kalligrafált díszítmény. A németnyelvű felirat egyértelművé teszi, hogy az ismertetett céhcímer a pápai irháslegények herbergjelvénye volt. Teljesen épen maradt meg a Néprajzi Múzeumban a pápai pékek szálláscímere. A felakasztáshoz szükséges, karikával ellátott üvegezett szekrénykében a pékmesterség címere látható vaslemezből kivágva, mindkét oldalán kifestve, fakeretbe foglalva. A címer a szokásos pékjelvények elemeit mutatja: ötágú leveles korona alatt kifli, perec és piskótaalakú kenyér, vagy sütemény, amelyeket kétoldalról egyegy hátrafelé tekintő, ágaskodó, kinyújtott nyelvű oroszlán tart. Az oroszlánok egy hajlított mondatszalagon állanak, amelynek felirata az egyik oldalon: „ÉLJEN A BÖCSÜLETES SÜTŐ SEGÉD TÁRSASÁG 1871", a másik oldalon: „KÉSZÜLT 1843 ÉV(BEN) ÚJÍTTATOTT 1880". Az üvegszekrényes szállásjelvények másik csoportját Veszprém megyében két darab képviseli. Az egyik a veszprémi molnár céhé volt. Majdnem kockaalakú, mély, fakeretes üvegszekrényben, melynek tetején vaspántos karika jelzi a felakasztás helyét, egy vízimalom belsejének plasztikus, kicsinyített mása, makettje látható. A fényezett barna üvegszekrény elején kinyitható ajtó. A másik ilyen, műhelyt ábrázoló céhjelvény a várpalotai csapóké volt. Csak a négy, csontból kifaragott szerszám maradt meg belőle, de ezek méreteiből egészen biztosan állíthatjuk, hogy azok valamikor egy üvegszekrénykében elhelyezett szállásjelvény részei voltak. Mint céhjelvényhez tartozó darabokat tartja nyilván ezeket a kicsinyített munkaeszközöket a Néprajzi Múzeum is és így ismertette őket Kring Miklós is, a tatai csapokról írt tanulmányában.

121 A négy csapószerszám közül három pontosan azonosítható: a szövőszék, a vetőráma és a vetőfa. Az ismertetett cégérek és szállásjelvények közül 3 ma is eredeti helyén található, sőt a két pápai lakatoscégér még eredeti funkcióját is betölti; 8 a veszprémi Bakonyi Múzeum, 7 a budapesti Néprajzi Múzeum, 2 a zirci Reguly Antal Múzeum tulajdonában van. Természetben sajnos csak a felsorolt herbergjelvények maradtak fenn, pedig minden jelentősebb céhnek volt legényszállása és azt minden esetben meg is jelölték. A céhiratok többször utalnak erre. Pl. a pápai kádárok ifjúsága számára 1859-ben egy Simon Sándor nevű festő „föstött egy czimert" 5 pengőforintért,

122 és ezt a „legénység czimerét" még ugyan ebben az évben Megyeri János lakatos „megigazította".

123 A herberg-jelvényeket tehát helyi iparosok készítették. Iparművészeti értékük — szemben a kovácsolt vas cégérekkel — csekély. Inkább művelődés- és társadalomtörténeti szempontból érdemelnek figyelmet, mint a vándorlegények életéhez fűződő színes tárgyi emlékek. 4. CÉHJELVÉNYES BÜTOROK Aránylag elég ritkák Magyarországon a céhjelvénnyel ellátott bútorok, amelyek a céhházakban, vagy a legényszállásokon voltak elhelyezve és a céh tulajdonát képezték. Leginkább padokon, szekrényeken, sublódokon, vagy székeken fordul elő céhjelvény alkalmazása. A céhjelvényes bútorok közül azonban a legtöbb egyéni tulajdonban lehetett, egy-egy céhmester saját magának készíttetett mesterségjelvénnyel díszített bútort. Erre következtethetünk abból a körülményből, hogy az ilyen bútordarabon rendszerint név, vagy kezdőbetű is szerepelt a jelvényábrázolás mellett. Hogy a céhrendszer milyen mély gyökereket vert Veszprém megyében, azt az is mutatja, hogy a megyéből négy ilyen 103. A pápai sütősegédek szállásjelvényének címere ( 1843, 1871,1880). 103. Herbergszeichen-Schild der Bäckergehilfen von Pápa (1843, 1871, 1880). 103. Armes de l'enseigne de logis de compagnons boulangers de Pápa ( 1843, 1871, 1880). 103. Герб на эмблеме жилища папайских подмастерьев пекарей (1843, 1871, 1880). 104. A veszprémi molnárcéh szállásjelvénye. 104. Herbergszeichen der Müllerzunft von Veszprém. 104. Enseigne de Logis de la corporation de meuniers de Veszprém. 104. Эмблема жилища веспремского цеха мельников.