A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Szántó Imre: Veszprém elfoglalása és a török terjeszkedése a Dunántúlon 1552-ben

sétől.

42 Majd amikor Ali budai pasa július első felében a Hont—Nógrád megyei várak ellenjntézett|támadást, Miksa főherceg azt írta a királynak, hogy veszedelmes volna addig több hadinépet leküldeni Erdélybe, amíg más segítség nem érkezik.

43 Miksa július 11-én azt jelentette Ferdinándnak, hogy a vértes lovasságot és az olasz zsoldos hadinépet Pápa környékéről nem küldheti Temesvár felmentésére, mert a budai pasa Drégelyt ostromolja (sőt ekkor már be is vette — Sz. I.).

44 A király tehát*az újonnan zsoldba fogadott külföldi csapatokat az Ali budai pasa által veszélyeztetett, s a bányavárosok előbástyájául szolgáló Hont—Nógrád megyei véghelyek megvédésére, illetve visszaszerzésére akarta felhasználni. S ezzel eldőlt nemcsak Temesvár felmentésének, hanem Veszprém visszavételének sorsa is. S a kérdés 1552 júliusában már nem így vetődött fel, mint Castaldo írja Miksa főherceghez: „Mi fontosabb, Veszprém visszafoglalása, vagy újból elveszteni Erdélyt és az egész délvidéket?" A kérdés úgy vetődött fel: mi fontosabb Bécs számára, — az örökös tartományok védelme és a jövedelmező bányavárosok megtartása, vagy pedig Temesvár felmentése.

46 Veszprém eleste magában véve is érzékeny veszteséget jelentett; a hódoltság határait nagy darab földre terjesztette ki. A várból kezdetét vették a török portyák.

47 A veszprémi püspök nem sokkal a vár eleste után, június 14-én arról számolt be, hogy a fehérvári török a sümegi vár egész tartományát tűzzel-vassal pusztítja. Nem tudják a napot és az órát, mikor szállja meg a várat, de biztos, hogy nemsokára az is elvész, s akkor egész Zala megye a török hatalmába jut egészen Stájerországig. Ezért a püspök arra kérte a királyt, hogy száz gyalogost és ugyanannyi lovast tartson a sümegi várban.

48 Veszprém eleste után a bécsi udvar igyekezett sürgősen megerősíteni a Balatontól a Dunáig terjedő védelmi vonalat. Ennek fő várai: Pápa, Palota (Várpalota) és Győr 1 Ruzsás Lajos: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XVI—

XVII. században. Különnyomat a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1967—1968" с kötetéből. Bp., 1968. 225. 1. 2 Károlyi Árpád—Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Bp., 1882.79. 1. 3 Thury József: Török történetírók. II. köt. (1521—1566). Bp., 1896. 272. 1. 3. sz. jegyzet. Pecsevi elbeszélése Veszprém elfoglalásáról.; Tinódi: Budai Ali basa históriája, 11—44. verssor.; Forgách Ferenc: Magyar históriája 1540—1572. Pest, 1866. Mon. Hung. Hist. II. oszt. 16. köt. 45—46. 1.; Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Bp., 1962. 236—238.1.; Bucholtz, F. В.: Geschichte der Regierung Ferdinand des Ersten. Bd. VII. Wien, 1836. 303—304.1.; Komáromy András: Magyar Bálint kapitány életéből. Hadtörténelmi Közlemények, 1912. 245— 246.1.; Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. 27., 42—43., 49.1.; Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. 20.1. 4 Forgách, Magyar Históriája 45. 1. „Civitas praeter muros nihil munitionis habet, at arx preampla, et in edito sita satis munita videbatur".; GerőLászló: Magyarországi várépítészet. Bp., 1955. 148—151.1.; Gerő László: Magyar várak. Bp., 1968. 89—91.1. 5 Korompay György: Veszprém. Bp. 1957. 33.1. e Ali 1551. május második felétől 1553. február végéig volt első ízben budai pasa. Tinódi: Budai Ali pasa históriája, 57. verssor: „Vitéz Ali basa dolgában bölcs vala". voltak. De a kisebb várakról (Vasvár, Levéld, Csesznek, Nagyvázsony, Devecser, Ugod stb.) sem feledkeztek meg.

50 Még Veszprém ostroma idején a leveldi kolostorerődbe Rátkay Pál lovasságából 50 lovast, ezenkívül 100 gyalogost, majd rgedig két hónappal később 200 gyalogost helyeztek.

51 Nem*sokkaljVeszprém eleste után szakértők vizsgálták meg aueveldi, cseszneki és vázsonyi erősséget, hogy érdemes-e^azokat kijavítani. A szakértői vélemény alapján mind a^három várat alapjaiban kellett volna lerombolni. Miksa főherceg azonban nem fogadta el Sforza Pallavicini és Khunigsberg győri főparancsnok javaslatát Csesznek, Vázsony és Levéld lerombolására vonatkozóan, hanem Csesznek és Vázsony várában 50—50 gyalogos és 10—20 lovas tartását rendelte el.

52 Sforza Pallavicini véleménye szerint Palotát 400 gyalogossal és 100 lovassal védhető állapotba lehet helyezni. De még fontosabbnak tartotta Pápa megerősítését, hisz 1552 nyarán, Veszprém eleste után, a pápai vár a dunántúli védelem egyik sarokpillérévé vált.

53 A Balaton felé portyázó fehérvári bég, aki Ali budai pasa Hont—Nógrád megyei hadjárata idején tekintélyes lovassereggel Veszprémbe érkezett, különösen Pápát szerette volna megszerezni.

54 Veszprém eleste után a török még inkább be tudott hatolni a Balaton-vidékre; elfoglalta és elpusztította már Devecsert is.

55 Egy kémjelentés szerint Ali budai pasa addig nem nyugszik, amíg Pápát meg nem veszi, „és itt az földet el nem rabolja és el nem foglalja".

56 Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány parancsa értelmében 1552 nyarán Magyar Bálint Szenyér és Segesd körül tartózkodott hópénzes vitézlő népével, hogy onnan szemmel tarthassa a Kanizsa, Berzence vagy a Balaton felé portyázó rabló, fosztogató ellenséget. Majd pedig Szentgrót körül szállt táborba, hogy még eredményesebben figyelhesse a török hadmozdulatait.

57 Szántó Imre 7 Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarn, 1552. Fase. 64. Paksy János komáromi kapitány Miksa főherceghez. Győr, 1552. május 31. ,,... copia exercituum eorundem hostium non maxima manu neque admodum valido exercitu essent, neque supra tria millia hominum eorundem Thurcarum copia est, praeter incolas Hungaros, quos secum attulerunt..." Batthyány Ferenc — erős túlzással — 20 000 főre becsülte Ali budai pasának Veszprém bevételére mozgósított seregét. Horváth M.— Hatvani M.: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. 1441—1652. II. köt. 353.1. ,,.. .Bassa Budensis insurgens cum viginti millibus Thurcorum expugnavit imprimis Wesprimium". 8 Wien, Österr. Kriegsarchiv, Alte Feldakten, 1552. Fase. 5. Nr. 19. Miksa főherceg Teuffei Erasmushoz. Bécs, 1552. május 21. 9 Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarn, 1552. Fase. 64. Dobó István levele, Eger, 1552. május 29. 10 Wien, Österr. Kriegsarchiv, Alte Feldakten, 1552. Fase. 5. Nr. 25. Miksa főherceg Teuffei Erasmushoz. Bécs, 1552. május 27. 11 Wien, österr. Kriegsarchiv, Alte Feldakten, 1552. Fase. 5. Nr. 26. Miksa főherceg Khunigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. május 28. 12 Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarn, 1552. Fase. 64. Miksa főherceg Sforza Pallavicinihez. Bécs, 1552. május 28. ls Wien, Österr. Kriegsarchiv, Alte Feldakten, 1552. Fase. 5. Nr. 27 1/2. Miksa főherceg I. Ferdinándhoz. Bécs, 1552. május 29.; Komáromy, Magyar Bálint. Hadtörténelmi Közlemények, 1912. 255—256.1. Magyar Bálint Nádasdy Tamáshoz. Szigliget, 1552. május 29. „Hiszem azt, hogy JEGYZETEK 4* 51