A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kiss Ákos: Miskey István Veszprém várának főkapitánya

Miskey István, Veszprém várának főkapitánya Máshelyütt már szólottunk a XVII. századi hazai végvárrendszer e jeles parancsnokáról; családjának a középkor folyamán Solt megyei nagybirtokosságból a török idők bekövetkeztével Győrben történt megtelepedéséről, győrszentmártoni, győri kapitányságairól.

1 Ezúttal Veszprém várával és a környező tájjal összefüggő adataiból igyekeztünk Miskey István feledésbe merült emlékét felidézni, kitérve valamelyest élete e főidőszakával meglehetősen összefüggött nógrádi főkapitányságára is. Bár a Miskey család Solt megyei eredete, ottani jószágai közelebbről ismertek, sajátos módon Veszprém megyében 1346-ban Miskey Antalról hallunk, aki a Padrag birtokáért folyó perben döntőbíráskodott.

2 1361-ben valószínűen az ő fiát Miklóst említik, 1364-ben pedig ugyancsak Antal fia Gergely vagyoni pere folyt a győri káptalan előtt egy Miske nevű helység birtokáért.

3 1449ben (IX. hó 11.) Miskey Deák Mihály Veszprém megyei alispán hivatalbeli eljárásáról kapunk hírt. 1488-ban pedig a vásárhelyi járás (Somlóvásárhely) szolgabírája Miskey György, aki ugyancsak birtokos az említettMiskén.

4 Hogy a középkori Veszprém megyében két évszázadon át is követhető Miskeyek és a Solt megyei hasonnevű törzscsalád között kapcsolatok állottak fenn, mutatja, hogy a Duna—Tisza közéről Győrbe áttelepült solti Miskeyek közül itt elsőízben (1587-től) János ismert,

5 akit 1623-ban is Győrben találunk fiával, Istvánnal. Ők ebben az évben együtt adták zálogba a Veszprém megyei Miskét. Sajátos módon Miskey Jánoséknak Solt és Veszprém megyében egyaránt volt egy-egy Miske helynévhez kapcsolódó jószáguk.

6 Ez a más vonatkozásokban is megfigyelhető sajátosság is az ősfoglaló nemzetségi birtokok korai időktől fogva fennállott megosztottságára mutat; eszerint a Miskeyek távoli országrészeken volt jószágai is erre a jellegzetes birtoklásmódra utalnak. Ennek a Miskey Jánosnak leszármazója, valószínűleg unokája volt Miskey István, akinek élete pályája már Győrből indult el. Első felesége szántói és széplaki Botka Katalin volt, akinek családja megyénkkel ugyancsak kapcsolatokba került ; egyik fivére, B. János 1605-ben a pápai végvárban szolgált lovasvitézként, de itt élt B. Zsigmond is. A Botkák jellemzően mutatják a végvárakban élt, ott tisztségviselt családok összefonódásait. Miskeyné Botka Katalin első férjének rokonságából Bornemissza János Palota várának főkapitánya volt, aki, hogy bizonyos Csáki Mihály nevű vitézét török rabságból kiválthassa, több dunántúli faluját, portáját adta zálogba nővérének. Ebből az ügyletből Miskey Istvánné azonban utóbb vitát támasztott. Miskey Istvánnak Győr, Solt, Veszprém megyék mellett Tolnában is voltak javai. Második házasságát 1608ban kötötte a horvátországi Tininbői való radatinai Bojnichich Katalinnal. 1627-ben már Veszprém vára öt alkapitányának egyike Miskey. Ekkor résztvett a vár református templomának építésében, amely a védősereg még nagyobbrészt református hitű tagjainak helyőrségi egyháza volt.

7 1628-ban is a református hit követőjeként hallunk Miskey Istvánról.

8 Korábban említettük, hogy első ismert állomáshelye Győr után a szentmártoni vár kapitányi tiszte volt. Innen, talán megrovó jelleggel került alkapitányi helyre Veszprém végvárába, esetleg a befolyásos Himmelreich György főapáttal volt ellenségeskedései következtében.

9 Erre mutatna az is, hogy 1628ban újból Szentmártonba került vissza kapitányként és még 1631-ben is e tisztségben találjuk. Ugyanezidőtájt Győrben, amely a Miskey családnak a XVI—

XVIII. századok folyamán középponti települési és jószággyűjtögető helye volt, szembetűnően gyarapította vagyonát, ami arra mutat, hogy Miskey István a kornak a békeállapotokkal mit sem törődő, alig szünetelő török elleni portyázásaiban anyagi sikereket ért el.

10 Hadi érdemeiért kapta 1631 -ben Esterházy Miklós nádor kézé bői a Tolna megyei Görbőt (Nagygörbő, majd Ráczgörbő is), amely közel jelenünkig a család leányágai kezén maradt,

11 rekatholizálása is ebben az időszakban történt ; talán ezzel az adományozással függött össze. A katholikus részre visszatérésének ez az időpontja annál is valószínűbb, mert ez az éppen Pázmány által sikeresen irányított, minden lehetséges köz-nyomást is felhasznált ellenreformáció ideje és nemsokkal utóbb már kifejezett igény volt az, hogy a katonai vezetők katholikusok legyenek, amint ez akkortájt a szomszédos Pápán is bekövetkezett. 1635-ben már a lévai vár alkapitánya (alezredesként, obrist lieutenant), majd főkapitánya (ezredes, obrist) Miskey István.

12

1635. szeptember 6-án történt rangemelkedése nyomán magasabb fizetését május 1-től folyósították. A lévai végvár őrségének folyamatos fizetése, mint váraink katonaságáé általában, ugyancsak nehézségekkel járt. Zsoldjuk kéthavonként 6 forint 40 dénár lett volna; a végvárak anyagi ügyeit vivő biztosi foglalatosságra alkalmas személy kijelölése azonban nem volt könnyű feladat, erre Miskey Istvánt is tervbevették.

13 Miskey Léváról Nógrád várába került főkapitányként. A Miskeyeket a nógrádi tájjal kapcsolatosan elsőízben 1639-ben említik; ez év május hó 26-án Füleken, Pest megye akkori ideiglenes székhelyén tartózkodott Miskey János, István felmenője, és onnan intézkedett Solt megyei 55