A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Katona Imre: Történeti adatok Pápa topográfiájához

Történeti adatok Pápa topográfiájához Pápa a Dunántúl jellegzetes kis városai közül is kiemelkedik érdekes régi házaival, udvaraival, műemlékeivel. Főtere egyike legszebb barokk tereinknek. A tér kialakítását és beépítését a szakirodalom a város földesurának, Esterházy Károly egri püspöknek tulajdonítja. Eszerint ő jelölte ki a város mai főterének négyzetes elrendezését, építtette a teret uraló nagytemplomot és alakíttatta át a maihoz hasonlóvá a tér északi végében álló U-alakú kastélyt. Kiss István még ezeken túlmenő eredményeket is tulajdonít Esterházy Károly egri püspöknek. „Nemcsak a pápai hitközség, hanem maga a város is igen sokat köszönhet e nagy embernek. Hajdan e város rendezetlen, kisebb vidéki város volt. Utcái rendezetlenek, házai aprók, a bástyák körül szerteszórva. A mostani termékeny tókert és gyönyörű park helyét sással, náddal félig benőtt halastó foglalta el, melyet a Tapolca és Bakonyér vizei tápláltak. S amivé most lett Pápa, alapját az ő zsenialitása, bőkezűsége vetette meg. Közlekedésre alkalmas utakat és utcákat teremtett, a mai nagypiac is főleg az ő érdeme".

1 Kétségtelen, hogy Esterházy sokat tett Pápa fejlődéséért, azonban az említettek elsősorban a fejlődés objektív menetének eredményeként jöttek létre. Ahhoz, hogy ezeket nyomon kövessük, szükséges Pápa XVI—

XVII. századi alakulásának elemzése, társadalmi, gazdasági viszonyainak feltárása. A főtér egyik legmonumentálisabb épülete a nagytemplom. A tér közepén, szinte annak fókuszában áll. Hatalmas kettős tornya a város szimbólumává nőtt. A tégla-alakú teret lezáró utcasor és a nagytemplom épülete között léptékeltolódás tapasztalható. Kicsit az az érzésünk, mintha Felmer nem ide, hanem máshová tervezte volna a templomot. Stílusa ugyan beleillik a copfházak soraiba, mérete azonban „kicsit" eltér a közvetlen miliőtől. Pápának e templomot megelőzően is volt plébániatemploma, úgy tudjuk, szintén a főtér közepén állt, a mai nagytemplom helyén. Ez a templom sok vihart látott s a város történelmével szorosan összenőtt, hiszen egyben a reformátusok régi temploma volt. Ezenfelül vártemplomul is szolgált. Még a középkorban épült. Ez lehetett évszázadokon át a város szíve, központja. Kertjében folyt évszázadokon át a temetkezés s kriptájába kerültek a város nemesei, módosabb polgárai. Ahhoz, hogy a város mai arculatának kialakulását megismerhessük, előbb a XVI—

XVII. századi képét rekonstruáljuk. A mai pápai nagytemplom a XVIII. század 70-es, 80-as éveiben épült. Egykori leírások szerint már az új templom falai álltak, amikor a régi templom elbontásához hozzáfogtak. Esterházy Károly egyik, 1772 október 8-án kelt levele szerint „azon légyen mind pápai plébános úr, mind pápai praefektusunk, hogy a jövő esztendőnek végeztével a födelet rá lehessen tenni". Úgy látszik azonban, hogy az építkezés akadozik, mert 1773 június 14-én arról intézkedik Esterházy, hogy a templom fedelét a tata} ács készítse. Csak 1773 telén kezdenek a régi templom lebontásához. Először a harangokat emelik ki, majd az oltáriszentséget szállítják át december 26-án a barátok templomába. Ezt követően az oltárokat bontják. A 1774 március 27-én kelt jelentés szerint a plébános „a régi templom falait a föld színéig szerencsésen „lebontatta", egyedül a torony mintegy két ölnyi része áll".

2 Tehát az új templom — legalább is alapjaiban — már áll, amikor a régi lebontását megkezdik a plébános utasítására. E szerint az új templomot a régitől jobbra is, balra is építhették, csak éppen oda nem, ahol a régi állt. Sokáig az volt a helytörténetírók szilárd meggyőződése, hogy az új templomot pontosan a régi helyére építették. Míg azonban a mai nagytemplom kettős tornyával délre néz, a régi vártemplom homlokzatával délnyugatnak fordult. Pontos helyét is megjelölhetjük egykori térképek és festmények segítségével. A város egykori templomát ábrázoló egyik városképet a barátok templomában őrzik. Az egykori votív-kép 1683-ban, az akkori pestisjárvány alkalmából készült. A másik, vártemplomot ábrázoló festmény évszázadok óta a kastély nádor-termében volt. Ezen a XVIII. század közepéről való ábrázoláson a mai nagytemplom őse — az egykori vártemplom — a házak közé ékelődő épületként szerepel. A várároktólkezdődő, lépcsőzetesen egyre előbbre lépő házsor csak a vártemplom táján éri el a mai főutca szintjét. A templom déli oldalfala és a mellette levő, kicsit előreugró, ún. Botka-ház északi oldala alkotja a mai Lábasház közét, az ún. Ruszek-közt. Ebből úgy tűnik, hogy a lerombolt egykori vártemplom a mai plébánia helyén állott. Ez azonban elrajzolás, mert a Maynzeck-féle, egyébként pontosnak látszó térképen

3 a templom a tér közepén, délnyugatra fordulva állott, a mai nagytemplom tengelyével derékszögben. A templom beékelődése az utca házai közé önmagában szokatlan XVII. századi városképi mozzanat, de még mindig nem elég bizonyíték arra, hogy Pápán nem így, hanem másképpen volt a XVII. században. Lássuk, mit bizonyítanak egyéb dokumentumaink. A Főtér kastélytól a lábasházig terjedő házsorának szintje a valóságban alig, sőt talán el sem tért a maitól, 5 65