A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

készítették elő. A Hadapródiskolások — 1949-ben alakult — Szervezete a Szabad Európa Rádió irányításával működött. Veszprém megye területéről 1951—1955 között kémjelentéseket küldtek többek között a pápai repülőtérről, a hajmáskéri katonai alakulatokról, a dudari bányában dolgozó elítéltekről. A szintén 1949-ben alakult „Antibolsevista ifjúsági gárda" fegyveres akciók végrehajtására szeveződött. Ők robbantották fel 1950. április 30-án Veszprém és Eplény között egy 30 méteres vasúti sínrészt. Röplapokat készítettek és ezeket többek között Veszprémben terjesztették. A terjesztőket fegyveresen biztosították.

53

1955—56-ban az államvédelmi szervek 15 nagy és 30 kisebb ellenforradalmi szervezkedést lepleztek le, illetve kezdtek nyomozni ügyükben. Az ellenforradalom ideje alatt működő ellenforradalmi csoportok száma azt mutatja meg, hogy a valóságban ennél jóval több ellenforradalmi szervezet volt. Ezek országos hálózattal rendelkeztek és igyekeztek az ország fontosabb helyein bázist létesíteni. A „Klerikális Ifjúsági Mozgalomnak" megyénkben Veszprémben és Ajkán voltak szervezetei.

54 Az illegális egyetemi szervezetek jól összehangolt szervező és irányító munkájára utal az a körülmény, hogy az ország főiskoláin és egyetemein október 22-én és 23-án egyetemi gyűlések voltak. Közös vonásuk, hogy pontokba foglalt politikai követeléseket fogadtak el és elhatározták, mikor tartanak tüntetéseket. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen október 22-én 20 pontból álló követelést állítottak össze. A követelések többsége ekkor még egyetemi problémákkal foglalkozott. Az egyetemi diákvezetők aznap este zárt körű megbeszélést tartottak a Vár-beli diákszállóban, amelyen a másnapra tervezett nagygyűlést készítettek elő. Itt még azt határozták el, hogy a gyűlésen nem vetnek fel semmi olyan követelést, ami az ellenforradalmi elemeknek provokációra adhat alkalmat, s ügyelnek arra, „nehogy a gyűlés az utcára kerüljön."

55 Október 23-án délután zsúfolásig megtelt a színház az egyetemisták által szervezett nagygyűlésen. A gyűlés egy ideig arról folyt : maradjanak e a veszprémi egyetemisták továbbra is a DISZ-ben, vagy megalakítsák helyette aMEFESZ-t? A gyűlés menetét a megyei DISZ vezetők már nem tudták szándékuknak megfelelően kézbentartani, ez a gyűlés az ellenforradalom Veszprém megyei nyitánya lett. Részt vettek ezen a gyűlésen a revizionisták budapesti képviselői, a szegedi, a miskolci és a soproni egyetemek küldöttei, sok idegen, a résztvevők által nem ismert ember. A miskolci és a soproni MEFESZ-esek már olyan követeléseket olvastak fel, hogy Magyarország mondja fel a Varsói Szerződést, legyen semleges állam; a szovjet csapatok hagyják el Magyarorország területét ; állítsák vissza a többpártrendszert. Jellemző a gyűlés „demokratizmusára", hogy Sebestyén Ferencet, a Megyei Pártbizottság első titkárát, aki helyes mederbe akarta terelni a vitát, lehurrogták, azt sem engedték, hogy befejezze mondanivalóját. A hajnalig tartó vitában, ordítozásban szovjetellenesség, „Erdélyt vissza!" nacionalista követelés, szocialista építésünk eredményeinek rágalmazása; az igazi, „tiszta" demokrácia követelés, mind-mind elhangzott. A gyűlésen végülis elhatározták, hogy a vita alapján módosítják korábbi 20 pontjukat, ami azt jelentette, hogy a jobbratolódás és az ellenforradalom szellemében alakították ki új követelésüket. A követelések olyan „jól" sikerültek, hogy a törvényes helyi államhatalmi szervek, a tanácsok helyett az ellenforradalom napjaiban hatalomra került ún. „Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács", tehát az ellenforradalom megyei vezérkara is magáévá tette azokat.

56 Az október 23-i budapesti tüntetéssel és az ezzel egyidőben elindított fegyveres támadással kezdetét vette az ellenforradalom. Az országos, de a Veszprém megyei helyzet is azt mutatja, hogy az ellenforradalom leverésére megvoltak a feltételek. A Megyei Pártbizottság a sajtóban és röplapok útján is megjelentette a KV október 24-i felhívását, amely világos útmutatást adott az eseményekben való eligazodást és tennivalókat illetően. A Megyei Pártbizottság felajánlotta, hogy Ajkán és Várpalotán munkászászlóaljakat szervez és ha kell, még Budapestnek is segítséget nyújtanak. Várpalotán kommunista és pártonkívüli bányászok fegyvert kértek az ellenforradalom ellen. Várpalotán ezer fegyverest ígértek, akik készek Budapestre menni és az ellenforradalom leverésében részt venni. Szekeres Mihály alezredest bízták meg a munkászászlóalj parancsnokságával. Az egységet meg is szervezték, a munkások cselekvésre készen várták a fegyvert és a parancsot. Nagy Imréék szabotázsakciója itt is közbeszólt. 25-re virradóra megjött a parancs : az egységre nincs szükség, fel kell oszlatni.

57 A megye üzemeiben október 24-én megtartott röpgyűléseken ítélik el az ellenforradalmat és kifejezik, hogy továbbra is a szocializmust akarják építeni, támogatják a pártot és a kormányt a szocialista vívmányok megvédéséért folyó harcban. A Középdunántúli Szénbányászati Trösztben — az ellenforradalmi zavarkeltés ellenére — október 23—25 között még teljes kapacitással folyt a termelés, október 25-én 104%ra teljesítették a napi tervet. Október 24-én a pártbizottság által szervezett röpgyűlésen táviratot fogadtak el, amely kimondja, hogy „mélységes felháborodással elítélik az ellenforradalmi banditák terrorcselekedeteit."

58 A várpalotai bányászok október 24-én az alábbi táviratot küldték az MDP Központi Vezetőségének : „Mi, a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Ernő-, Ferenc-, Gépüzem és Vegyesüzem dolgozói a leghatározottabban elítéljük az ellenforradalmi provokálok aljas támadását és szilárdan állunk a párt és a kormány mögött a szocialista demokrácia megteremtéséért, a szocializmus felépítéséért. Mi továbbra is népi demokráciánkat akarjuk építeni, úgy ahogy azt munkásosztályunk, dolgozó népünk érdekei megkívánják. Elsősorban a termelés, a tervteljesítés és a békés építőmunka területén. Elítélünk minden olyan provokációt, amely a párt, a munkásosztály hatalmának megdöntésére irányul. Mi a tervünk túlteljesítésével, munkafegyelmünk megszilárdításával bizonyítjuk be sziklaszilárd helytállásunkat a párt és a kormány mögött. A négy üzem dolgozói."

59 (E tanulmány elsődleges célja a párt helyzetének, tevékenységének elemzése. Ezért az ellenforradalom Veszprém megyei eseményeiről, valamint az ellenforradalom elleni harcról döntően a pártmunka szemszögéből történik említés. Egyéb kérdésekről csak akkor esik szó, ha a téma szempontjából elengedhetetlenül szükséges.) Veszprém megyében a pártvezetés október 23-a után még két napig a helyzet ura tudott lenni, intézkedéseket tett, hogy fenntartsa a rendet a megyében. Azonban az egymásnak ellentmondó hírek és utasítások, az ellenforradalom leverését szabotáló és bomlasztó árulás, amelyet a Nagy Imre csoport készített elő és szervezett a kormányban, a rendőrségnél, a hadseregben, fokozatosan felmorzsolta a megyei pártvezetés erejét, megakadályozta minden intézkedésük megvalósítását. A párt tömegbefolyásának nagyfokú csökkenése ellenére — a legnehezebb időszakban is — dolgozott Veszprémben. A leghűségesebb kommunisták felajánlották segítségüket a pártbizottságoknak, sürgették, hogy tegyenek intézkedéseket. A megyei vezetők akkor még nem tudhatták, hogy a KV, illetve a Honvédelmi Minisztérium miért nem engedte 24-én és 25-én felfegyverezni a már megszervezett munkászászlóaljakat. Csak az ellenforradalom után derült ki, hogy a munkások felfegyverzésére hozott határozatot a Nagy Imre—Losonczy csoportnak a HM-ben levő emberei elszabotálták, megtiltották a fegyverek kiosztását a munkáshatalomhoz hű kommunisták és pártonkívüli dolgozók között. Ugyanakkor Veszprém megyében is ezrével osztották ki később a fegyvert a börtönökből szabadult bűnözők, megtévesztett egyetemisták és horthysta katonatisztek között.

60 Ilyen körülmények között az ellenforradalmi erők egyre bátrabbak, egyre követelőzőbbek lettek itt a megyében is. Október 23—26 között előkészítették a hatalom átvételét. A megyében az ellenforradalmi események

61 az október 23-i színházi nagygyűlés után Veszprémben és Keszthelyen 25-én, majd 26-án a megye fontosabb helyiségeiben: városokban, járási székhelyeken, továbbá a községek nagyobb részében egyidőben veszik kezdetüket. A veszprémi október 25-e esti tüntetés bevezetője, előkészítője a másnap elkezdődő tüntetéssorozatnak, a szovjet emlékművek lerombolásának, a vörös csillagok szétzúzásának, 360