A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Pákay Zsolt–Sági Károly: A szőlőművelés hatása a Balaton-környék életére és településére

a tényt két szempontból kellene vizsgálni. Egyrészt gazdasági kihatását lehetne elemezni, megállapítva, van-e kapcsolata a múlt század végének tömeges amerikai kivándorlásával? Erre a bonyolult elemzésre természetesen nem vállalkozhatunk. A másik, adódó következtetést is csak érinteni tudjuk, nevezetesen a balatoni idegenforgalomra gyakorolt hatását. Balatoni idegenforgalomról 1861 óta beszélhetünk, mikor a buda-trieszti vasútvonal, a Délivasút közelebb hozta tavunkat a világhoz.

334 A phyloxera pusztítása után a Balatonhoz közel eső, jövedelmet már nem hozó szőlőterületek tulajdonosaik szívesen adták el nyaralók építésére, hiszen a szegény balatoni parasztnak nem volt pénze ahhoz, hogy forgatott földbe, amerikai alanyra oltott vesszővel cserélje fel kipusztult szőlőjét. A phyloxera pusztítása tehát telekadást kezdeményezett. Ahol ez a kezdeményezés megfelelő vásárlási kedvvel találkozott, élénk üdülőhelyek alakultak ki. Ez a kapcsolat hozta életre például a mai Balatonalmádit. „1847-ben a mai Almádi területén 20 lakos van. Utóbb azonban megváltozik a szőlőtermő hegyközség jellege: nyaralóhellyé alakul át" mondja Vajkai Aurél.

335 Világos, hogy ez az átalakulás a phyloxera pusztításával kapcsolatos! 1882-ben már Fürdő Részvénytársaság buzgólkodott Almádi fejlesztésén és ettől kezdve töretlen a máig vezető út.

336 Balatonalmádihoz hasonlóan Révfülöpön is a phyloxera pusztításával kezdődött az a fejlődés, amely közigazgatási egységgé, községgé kovácsolta a korábbi szőlőhegyet. 1885ben már élénk fürdőélet volt Révfülöpön, ahol a Szépítő Egylet és Révfülöpi Kör gondoskodott a parkosításról, strand építéséről, sétautak létesítéséről. Alsóörs fejlődése is a phyloxera pusztítása után kezdődött. 1889 előtt már négy nyaralóépület állt a községben, köztük Endrődi Sándor költő kis háza is. Endrődi 1889-ben egy győri közjegyzőnek adta el itteni nyaralóját, aki telkeket vásárolt össze, megkezdte a Balatonpart rendezését, a község 3 hold partrészt engedett át strand számára.

338 A Balaton somogyi partján, Fonyódtól Balatonkeresztúrig népesült be legsűrűbben villákkal szép tavunk vízszegélye. Ki gondolna arra, hogy ez is a szőlőműveléssel kapcsolatos ? Ez a jó 8 km hosszú, eredetileg kopár homoksivatag Balatonkeresztúr legelője volt valamikor. Ezt a 317 katasztrális holdnyi sivár homokot, a Balaton egykori turzását 1891— 1893 között az állam megvásárolta és 585 fél katasztrális holdas parcellákra osztva, az északi part egykori szőlősgaz1 A reneszánsz embere vette ezt észre. Vö. : Kardos T., „Dus Pannónia". A renaissance-kori tájszépség felfedezéséhez Magyarországon. Filológiai Közlöny I960., 1—19. 4

a Vajkai Aurél hívta fel figyelmünket az európai párhuzamosságra, cikkünk lektori véleményében. 2 Sági K., Füzes F. M., Régészeti és archaeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle IX (1967) 79—97. ; A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlöny 1968, 347—364. Cikkeinkben a vonatkozó néprajzi irodalomra is kitértünk. 3 Bartha A., A IX—

X. századi magyar társadalom. (Bp., 1968) 86—87. 4 Kiss, A., Zur Frage des frühmittelalterlichen Weinbaues im Karpatenbecken. A Janus Pannonius Évkönyve 1964. (Pécs, 1965) 129—138.; A Kárpát-medence koraközépkori szőlőművelésének kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle VI (1964) 143—148. — Moór E., Bor és szőlő. Nyelvtudományi Közlemények LXV (1963) 413—423. 5 Dvihally A. M., A budai szőllőművelés története. (Bp. 1932) 4. " Moór E., i. h., 414 skk. — Andrásfalvy В., A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő XXXIX (1957)49—70. ' Holub J., A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. A Göcseji Múzeum jubileumi Évkönyve. (Zalaegerszeg, 1960) 181—203. 8 Sági K, A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV—

IX. századi történetének alakulásában. Antik Tanulmányok XV (1968) 34. 8 Bartha A., i. h., 85., 87. — A kérdést részletezi Füzes F. M., Megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő című cikkéhez. Kézirat. 16 Sági K., Füzes F. M., i. h. 11 Publikálatlan ásatásunk. 12 Sági K, Füzes F. M., i. h. 13 Sági K., Füzes F. M., i. h. dái között osztotta szét szőlőtelepítés céljára. A homokban nem él meg a phyloxera, „kiböki a szemét a homok", mint a nép mondja. Az új területtulajdonosok harminc éves törlesztésre kapták a birtokot, amely a Máriatelep nevet kapta.

338 Az új tulajdonosok egy része a kapott területre költözött, más részük viszont az északi partról igyekezett gondozni a jó bort adó új szőlőjét. Ez nem volt egyszerű, télen a befagyott tó jegén szállították át például a trágyát.

339 A nehézkes kezelés következtében az új tulajdonosok egy része lassan eladogatta birtokát. Villák épültek a szőlőkben, melyek lábát a tó vize mossa. 1927-ben Balatonmáriafürdő néven önálló község lett a korábbi Máriatelep nyugati része. A keleti, Fonyód felé eső rész pár éve még Fonyódhoz tartozott közigazgatásilag, ma önálló község már ez is.

340 Nem lenne teljes a szőlő szerepének, hatásának vizsgálata, ha nem említenénk azt, hogy a Balaton felé terjeszkedő erdők határát lényegileg a szőlőművelés jelölte ki. A phyloxera vész előtt, amikor még nem kellett védeni lisztharmat, peronoszpóra ellen a szőlőt, vagyis a védekezéshez nem volt szükséges a víz, a szőlők magasabbra hatoltak a hegylábon, mint ma. Ezeknek a régi szőlőknek nyomait romos pincék, présházak, a szőlők egykori határát jelölő kőkerítések árulják el a mai erdőszélekben. Az új telepítésű szőlők védéséhez szükséges víz szabja meg ma a szőlők felső határát és ezzel állandósult a balatoni erdők szegélyvonulata. A régi balatoni szőlőhegyek hajlékai közé ma egyre több, kisebb-nagyobb nyaraló ékelődik már be. A korábbi, kisparaszti szőlőművelést nagyüzemi szőlőgazdaságok szorítják vissza és új arculatot kap a balatoni táj. A sajátos településtípust tükröző hegyközségeken belül zártabb beépítésű mag kezd kialakulni, például Ábrahámhegyen, Badacsonyőrsön, Badacsonyban. A ma még megfigyelhető múlt hovatovább elenyészik a fejlődés parancsának megfelelően. A vázolt vizsgálat tendencia jelleggel foglalkozhatott csak a szőlőművelés kihatásaival. Ebből adódóan kedvező képet kaptunk. Meg szeretnénk azonban jegyezni, hogy az egyén, életének sora a feudális gazdasági viszonyok közepette közel sem lehetett annyira optimális, mint a mondottak sejtetik. A napi élet nyomasztó gondjait a felsorolt statisztikus adatok tükrében is észrevettük itt-ott, ezeket azonban konkrét személyre vonatkoztatva nem tudtuk nyomon követni. Nem tudtunk foglalkozni a szőlőtermelés és pincegazdaság agrotechnikai kérdéseivel sem, erre a későbbiekben szeret nénk még balatoni vonatkozásban visszatérni. Pákay Zsolt—Sági Károly 14 Sági K., Füzes F. M., i. h. 15 P. Hartyányi В., Nováki Gy., Patay Á., Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967—68., 44—45. 16 Hegedűs Á., Kozma P., Németh M., A szőlő. Magyarország kultúrflórája IV/1. (Bp., 1966) 147. 17 Holub J., Zala megye története. A községek. (Kézirat, 1933) Tapolca. 18 Bakay K., Kalicz N.. Sági K., Veszprém megye régészeti topográfiája I/l.(Bp., 1966) 160. 19 Soó R., A magyar flóra és vegetáció rendszertani- növényföldrajzi kézikönyve II. (Bp., 1966) 427—428. 20 Békefi R., A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp., 1907) 80. 21 ZO. IL, 166. 22 Holub J., A bortermelés, 183. 23 ZO. I, 69. — Makay В., A Balaton a történeti korban. (Bp., 1913) 112. 24 Káptalani Országos Magánlevéltár, Veszprém (továbbiakban: KOML). Alsóörs 31. 1513. 25 Makay В., i. h., 119. 28 Genthon L, Magyarország művészeti emlékei I. (Bp. 1959) 63. 27 Erdélyi L., A tihanyi apátság története I. (Bp., 1908) 619. — Makay В., i. h., 142. — Holub J., Zala megye, Arács. 28 Erdélyi L., i. h., 321. 29 Erdélyi L., i. h., 323. 30 Holub J., A bortermelés, 193. 31 Békefi R., i. h., 85. 32 Holub J., Zala megye, Kék. 33 Jankó J., A Balaton-melléki lakosság néprajza. (Bp., 1902) 67. 34 Holub J., A bortermelés, 186. JEGYZETEK 107