A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Pákay Zsolt–Sági Károly: A szőlőművelés hatása a Balaton-környék életére és településére
Miklóst a török fogságból kiszabadíthassa, a kispécselyi Cseresnyés szőlő nevű szőlőjét, amely fél hold, 1645-ben eladta 50 forintért Petke Jánosnak, feleségének és gyermekeinek. 191 1647. fehérvasárnap megjelent a veszprémi káptalan előtt özvegy Farkas János és Monostorapáti határában a Lakosházi dűlőben két hold szőlőt eladott 25 magyar forintért Csekő Jánosnak és gyermekeinek. A szőlő határa délen a Via Publica volt. 192 Ábrahámban Fejes János irtogatott földeket és némely irtást 1 pint borért, némelyet 1 forintért adott el 1650-ben. 193 Csizmadia András kiskomáromi hajdú a Szentgyörgyvárban lakó Nagy Gergelynek adott el egy szőlőt 1660-ban, amely az alsópáhoki hegyen volt. 194 Ősze Ilona, Farkas János özvegye 1660-ban szőlőjét, amely a szentantalfalvai Mocsárhegyén volt, eladta Verbőczy, más néven Trombitás Mártonnak. 195 Egy XVII. századi adat szerint 196 a füredi Kis János, aki a tihanyi apát jobbágya volt, kölcsönt vett fel nemzetes Siskei Istvántól. A kölcsön biztosítékaként zálogba adta Kovácsék malmán aluli rétjét és „Czingotában. való kis gyümölcsös irtását". 1674-ben a pannonhalmi főapátság 50 tallérért eladta a csopaki ,,Bür szőllőt", az alsóörsi „Docza szőllőt" a felsőörsi András kovácsnak. 197 Varga Mihály és Gergely káptalani jobbágyok egy szőlőnek való helyet irtottak Alsóörsön és azt 1757-ben Gelencsér Pálnak adták el. 198 Kandikó Ferenc kővágóörsi lakos bizonyítja 1757-ben, hogy egy darab rétet bírt a káptalani ábrahámi birtokán a Balaton mellett, melyet ősei más darab szőlővel vettek, részint ők, részint maga irtással növelt,^ a rétért és irtásért Dóczy főbírótól 13 forintot felvett. 199 Árvái Sándor és felesége csopaki hegyen levő egy hold szőlőjüket présházzal, pincével, 8 akós hordóval, mert távol volt, eladták 1769-ben 135 rénes forintért a Kövesden lakó Andrásnak és feleségének, Sülé Julikának. 200 Szabó István balatonkövesdi kirurgus 1796-ban kérte a káptalant, hogy a paloznaki szőlőhegyen levő szőlőjét, amely akkor Csonka Imrénél volt, vegyék vissza, és az általa leteendő 110 forintért neki adják át. A szőlő ősi birtoka, amelyet vándorlása idején édesapja gondatlansága miatt 110 forintért adtak el Csonka Imrének. 201 Jófejű János tiszttartó jelentette 1831. április 24-én a káptalannak, hogy a kisfaludi „Katedrális szőllőt" megbecsültette és el akarja adni. Csak egy vevő volt hajlandó 150 forintot fizetni érte, mert nagyon el volt hanyagolva. A szőlőt lánccal megmérték, 1 hold 10 öl nagynak találták. A szőlő munkája: metszés 6 nap, háromszori kapálás 18 nap, kötés és szüret 8 nap, összesen 32 nap. 202 1841-ben Gelencsér Mátyás eladta a várongi hegyen levő 2 kapás szőlőjét, a két hozzávaló pincével együtt 150 forintért a piarista rendnek. 203 1842-ben a Fonóban lakó Tódor János özvegye a piaristákra hagyta a Telekihegyen lévő szőlőjét. 204 A földesúr számára a szőlősgazdák személyében beállt változás lényegtelen volt, ha járandóságait zavartalanul élvezte az új szőlősgazda esetében is. Ennek biztosítékaként a censuális szőlő használójának személyében beállt változással kapcsolatos szerződést záradékolta, vagy külön nyilatkozatot kapott jogai biztosítása érdekében. Példákkal a fentiekben is találkoztunk már hasonló jogügyleteknél, párat említünk még. 1299-ben a tihanyi apát kikötötte, hogy a vett szőlő újbóli eladásához ki kell kérni az apátság engedélyét. 205 1802-ben a tótvázsonyi Salber Ferenc, Marsstein Ferenc és Szálai Mihály vállalják, hogy Oroszi Pállal elcserélt kiszöllősi szőlőjük után a tizedet minden per nélkül fizetik a káptalannak. 206 Mernyén 1837-ben a piarista rend köt 37 jobbágygyal szőlőtelepítésre szerződést. A szerződés 207 egyik pontja szerint, ha „valaki szőlőjétől meg akarna válni, szándékát tartozik az uraságnak bejelenteni és csak annak engedélyével és helybenhagyásával adhatja el azt". A censuális szőlő anyagi előnyei mellett ez a jogi struktúra lehetővé tette, hogy távoli vidékek népessége is szőlőt szerezzen magának. Ezeket a távoli szőlőbirtokosokat „vidékieknek" nevezték (extranei) a helybeliekkel szemben. 208 Soraikban jobbágyot, városi polgárt és nemest egyaránt találunk. 209 A censuális, tehát más földesúr területén levő szőlő használata esetén a nemesnek is jobbágyhoz hasonlóan kellett fizetnie a hegyvámot és ajándékot. 210 Országos hírű szőlőhegyen néha nagy vagyonú, előkelő családok is szereztek censuális szőlőt, ha másként nem lehettek ott birtokosok. „Éppen ezért a szőlőbirtok volt az a birtokfajta, melyben 102 legjobban kiegyenlítődtek a rendi kategóriák" mondja Szabó István. 210a Tamás tihanyi apát 1289-ben úrkúti alkalmas földjeit 23 esztergomi lakosnak adta bérbe szőlőtelepítés céljára. 211 1285-ben a koloni Sefrid fiai György és Miklós Merenyén vettek szőlőt. 212 1363-ban Vászoly szőlőhegyén sok idegennek, köztük Veszprém megyeinek volt szőlője. 213 A XIV. században mindszenti, némái, gugi, Örsi nemesek és jobbágyok, győri polgárok voltak szőlőbirtokosok a szentmártoni hegyen. Hegyjog fejében a tizeden kívül metszéskor, kapáláskor és szüretkor fizetségek jártak tőlük az apátságnak. 214 Telekiben 1429-ben 116 szőlő volt. A szőlőbirtokosok közül е ёУ» György fia István fehérvári lakos nem volt nemes. 215 1453-ban Barnabás veszprémi mészáros tagadta meg a bortizedet csopaki szőlője után és a káptalan tagjait is súlyos szidalmakkal illette. 216 1475 táján Kornis Mihály segesdi főesperes a felsőörsi Berkenyemálon levő, 50 forintért vett szőlőjét a veszprémi Szent Kereszt oltárnak ajándékozta. 217 Kéken 1494-ben a veszprémi Varga Mihálynak is volt szőlője az Eresztvényaljában. 218 1613-ban Ergelics Ferenc veszprémi püspök pert indított Gyulaffy Kristóf ellen, mert az Érsek Ambrus püspöki jobbágy, tapolcai lakos két badacsonyi szőlőjét elfoglalta. Az egyik szőlőt „Posyt Szeoleo aliter Hegestho" hívták, a másiknak „Lepony" volt a neve. A per 1614-ben még tartott. 219 Fábri Miklós győri kanonok 1667ben paloznaki szőlőjét Gál Istvánnak adta el 200 császári tallérért és 25 magyar forintén. 220 Vászolyon 1763-ban a szőlőhegyen vászolyiakon kívül pécselyieknek, öcsieknek, nagyvázsonyiaknak, vöröstóiaknak, kővágóörsieknek, alsóés felsődörgicseieknek, csicsóiaknak, mencshelyieknek, padragiaknak, kisdörgicseieknek, barnagiaknak és udvariaknak volt szőlőjük. 221 1770-ben Ábrahámban 20 szőlősgazdából csak 1 volt ábrahámi, 5 kővágóörsi, 6 salföldi, 5 rendesi, 1 barnagi, 1 noszlopi jobbágy volt. 222 1781-ben a veszprémi káptalan kisszőllősi szőlőhegyén 27 kisszőllősi gazda mellett 86 vidékinek volt szőlője. Az idegenek közt hidegkútiakat, tótvázsonyiakat, vámosiakat, veszprémieket, szentkirályszabadjaiakat találunk. 223 1783. április 9-én a bácsi szőlőhegyen halt meg Tóth István 60 éves pápai polgár. 224 1779 október 3-án, tehát szüret idején a bácsi hegyen született egy kislány, akinek szülei ugyancsak pápai polgárok voltak. 225 A pápaiak úgy látszik igyekeztek a Balatonnál szőlőt szerezni, mert 1718-ban „Desertum Örvényes"-ről írta a tihanyi apátság urbáriuma, 226 hogy „hegyvámot a pápaiak leginkább praestálnak". Az eddigiek során többször esett már szó a szőlők nagyságáról. A szőlőket legtöbbször szám szerint említik az oklevelek és a szolgáltatások is szőlőnként voltak megszabva. Ebből következik, hogy a szőlők általában egyforma nagyságúak voltak. Egy szőlőt általában egy holdnyinak vettek, ennek művelésére egy embert számítottak. 227 Á hold nagysága vagy a föld minőségének, vagy a művelési ágnak a függvénye. Áz I. osztályú szántó holdját általában 800 öllel vették, a II. osztályúét 1000-el, a III. osztályúét 1200 öllel. A szőlőt általában 800 öllel számolták, az erdőt és legelőt 1200 öllel. 228 Nem voltak túlzottan következetesek ebben, mert 1836-ban Szentmiklóson és 1837-ben Mernyén 1100 öllel számítottak egy hold szőlőt. 229 A kisfaludi „Katedrális szőlő"-ről említettük már, hogy azt 1831-ben 1 hold és 10 ölnek mérték. 1780-ban 12 kapásnak mondták ezt a szőlőt. 230 Az 1 kapás szőlőt általában 94 négyszögölnek vették a XVIII. században, 231 így a „Katedrális szőlő" nagyságát 1128 négyszögölnek tekinthetjük. Ezen az alapon feltételezhetjük, hogy Kisfaludon is 1100 öllel számolták a holdat 1831-ben. Kérdéses azonban, hogy budai, vagy más néven királyi ölről van-e szó itt, amelynek 1/16-od része be van rajzolva Werbőczy Tripartitumába ? A budai öl egyharmaddal hosszabb, mint a bécsi öl. 232 Úgy látszik bécsi ölben számoltak a XVIII. században vidékünkön. A diási, cserszegi, nagytomaji hegyvámos szőlők 1769. évi Conscriptió-jában 233 ugyanis ezt találjuk: „3. Eddig való szőllőhegyi szokás szerint minemű darab föld vétetődött egy holdnak?" Felelet: „Hold számmal szőllő Hegyeinkben ekkoráig nem éltünk azért ezen kérdésre nem is tudok felelni, hanem most Magistratualis conscriptor Uraimék által Diáson Szabó Márton
