A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Éri István. Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi tevékenységéről

zésre s e tervek következetes megvalósítására. Az 1969-es év eredményei bizonyítják, hogy a reálisan megtervezett fejlesztés bázisa a múzeumi munkát irányító és támogató felsőbb szervek részéről adott. I. 1. A Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi munkatervének a MTVB Művelődési Osztálya és a MM Múzeumi Főosztálya vezetőinek jelenlétében történt megtárgyalása csak 1970 március 13-án zajlott le. A megbeszélésen egyrészt a konkrét tervhez tett észrevételeket vitattuk meg: a Keszthely-fenékpusztai feltárások kérdését; a megyében hiányosan folyó néprajzi kutató-feldolgozómunka terv szerint történő végzését; korszerűen és hatékonyabban végzendő restaurátori munka feltételeinek biztosítását szorgalmazták a szakfelügyelők észrevételei alapján a Múzeumi Főosztály kiküldöttjei. Ugyanakkor szóbakerültek olyan, általánosságban is jelentős, elvi döntéseket megkívánó kérdések, mint az egyházi gyűjtemények helyzete, az új múzeumok, helytörténeti gyűjtemények, emlékmúzeumok létesítésének kérdései, múzeumi normatívák kialakításának módszere, vagyonbiztonsági problémák stb. — Az értekezleten a múzeumi szervezet 1969. évi munkatervét elfogadták. A felvetett kérdések közül a fenékpusztai ásatások ügye 1969-ben döntő mértékben előbbrejutott, az emlékmúzeumok létesítésével kapcsolatos miniszteri utasítás kidolgozásában a megyei múzeumigazgató résztvett, ugyanígy a szomszédos szocialista országokba szervezett, az ottani vagyonbiztonsági kérdéseket vizsgáló küldöttségek egyikének tagjaként 1969 szeptemberében Csehszlovákiában járt. A korszerű, központosított restaurátor műhely kialakításában az első lépéseket megtettük. Részben a megfelelő szakember hiánya miatt nem léptünk előbbre a megye néprajzi kutatásának szervezettebbé tétele ügyében, a Főosztály által szorgalmazott múzeumi normatívák kidolgozása is elmaradt. 2. Az Igazgatóság távlati fejlesztési tervében 1969-re előirányzott tennivalók megvalósítása így alakult : Létszámfejlesztés tekintetében a tervezett egy fő természetrajzos muzeológus munkábaállításához 1969 szeptemberében a fedezetet megkaptuk, az állást be is töltöttük. — A tervezetten túl, részben akut problémáink megoldására (múzeumi népművelő, tihanyi múzeumvezető beállítása), részben a restaurálási kérdések személyi vonatkozásainak biztosítására is kaptunk további státusokat. így e tekintetben a terv célkitűzésein túl is tudtunk — a követelmények figyelembevételével — lépni. A bakonybéli szabadtéri néprajzi múzeum, mint tervezett új létesítmény, kisebb munkálatok híján elkészült, a kiállítandó anyagot is begyűjtöttük. A villanyés vízhálózat bevezetése, a kiállítás megrendezése, tehát a múzeumi kiállítóhely működtetése 1970-re maradt. Az 1968-ról megoldatlan kérdésként áthúzódó Egry Emlékmúzeum ügye nem rendeződött el véglegesen, mivel cserelakás vásárlása és a múzeum kiállítási anyagának összegyűjtése lekötötte erőinket 1969-ben s így a múzeum felújítása és megnyitása újabb halasztást szenvedett. A sümegi vármúzeummal kapcsolatban sem jutottunk el a kívánt célig — csupán a forgatókönyv és a költségvetés készült el — ehelyett azonban lehetőség nyílt a nagyvázsonyi vármúzeum elavult kiállításának felújítására. Anyagi fedezet híján a tihanyi szabadtéri néprajzi múzeum tervbevett bővítése is elmaradt. A költségvetés fejlesztése a tervezett 4,1 millió forinttal szemben — a Bakonyi Múzeumban és másutt is végzett nagyszabású felújítások miatt — végeredményben a póthitelekkel együtt 4,6 millióra nőtt, nem számítva a múzeumi célokra közvetett módon biztosított további összegeket. A tervezett 833 000 Ft bevételi előirányzattal szemben a teljesítés 995 000 Ft lett. Gazdasági tekintetben tehát, akárcsak személyi vonatkozások terén, a távlati fejlesztési terv előirányzatait túlhaladtuk. Elmaradás a hálózati fejlesztésben tapasztalható ugyan, az elmúlt két évben felmerült objektív nehézségek azonban e téren arra figyelmeztetnek, hogy az eredeti célkitűzéseket ne kívánjuk mindenáron megvalósítani. 3. 1969 március 5—6-án tartottuk meg a Múzeumi Igazgatóság dolgozóinak a szakszervezeti bizottsággal közösen rendezett évi szokásos munkaértekezletét. Ezen az 1968. évi munkáról szóló beszámoló ismertetése után az 1969. évi terv megvalósításával kapcsolatban hangzottak el hozzászólások, amelyek elvi kérdéseket is érintettek, így pl. a helytörténeti gyűjtemények és a honismereti munka kérdéseit. Megállapodtunk abban, hogy a tudományos és segédtudományos munkatársak aktív részvételére épülő tanácskozásokat a jövőben gyakrabban megismételjük. Az értekezlet második napján a megyei szervezet felügyelete alá tartozó, de más főhatóságok által irányított múzeumok (Ajka, Herend, Várpalota, Zirc) megjelent képviselőinek beszámolóit hallgattuk meg. 1969 őszén, a múzeumi hónap és az idegenforgalmi idény befejeztével, november 9-én tartott értekezletünkön elsősorban a népművelő-, és ismeretterjesztő tevékenység ezévi konkrét eredményeit, tapasztalatait tárgyaltuk meg a Bakonyi Múzeum újonnan épült könyvtártermében, amely ez alkalommal került „felavatásra." (Eddig a népesebb értekezletek megtartására a múzeumban nem volt alkalmas helyünk.) Az értekezlet folyamán került sor a tudományos és ismeretterjesztő munka 1969. évi eredményeit elismerő jutalmak átadására. A kiosztott jutalom és a terjesztési járulék együttes összege túlhaladta a 100 000 Ft-ot. — Az értekezlet másnapján a múzeumi szervezet dolgozóit jutalomkirándulásra vittük, melynek során a megye múzeumait kerestük fel (Nagyvázsony, Tüskevár, Sümeg, Keszthely). A múzeumi szervezet népművelő-ismeretterjesztő tevékenységének méltánylása tükröződött a Múzeumi Főosztály és a Közalkalmazottak Szakszervezet által alapított múzeumi nívódíjak odaítélésénél. Az első alkalommal díjazottak között 1969 októberében Éri István a fenti indokok alapján kapta a díj első fokozatát, 8