A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

volt terjedve, azt a később ismertetésre kerülő temetési céhlámpák nagy számán kívül legjobban Mithay Sándornak, a pápai Helytörténeti Múzeum igazgatójának egy 1967. évi feljegyzése is bizonyítja. „Vináron mesélték — mint írja —, hogy egy alkalommal Marcalgergelyin az evangélikus templomban olyan kevesen voltak, hogy csak a pap volt ott és a „céhmester". Mivel a temetkezéseknél régebben a céh működött közre, azért ma még a sekrestyést céhmesternek nevezik".

77 A céhek által kifejtett gyászpompát a nyugati gazdag céheknél díszes, kivarrott gyászdrapériák, a katafalk mellé állítható céhjelvényes gyertyatartók és festett vagy textilre hímzett halotti címerek képviselték, az elhalt mesterek nyughelyét pedig a mesterség-jelvényekből összeállított családi címeres epitáfiumok ékesítették. A dunántúli, jórészt mezővárosi és falusi céhek egyszerűbb temetési felszereléséből a Szent Mihály lova és a céhlámpa 71. Takácscéhlámpadísz (Veszprém ?). 71. Lampenzier einer Weberzunft (Veszprém?). 71. Ornemsnt de lanterne de la corporation de tisserands (Veszprém?). 71. Украшение на фонаре цеха ткачей (Веспрем?). 70. A szentgáli takács céhlámpa mesterségjelvényes dísze. 70. Handwerkszier der Weberzunftlampe von Szentgál. 70. Ornement muni de l'enseigne de métier sur la lanterne de la corporation de tisserands de Szentgál. 70. Украшение в виде эмблемы ремесла на фонаре сентгальского цеха ткачей. a legjellegzetesebb. Arra is akad példa nálunk is, hogy a meghalt iparos fejfáját mesterségjelvénnyel látták el. Erdélyből, Bánffyhunyadról ismerünk mesterségjelvényes kopjafákat,

78 de a veszprémi és nagyvázsonyi temetőben is látható a mai napig kocsikerék rajzával díszített bognármester sírkő.

79 A Szent Mihály lova a halottas kocsit, esetleg ravatalt is helyettesíthető olyan eszköz, amellyel a ráhelyezett koporsót viszik a temetésen.

80 Négy lábon áll, négy vízszintes tartórúdja van, amelyeknél fogva négy ember viszi. Lécezett aljához, amelyre a koporsót helyezik, kétfelől egy-egy kiemelkedő rácsos oldal csatlakozik. A Veszprém megyei céhek közül a peremartoni, berhidai és kiskovácsi takácscéh által használt Szent Mihály lova maradt fenn teljes épségben.

81 A négy lábon álló négykarú faalkotmány ugyanolyan színűre van festve, mint a céh ládája és mindkét oldalát felirat díszíti. A csuklóspántokon lebillenthető 8 függőleges léccel összefogott oldal felső, hosszú, vízszintes lécén kezdődik a felirat és ugyanott folytatódik a másik oldalon: „NÉKEM A NAP ÉS HOLD TÖBBÉ NEM VILÁGÍT MERT MÁR AZ ÉN TESTEM POR S HAMUVÁ VALIK" A két alsó, hosszú, vízszintes lécen pedig ez áll : TISZTELETTEL EMELTETTE E TESTVIVŐ ESZKÖZT A PEREMARTONJI, BERHIDAI ÉS KISKOVÁ(TSI)N, TAKÁTS CHÉH Az utolsó „czéh" szó már a legömbölyített tartórudakban végződő négyszögletes alsógerendára került. Ezen olvasható az évszám is : „ANNO. 1846 ÉVBEN" A két négyszögletes alsó gerenda közepére képet is festettek: koponya (halálfej) csonttal, kígyó, rózsa és alma.