A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kőhegyi Mihály: Adatok a Kisfaludy Sándor alapította balatonfüredi színház történetéhez

Állott hát a gyorsan felépült színház, ám a szükséges anya­giak előteremtése menet közben, nem is volt mindig olyan egyszerű feladat. Zala megye még novemberben felszólította a főszolgabírókat, hogy gyűjtsenek pénzt a színház építkezé­sére, de egyedül a zalaegerszegi járásból érkezett adomány, 64 forint 30 krajcár. 29 Vas megyében Kisfaludy sógora, Szegedy Sándor buzgólkodik derekasan. Be is folyt hamaro­san számottevő összeg, 2194 forint 30 krajcár. A füredi job­bágyság ingyen adott száz igás és ezer kézi napszámot. Kis­jókai Szabó István révkomáromi kereskedő hatezerhatszáz kézi napszámot, Festetics László gróf hat jón oszlopot. A kormány nem adott semmit. 30 Somogy és Veszprém is ada­kozott, de a számadások ez ideig nem kerültek elő. 31 A me­gyék közül legtöbbel Bács—Bodrog támogatta a füredi vál­lalkozást. A bajai Tanátsi Gyülekezet Jegyzőkönyve így örö­kíti meg az eseményt: „Simíts Tivadar Bíró, és Albrecht Josef Szószóló Urak jelentették, hogy a közelebb tartott Ns. vármegye Köz Gyűlésén Zomborban jelenlévén Ttes Kis­faludy Sándor Tábla Bíró Úrnak jeles Hazai Tudós és Köl­tőnek felhívására, mellynél fogva a Ttes Karokat és Rende­ket a Nemzeti Színművész Társasság számára Füreden fel­állítandó játékszín fundussa megszerzésére és alapításához való költségekhez leendő hozzá járulásra felszólítja, ezen Város részerül 40 ftokat pengőben hozzájárultak, és így 100 ftokat meg fizettek legyen, azért ezen megbízás héjában, de mégis a város dísze emelésére tett ajánlatnak helyben hagyá­sa mellett Tokajlits János kamarás úrnak meghagyattatott, hogy a fentebb említett czélra adott 100 ftokat kifizetvén adandó számadása kiadásába tegye." 32 Baja kitett magáért, de Bács­Bodrog is. Kisfaludy hivatkozik erre — fogjuk látni — a né­hány év múlva történt felelősségre vonáskor. A nagylelkű adomány bizonyára összefügg azzal az élénk érdeklődéssel, amely a magyar nyelv, valamint a színészet és színház iránt Baján már a múlt század első negyedében megnyilvánult. 33 Kisfaludy egy dátum nélküli fogalmazványából tudjuk, hogy Bács megyében Odry József alispán és Markos Pál táblabíró voltak segítségére adománygyűjtésben. 34 Füredi vendégeske­désük idejéből bizonyára személyesen ismerték a költőt. E két tényező mellett még egy harmadik is közrejátszott a magas összeg összegyűlésében. Nevezetesen az, hogy Komlóssy Ferenc lett a füredi színház igazgatója, akit társaságának tagjaival együtt ismert a megyei közönség, hiszen az első szabadkai színház az ő szereplésükkel nyílott meg alig né­hány évvel ezelőtt (1826. július 24.). 35 De ki is volt Komlóssy Ferenc, és milyen színészek ját­szottak társulatában ? Az igazgató nem volt kezdő a pályán, életének 35. évében járt ekkor. Társulataival bekóborolta az egész országot. 1828-ban Győr, Sopron, Vas, Zala, Veszp­rém megyék indítványára megalakult a Dunántúli Színjátszó Társulat. Ezt 1831. május 25-én Kiscellben tartott közös ta­nácskozásukon véglegesen megalapozták és a társulat rend­szabályait is megalkották. Főigazgatóvá Kisfaludy Sándort választották, az igazgatást Komlóssy Ferencre bízták. „A húsz tagú társaság az akkori idők igényeinek jól megfelelt, nem annyira képessége, mint inkább az ügyes igazgató ér­demét képező, hosszú együttlét következtében kifejlő össz­játék folytán." 36 A kiscelli tanácskozás nem maradt hatás­talanul, a későbbiek folyamán, a füredi színház sorsára sem. Kisfaludy, mint a Dunántúli Színjátszó Társulat igazgatója, természetesen ezt a társaságot szerződtette Füredre is, így a színészet legnehezebb hónapjaiban, a nyári aratás idejében biztosította annak megélhetését. A társulat télen Kassán ját­szott, ahol 1833-ban 3 évre „a ritka becsületességéről és színi ügyességéről (cselszövő és komikus) ismert szakavatott vi­déki színigazgató Komlóssy Ferenc" kapta meg a bérletet. 37 A társulatot Déryné hívta meg Kassára. Komlóssyról tudta, hogy becsületes, szolid igazgató, jó színész és jó társaságot szokott tartani, de a fiatalokat nem ismerte és félt, hogy nem fogják kielégíteni a már annyi jeles művész által elka­patott közönséget. Aggodalma alaptalannak bizonyult. Jeles tehetségek voltak a tagok között, kikből később elsőrendű művészek lettek. 38 A kassai téli idény áprilisban ért véget. 39 A színészek — ismerjük névsorukat is 40 — felkerekedtek Füred felé. Déryné naplója megőrizett néhány lényeges rész­letet is szereplésükről: „Megérkeztünk Székesfehérvárra mi is. Ott volt most együtt majd minden tag, a kik csak része­sek voltak a magyar színészet kezdetében. Régi pályatársaim felszólítottak, hogy maradjak velük. Azt nem tehetem, mon­dok, mert a nyárra szerződtem Komlóssyval Füredre, s a jövő télre Kassára szól kötelezésem. Hát megegyezett aztán a két társaság, hogy együtt működjenek, és pedig úgy, hogy ha az opera Füreden játszik, a dráma játszék Fejérváron és megfordítva. így aztán váltakozva Füred és Fejérvár kö­zött, együtt maradtunk, míg csak az állandó színház Pesten el nem készült annyira, hogy már nem sokára játszani lehe­tett benne." 41 Dérynét 1837 nyarán ismét Füreden találjuk, 42 innen levelezik Bajza Józseffel, az akkor nyíló pesti színház­hoz kerülése ügyében. 43 Azzal, hogy Kisfaludy a Dunántúli Színjátszó Társulatot szerződtette Füredre, az ország legjobb társulatának szerep­lését biztosította a fürdőközönségnek, viszont a színészek el­nyerték az egyik legjövedelmezőbb nyári állomáshelyet. Füred közönségének műveltségét, ízlését, igényeit és anya­gi helyzetét tekintve, egyike volt azoknak az akkor igen ritka helyeknek, ahol a színészet lelkes pártfogásra talált még oly időszakban is, amikor az egész ország lakossága elfoglalva a nyár legfontosabb munkáival, az aratással és csépléssel, a legkevésbé ért rá arra, hogy szórakozzék, így a füredi fürdő, ahová a betegek és üdülők épp ebben az időszakban gyűltek egybe, úgyszólván az egyedüli volt messze vidéken, ahol a színészeknek bőséges jövedelemre nyílt kilátása. A füredi előadások az 1830-as években eseményszámba mentek: „... Komlóssy társaságában néhány tag találkozik, ki a középszerűséget (magyarországi értelemben) jóval megha­ladja. Irántuk az egész fürdői közönség részéről szép részvét mutatkozott, mely őket folyvást iparkodásra méltán lelke­sítheti. .. Kisfaludy Sándor... személyes jelenlétével is buz­dítá a színészeket, s a budai színészeinket is érdeklő például említem, hogy azok Kisfaludy Károly vígjátékát gyakran s elég hatással, a közönség nagy megelégülésére adják" — írják 1836-ban. 44 A költő boldog volt. Büszkén írja Erdélybe, hogy három hetet töltött Füreden, ahol annyi vendég sereglett ösz­sze, amennyit a Palatínusnak 1824-ben ott mulatása óta nem látott a vidék. A Theátrum mar egészen kész és nagy divat­ban van. 45 Füreden ekkor már jelentős társasélet van. 1825-től poli­tikai gyülekezőhelynek számít. Ebben a közösségben való­ban elevenen él a nemzeti csínosodás és pallérozás vágya. Jól tudja, hogy „legelsőbben is játékszíneket kell emelnünk hazánkban, és pedig ollyanokat, mellyek nem csak elég csi­nosak s a nemzet nagyságának megfelelőek, hanem egyszers­mind téresek, alkalmatosak, s oily rendeltetésűek legyenek, hogy ne csak különbféle, a játék darabokban előforduló áb­rázolatok a természethez minél hasonlóbban láttathassanak, hanem hogy a személyek minden kifejezése, minden hangja a legtávolabbi nézőkhöz is hallható legyen". 46 Nem csak játék­színünk van bimbójában, hanem egy része közönségünknek is. 47 Ám a nemesek tunyaságát, áldozni nem akarását leg­jobbjaink ostorozzák. Ezeket az eszméket ismerte a fürdőközönség s lelkesen tá­mogatta a színházat. De milyen volt maga a fürdő, annak szűkebb-tágabb környezete? Egykori leírásokból, levelekből erről is tudunk egyet s mást. Tárják elénk az egykoriak a régi Füredet: „.. .régen Balatonfüreden! A mikor még a Bala­tonnak ez volt egyetlen fürdőhelye. Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenése, Almádi, Alsó-Örs, Fülöp, Badacsony, Balaton-Földvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyö­nyörű fürdőhelyek sivatag pontok voltak s idegen közönsé­get nem ismertek. Egy-két úri ember szegényes deszka viskó­ban ugyan mindenütt fürdött s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni, de aztán ebből állott az egész. Holt tenger volt a Balaton s még zarándokok se látogat­ták. Csak Balaton-Füred állott és Keszthely s kissé távolabb a Hévíz. Ez se régóta." „A harmincas években már nagy és előkelő fürdő, már az országos nevezetességek találkozó he­lye Balaton-Füred. Könyveket lehet írni élményeiről, ka­landjairól, társaságáról, szép asszonyairól. Széchenyi, Deák és Wesselényi első emberei az országnak. Deák ott tölti nya­97

Next

/
Thumbnails
Contents