A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

A lakosság hozzájárulását kedvezően befolyásolta, hogy államunk minden egyes forintjuk után 60 fillér támogatást biztosított. Ezek az anyagi eszközök szép eredmények elérését tették lehetővé. A 4 év alatt az alábbi főbb létesítmények valósultak meg:

44 1962. X. Megnevezés 1959 1960 1961 31-ig Szilárd burkolatú út m

2 29 757 40 376 61275 9 125 Szilárd burkolatú járda m

2 26 684 66 305 20 055 12 321 Villanyhálózat bővítése km 24 43 10 7 Közvilágítási lámpahely db 499 506 501 31 Autóbusz váróhelyiség db 29 26 18 5 Parkosított terület m

2 7 009 5 995 9 776 19 624 Közfürdő db 1 4 1 1 Ravatalozó db 3 13 8 1 Mélyfúrású kút db 7 8 3 1 Vízvezetékhálózat km 2 18 13 6 Törpevízmű db 6 6 1 1 Orvosi rendelő db 11 20 13 6 Orvoslakás db 13 8 5 3 Óvodai tanterem db 2 6 14 6 Ált. iskolai tanterem db 29 20 8 18 Pedagóguslakás db 6 2 3 3 Művelődési ház db 32 27 22 7 Sportpálya db 2 2 4 3 Tűzoltószertár db 6 4 4 1 Tanácsház db 3 2 1 1 Az eredmények különösen ott voltak jelentősek, ahol a községfejlesztési terveket a lakosság igényeinek alapos felmérése alapján állították össze. Ezeken a helyeken a végzett társadalmi munka az átlagosnál jóval magasabb volt. Például Rezi községben a vízmű építéséhez 450 000 Ft, Veszprém városban a vidámpark építéséhez 2,5 millió Ft. Balatonederics községben az egészségház építéséhez 62 000 Ft, Hosztót községben a falu villamosításához 32 000 Ft, Tótvázsony községben az iskolaépítéshez 115 000 Ft, Sáska községben a bekötőút építéséhez 193 000 Ft értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság.

45 Az abszolút értéket tekintve az előző példák alatt marad, mégis fel kell figyelni a kollektív társadalmi munkafelajánlásokra is. Pl. 1960-ban Vanyolán a tszelnök a tagság nevében 14 ezer Ft értékű táradalmi munkát, a döbröntei KISZ-titkár pedig 5000 Ft értékű társadalmi munkát ajánlott fel.

46 Kulturális téren a megyei tanácsszervek tevékenységüket a párt kulturális és ideológiai dokumentumai, különösen az MSZMP Művelődési Politikájának Irányelvei, ill. a felsőbb állami szervek rendelkezései alapján végezték. Ennek megfelelően a tanácsciklusban az alábbi főbb feladatokat jelölték meg : — A dolgozók eszmei, politikai nevelése, világnézeti formálása. — A szakmai és általános műveltség színvonalának emelése. — A dolgozók kulturális igényeinek kielégítése. A célok elérésében egyaránt jelentős szerepet szántak az iskolai oktatás és az iskolán kívüli művelődési eszközöknek. A világnézeti és politikai formálás szempontjából igen jelentősnek kell tekintenünk, hogy 1962-ben a községi tanácsok zöme megtárgyalta az általános iskolákban folyó világnézeti nevelés helyzetét. Ezek a tanácsülések igen őszinték és aktívak voltak, a tanácstagok többsége elítélte a kettős nevelést. Számos konkrét határozat is született, amely a fennálló problémák kiküszöbölését, ill. enyhítését célozta. Ezek a határozatok helyesen a kettős nevelést eredményező okok megszüntetésére törekedtek. Jól jellemzik ezt pl. a tüskevári tanácsülés által elfogadott határozatok. Elhatározták, hogy a materialista világnézeti nevelés elősegítése érdekében rendszeresen tudományos előadásokat is tartanak a kultúrházban, másrészt a moziban a játékfilmek mellett hasonló célokat szolgáló tudományos filmeket is vetítenek. A megyében 1962-ben egyébként 4774 ismeretterjesztő előadásra került sor, melyeken 288 082 fő vett részt. Ezek közül 142 politikai, 107 közgazdasági, 219 történelmi, 109 művészeti, 949 egyéb társadalomtudományi, 192 műszaki, 692 agrár, 557 egészségügyi, 529 egyéb természettudományi előadás volt.

47 Az általános műveltség emelését célzó tevékenység közvetve segítette ezt a célkitűzést is. Ezért igen jelentős az is, hogy 1958-hoz képest az 1962/63-as tanévben az esti tagozatú oktatásnál 3—4-szeresre, a levelező oktatásnál pedig 8—9-szeresre emelkedett a tanulók száma. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása szempontjából is jelentős teékenységet fejtettek ki a tanácsok. Az iskolaépítési, tanterembővítési stb. tevékenység eredményeire utaló számszerű adatokkal az előzőkben már foglalkoztunk. Az e területen kifejtett jó munka eredményeként az 1958. évihez viszonyítva 1962 végére az általános iskolai tantermek számát 8,7%-kal növelték megyénkben. A középiskolai tantermek száma pedig 4,3%-kal emelkedett. Az ismertetett adatokon túlmenően feltétlenül meg kell még itt említeni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően különösen megnőtt az érdeklődés a tsz idényóvodák iránt. 1958-hoz képest az óvodák száma 4 év alatt 19-cel, a férőhelyek száma 1053-mal emelkedett. Ezen túlmenően azonban a tanács 1962-ben már 83 tsz idény-óvodát is működtetett 2470 férőhellyel. Ezek a nyári mezőgazdasági munkák idején komoly segítséget jelentettek a tsz-ek dolgozóinak.

48 Ezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy tanácsaink évről-évre növekvő összegeket irányoztak elő e feladatok megoldására. A tanácsi költségvetésben a 4 év során az oktatási jellegű kiadások az alábbiak szerint alakultak:

49 1000 forint Megnevezés 1959 I960 1 1961 1962 Óvodák Általános iskolák Általános isk. napköziotth. Középiskolák 13,5 64,0 7,5 8,1 17,6 76,0 9,6 9Д 18,9 77,6 11,8 12,3 24,7 79,0 15,0 12,4 384