A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Füzes Miklós: Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez

tűri, csupán a téli fagyra érzékenyebb; a cultivar. Sárfehér (p. 233) régi, kevéssé érzékeny fajtánk; a Góhér fajtacsoport (p. 240) magyar eredetű, melegkedvelő, de a téli fagyoknak is ellenálló cultivar.-okból tevődik össze. 105 y

0 Pauler Gy.—Szilágyi S. op. cit. 742. és irodalma. — Bakay K.: Acta Arch. Hung. XIX (1967) 154, 161. — Török Gy.: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. Bp. 1962. 106 Itt jegyezzük meg, hogy a szerémségi borvidék is a dunántúli szőlészettel egyidőben, római hatásra lendült fel. — Vö. Sági K.—Füzes M. op. cit. 1967. — Füzes M.—Sági K. op. cit. 1969. 107 Reuter C: MNy. LXV(1969) 77. 108 Holub J. : Zala megye története a középkorban. III. Pécs, 1933. (Kézirat a keszthelyi Balatoni Múzeum könyvtárában. Ltsz.: 9139—9140.) Vö. Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korban. III. 1897. 113. 108 Takást S. : Rajzok a török világból. III. Bp. 1917. 251., 256. 110 Uo.: Donga, duga, fal. — Fal vö. Bárczi G. op. cit. 72.; Lakó Gy.— Rédei K. op. cit. 178—9. 111 Vö. Magyarország Régészeti Topográfiája. I—

IV. Veszprém Megye Régészeti Topográfiája. Bp. 112 Patay P.—Patay Á. : Arch. Ért. XCII (1965) 163—7. 113 Younger, W.: Gods, Men and Wine. The Wine and Food Society in association with World Publishing Company. Hungary. 1966. 38., 43., 48., 52., 57. oldali ábrák és szöveg. 1,4 Younger, W. op. cit. 128., 139. 115 Younger, W. op. cit. 174. (Pompei fénykép) — Bammerton, J. A.: Wonders of the Past. IV. New York—

London. 1923. A 176. oldal után közöl Pompei-ből kitűnő fényképet. — Baumeister, A.: Denkmäler des Klassischen Altertums. III. Leipzig-Berlin. 1888. A 2088. oldalon szőlők alatt beásott doliumok.—Vö. 109. jegyzettel . 116 Cato, M. P. : De agri cultura. V. 2. ; XIII. 11. stb. 117 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 184—185. 118 Lekiasvili, A. op. cit. 74, és a képek. — 1 koka = 40 literrel. 119 A bortároló helyek neve Lekiasvili, A. szerint curistavi, a védőépületé pedig marani. 120 Furtwängler, A.—Reichold, K.: Grichische Vasenmalerei. Ser. 1. München. 1904. Taf. 12., 43., 46., 48—49. stb. — Tömlő szavunk Bárczi G. szerint (op. cit. 1941. 316) finnugor eredetű szavunk. — Baumeister, A. op. cit. III. tömlőn lovagló Silenos-t (p. 1641) és a kocsioldalak közötti teret teljesen kitöltő bőrtömlőt (p. 2087) is közöl. 121 Tagán Galimdsán: Népr. Múz. Ért. XXXII (1940) 146—164. 122 Győrffy Gy.: Napkelet felfedezése. Bp. 1965. 81., 125—127., 129. stb. 123 Takáts S. op. cit. III. 250. 124 Melich J.— Veress I. op. cit. No. 2211. 125 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 2189. 126 Melich J.— Veress I. op. cit. No. 4326. 327 Ammianus Marcellinus : XXX. 1., 9. 128 Melich J.— Veress I. op. cit. No. 1254. 129 Szamota L: A Murmelium-féle latin—magyar szójegyzék 1533-ból. Bp. 1896. No. 2489. 130 Kiemelés jelen sorok írójától. 131 Takáts S. op. cit. III. 250. — Nem fogadhatjuk el Takáts S. megállapítását, amely szerint a XVI—

XVII. században a bor és hordó ugyanazt a fogalmat jelentette. — Hord szavunk pedig finnugor eredetű talán; vö. Bárczi G. op. cit. 194

1.126. 132 Szamota 1.—Zolnai Gy. op. cit. 390.: 1434. évi oklevélből Hordowerew családnevet említ. — Ver szavunk ismeretlen eredetű; vö. Bárczi G. op. cit. 1941.335. 133 Szamota I. op. cit. 1896. No. 2408. — Gyárt szavunk valamely honfoglalás előtti török jövevényszavaink rétegéhez tartozik. Vö. Bárczi G. : op. cit. 1941.102. 134 Dr. Bakay Kornél, dr. Dienes István, dr. Sági Károly szíves szóbeli közlése, valamint a keszthelyi Balatoni Múzeum publikálatlan ásatásai. 135 Vö. Sági K.—Füzes M.: A régészeti-növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése. Múzeumi Útmutató Füzetek. 5 (1966) 30—34. 136 Bárczi G. szerint a teknő (op. cit. 305) és a szapu (op. cit. 281) szavunk valószínűleg valamely honfoglalás előtti török nyelv jövevényszava, bár az utóbbi szó esetében „nagy hangtani nehézségek vannak". 137 Kuzsinszky В.: Budapest Rég. XI (1932) 74—84. 138 Füzes M.—Sági K. op. cit. 1968. 354—355. 139 Hollendonner F.: Bot. Közi. XV (1916) 92—94. 140

Loeschcke S.: Denkmäler vom Weinbau aus der Zeit der Römerherrschaft an Mosel, Saar und Ruwer. Trier, 1933. 141 Szamota I.

—Zolnai Gy. op. cit. 389.: 1391-ben írt oklevélben olvashatjuk ,,Ad locum fontis scaturientis qui wlgo Hordowkuth apellatur". 142 Takáts S. op. cit. III. 251—252. 143 Vö.Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 106—107. 144 Takáts S. op. cit. III. 256. 145 Takáts S. op. cit. III. 255—256. 14

" Holub J.: A Göcseji Múzeum Jublieumi Emlékkönyve. 1950—1960. 199. 147 Holub J. op. cit. 199—200. 148 Czuczor G.

—Fogarasi J.: op. cit. I. 1862. 1063. 149 Bárczi G. op. cit. 342. 150 Kiemelés jelen sorok írójától. 151 Takáts S. op. cit. III. 257. ; 2. jegyzetben. 152 Tapasztalatunk szerint a szó általánosan ismert a Balaton mellékén, Kiskunságban, Dél-Bácskában. — Vö. Vajkai A.: A. Népr. Múz. Ért. XXX(1938),179—180. 153 Finály H.: Értekezések a MTA Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. XVI (1897) No. 558. 154 Füssy T. : A zalavári apátság története. Bp. 1902. 129. réből.XVI(1897)No. 558. 155 Szamota I. : A schlägi magyar szójegyzék. Bp. 1894. 6—7. 156 „Cucurbita Pepo "helyesen „Cucurbita pepo L." 157 Ujabban divatba jött a dísztökök lakáskultúrában való felhasználása Ennek során a Lagenaria siceraria (Mol.) Standley. változatait is szívesén alkalmazzák. így e faj cultivar.-ai újra terjedőben vannak. 158 Szamota I.—Zolnai Gy. op. cit. 1004. 159 Vö. Priszter Sz.—Csapody V. op. cit. No. 1429. — Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 90., 120. — Schermann Sz. : Magismeret. I. Bp. 1966. 761. No. 1463. 160 Adatközlő: Timotity Istvánné (1953), Battonya, Damjanich J. utca 12. 161 Adatközlő : Fülöp Ferenc : ( 1958), Kiskunmajsa, Fő utca 10. le2 Adatközlő: Csermák Borbála (1969), Ercsi (azelőtt titeli lakos). Szerinte a titeli halászok kábáknak csupán a palack és körtealakú változatokat nevezték, amit bójának használtak többek közt. 103 Petánovits Katalin néprajzos kollegina szíves szóbeli közlése. 164 Gombocz Z. op. cit. 20. 165 Epicarpium (exocarpium) termésfal külső rétege. A kérdéses fajnál ez kiszáradva csontszerűen kemény és hosszan eltartható. ,Bfi Tagán Galimdsán op. cit. 153.; fénykép. 167 A káposzta szó a növénytani szakirodalomban hármas jelentésű, amely tagozódás az írásos emlékanyagban is követhető: 1., Káposzta-nemzetség (Brassica L.). 2., Brassica oleracea L. faj étkezésre- és takarmányozásra használt kultúrváltozatait s formáit. —• Legszűkebb értelmezésben jelenti a 3., fejeskáposztát (B. oleraccea L. convar, capitata (L.) Duch. f. alba Lam.) — Vö. Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 95. 168 Давыдов, H. H.: Ботанический словарь русско-английско-немецкофранцузско-латинский — Москва, 1966, 66. 169 Cato, M. P. op. cit. CLXV; 156—157. stb. — Martialis, M. V.: III. 47.; V. 78; VII. 31 ; X. 48; XIII. 7. stb. — A. Persius, F.: Sat. VI. 69. stb. 170 Soó R. op. cit. III. 1968. 282. 289. — Schermann Sz. op. cit. I. 509. 171 Bartha A. op. cit. 87. 172 Bárczi G. op. cit. 314—315. 173 Pauler Gy.—

Szilágyi S. op. cit. 232. — Bartha A. op. cit. 87. 174 Vö. Bartha A. op. cit. 23—27., 87. — Bartha A. op. cit. 1969. 15—17., 21—23. 175 Плетнева op. cit. 145 skk. — Bartha A. op. cit. 1969. 17., 19. 176 Pauler Fy.—Szilágyi S. op. cit. 158., 169., 170—171. 232. 177 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 74. 178 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 85. 179 Lakó Gy.

—Rédei K. op. cit. 90. 180 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 114. 181 Bárczi G. op. cit. 175. 182 Bárczi G. op. cit. 285—286. 183 Lakó Gy.

—Rédei K. op. cit. 120. 184 Ed,gabona' alapalakja finnugor eredetű (Lakó Gy.—Rédei K. 137—-138., és irodalma). 185 Ugor alapalakkal rendelkező szavunk (Lakó Gy. —Rédei K. op. cit. 188— 189.), a kalász ősi megfelelője (Szamota 1. op. cit. 1894. No. 969. és Finály H. op. cit. No. 444.) 188 Vö. Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 207. 187 Bárczi G. op. cit. 107. 188 Gombocz Z.—Ligeti L. op. cit. 20. 189 Moór E. op. cit. 1943. 15., 22. — Vö. Bartha A. op. cit. 1969. 15., ahol még más ekés- és kerti földműveléshez tartozó bolgár-török, valamint alán jövevényszavunkat is megtaláljuk. 19,1 Általánosan ismertnek találtuk Ábrahámhegyen, Balatonmáriafürdőn, Becehegyen, Badacsonyon, Csopakon, Siófokon, Szentgyörgyhegyen, Vörsön. 191 Adatközlő: Csermák Borbála(1969) Ercsi, azelőtt titeli lakos. 192 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 3288. 193 Melich J. op. cit. 46 : 7. J94 Melich J. op. cit. 46—47. szócsoportban. 195 Bartha A. op. cit. 1969. 20—21. 196 Bárczi G. op. cit. 94. 197 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. I. 1864. 1062. 198 Vö. a 190. jegyzettel és Cserszegtomaj, Gyenesdiás. 199 Petánovits Katalin szíves szóbeli közlése. 200 p

osner Gyula szíves szóbeli közlése. 201 Gönyei S.: Népr. Ért. XXXII (1940) 39. 202 Adatközlő: Csermák Borbála (1969) Ercsi, azelőtt titeli lakos. 2 03 Melich J.— Veress L op. cit. No. 3226. 204 Melich J. op. cit. 48 : 25. i 205 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 188—189. 208 Finály H. op. cit. No. 441. — Borbás V.: Term. Tud. Közi. 1894. Pótf. 202. 207 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 225.. 208 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 171—172. 2119 Czuczor G—Fogarasi J. op. cit. II. 1864. 564. 210 Younger, W. op. cit. 44. Tébai sír falfestménye. 211 Melich J.—

Veress I. op. cit. No. 3599. 2,2 Szamota L: A Murmelius-féle latin-magyar szójegyzék 1533-ból. Bp. 1896. No. 1985. 213 Adatközlő: Fülöp Ferenc (1957) Kiskunmajsa Fő utca 10. 2.4 Szőlő taposását az egyiptomiak és a görögök is jól ismerték. — Vö. Younger, W. op. cit. 38., 43—44., 57., 128. 2.5 Melich J. op. cit. 52 : 5, 9., 11 — 13. 218 Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 190—191. 217 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1447. 218 Fülöp Ferenc adatközlő (213. jegyzet) lé alatt 'friss must'-ot értett. 219 Vö. 220. jegyzettel és Szamota I.—Zolnai Gy. op. cit. 740—-741. 220 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 23., in: Palánt. 221 A gyümölcslégyfélék- családjába (Drosophilidae) több mint 750 faj tartozik (Dudich E.—Loksa f.: Állatrendszertan. Bp. 1969. 421.)—A Szovjetunió területén is elterjedt. 222 Vö. Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. I. 1862. 746. 223 Fehér G.: Arch. Hung. VII (1931) 1—2. 224 MoórE. op. cit. 1943. 14—15., 18—22., 39., 43., stb. 124