A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

É. Takács Margit: In memoriam Cseh-Szombathy László

In memóriám Dr. Cseh-Szombathy László (1894—1968) Gazdagértelmű, munkás életét két szál is megyénkhez kötötte; feladatunk tehát, hogy emlékezzünk s emlékez­tessünk alakjára. Dr. Cseh-Szombathy László Pápán született 1894. március 24-én. Atyja neves pápai körorvos volt, gyermek­kori otthona az evangélikus templom melletti „Kokas­ház", a piactérre néző ablakokkal. Elemi iskoláit mind­járt a második osztályban kezdte, később a pápai kollé­gium kitűnő tanulója. Március tizenötödikén a Petőfi- és Jókai-szobrok kö­zött felállított emelvényen szavalta a Talpra magyart, érdekelte az irodalom és a történelem, sportsikerei vol­tak. De mindennél jobban vonzották a képzőművésze­tek. Losonczy Jenő — rajztanára — művészeti pályára szánta volna a nagy tehetséggel rajzoló fiút, aki azonban az apai foglalkozást követve az érettségi után, 1912-ben a budapesti orvoskarra iratkozott be, a gyógyító hivatást választva. 1914 nyarát a Neuchâtel melletti Neuillyben töltötte francia nyelvtudását gyarapítandó, ott érte az első világ­háború kitörése. Az utolsó vonattal érkezett haza, azon­nal behívták katonának. A gorlicei áttörésnél, 1915-ben súlyosan megsebesült. Két évig feküdt hadikórházban, beteg lábát évekkel később amputálni kellett. 1918-ban befejezte az orvosi egyetemet. Sebész szere­tett volna lenni, de nem bírta az operálással járó álló munkát. Belgyógyász lett és a „szegény betegek orvosa". A szegénység—mint minden betegségek fő okozója —, a magyar parasztság tragikus helyzete tette politikussá. 1936-ban lett kisgazdapárti képviselő, ugyanakkor a Be­thesda-kórház belgyógyász főorvosa. Felesége gyermek­orvos. Dobi István 1962-ben, a Kossuth kiadónál megjelent „Vallomás és történelem" című visszaemlékezéseiben nagy elismeréssel szól a politikus Cseh-Szombathy Lászlóról. Ezirányú munkásságának a második világháború kitö­rése, a politikai élet fasizálódása vetett véget. 1941-ben lemond képviselői mandátumáról s csak a felszabadulás után tér vissza a közéletbe: 1945-től 48-ig a Népjóléti Minisztérium államtitkára. Nevéhez fűződik a háború­ban szétzilált vidéki közegészségügyi hálózat újjászerve­1. Dr. Cseh-Szombathy László 1947, Balatonboglár 1. Dr. László Cseh-Szombathy, Balatonboglár, 1947. 1. Docteur László Cseh-Szombathy, en 1947, à Balatonboglár 1. Д-р Ласло Чех-Сомбати в 1947 году, Балатонбоглар. zése, a járványok leküzdésének sziszifuszi munkája, az elhagyott, árván maradt gyerekek üdültetése ezekben az években. A gyógyítás és a közéleti munka mellett a művészet szeretete, tisztelete szövi azt a bizonyos második szálat, mely Cseh-Szombathy Lászlót megyénkhez fűzi. 1925-ben találkozott először Egry Józseffel, akivel Oltványi Imre (Egry mindmáig legértőbb méltatója) is­mertette össze. A találkozás mély benyomást gyakorol­hatott mindkettőjükre, mert barátságuk ettől kezdődően Egry József haláláig tartott. S még 1925-ben létrejött az első kép vásárlás: ekkor került a „Keszthelyi csónak­kikötő", az első kiteljesedett olajpasztellek egyike Cseh­Szombathy László birtokába. „Mindenki kinevette" — emlékezik a család, s honi művészeti életünk ismeretében valóban szokatlan dolog

Next

/
Thumbnails
Contents