A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

következő felirat olvasható rajta: AZ UGODI IPAREGYLET ZÁSZLÓJA. A „SZENTHÁROMSÁG" felirat változatlanul megmaradt, de a zászló másik oldalának képét úgy látszik kicserélték a „BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA" felirat alatt ugyanis „SZENT SEBESTÉNY" felirat olvasható. A veszprémi csapók zászlóján (1846) a céh védőszentje Szent Márton látható. Szent Márton toursi püspök, akit születésének helye miatt pannóniai vagy magyarországi jelzővel is szokás emlegetni, igen népszerű védőszentje volt a posztóműveseknek és a csapóknak. Szokásos keresztény ikonográfiái ábrázolásában jelenik meg a veszprémi céhzászlón is. A lóháton ülő, római katonai öltözetet viselő Szent Márton kardjával levág egy darabot köpenyéből és azt a félmeztelen, didergő koldusnak nyújtja. A zászló másik oldalára a Szentháromság szokásos képét festették. A pápai szűrszabók zászlajának (1845) egyik egyházi vonatkozású képe: a „szent szakramentum", az oltáriszentség, a másik egy Mária ábrázolás : „SZŰZ MÁRIA BŰNÖSÖK OLTALMA". A tósokberéndi szabó és takácscéh zászlaján (1860) egyik oldalon Szent Pál apostol képe látható könyvvel és karddal, másik oldalon Szent Bernát, kezében Krisztus kínszenvedésének eszközeivel: keresztfával, lándzsával, izsópra tűzött szivaccsal, fölötte Szűz Mária lebegő alakja, előtte két angyalka püspöksüveget és pásztorbotot tart. 58. A zirci kőműves- és ácscéh lengőlámpája. 58. Schwenklampe der Maurer- und Zimmererzunft von Zirc. 58. Lanterne basculant de la corporation de maçons et charpentiers de Zirc. 58. Качающийся фонарь зирцского цеха каменщиков и плотников. 57. A tüskevári molnárcéh lámpája. 57. Zunftlampe der Müller von Tüskevár. 57. Lanterne de la corporation de meuniers de Tüskevár. 57. Фонарь тюшкеварского цеха мельников. Összefoglalva megállapítható, hogy a céhzászlók egyik oldalán általában a mesterség speciális védőszentjének, másik oldalán — túlnyomó többségben — Szűz Mária, a Szentháromság, esetleg Szent István király ábrázolása található. A céhzászlók olajképei primitív, provinciális alkotások. Művészi értékük csekély. Jelentőségük az egyes mesterségek védőszentjeinek jellegzetes ikonográfiái ábrázolási módjában és népies, magyaros felfogásában jelölhető meg. Céh- és országcímerek A céhzászlók másik jellegzetessége, hogy a zászlók a fő helyet elfoglaló egyházi jellegű képek mellett legtöbbször a mesterség címerét is magukon viselik, sőt gyakran az országcímert, esetleg a császári címert is ráfestették a zászlókra, jelezvén vele a királyi, illetve császári privilégiumot. A XIX. században készült Veszprém megyei céhzászlók közül ez a pápaiakra a legjellemzőbb. A megmaradt tíz pápai céhzászló közül nyolcon megtalálható a mesterség címere, mégpedig többnyire díszes ovális keretben, hatnál a zászló mindkét oldalán, kettőnél, a molnárok és kerékgyártók zászlójánál, csak az egyik oldalon, mert a zászló másik oldalán ugyanazt a helyet az országcímer foglalja el. Az említett 6 zászló közül ötnél a zászlólap mindkét oldalán, jobbról-balról szimmetrikus elhelyezésben kíséri a céhcímer és az 149