A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

13 állami gazdaság, 4 kísérleti, illetve tangazdaság és 5 erdő­gazdaság működött a megyében. 1953-ban a megye földterü­letének 13,3 %-án gazdálkodtak. A dolgozó parasztság munkájának megkönnyítése érdeké­ben az állami gazdaságokkal egyidőben a megyében 14 gép­állomás alakult meg. A gépállomások a munkás-paraszt szö­vetség pillérei voltak. Ezek jelentették a nagyüzemi gazdál­kodás alapját, a mezőgazdaság gépesítését, a gépekkel tör­ténő termelést. Már 1952-ben több volt a gépállomások trak­torainak száma, mint a felszabadulás előtt a megyében ösz­szesen. Az első termelőszövetkezetek megyénkben 1948-ban ala­kultak meg: 5 tszcs 84 taggal, 887 kat. hold földterülettel. Ezek a következők: a zalaszántói, a nagyalásonyi, a felső­őrei, a pápai és a bakonypéterdi. A fejlődés további menetét mutató adatok: 3 Tsz-ek száma Összes Szántó Tagok Családok Időpont Tsz-ek száma területe, kh száma 1951. III. 31. 1952. XII. 31. 1953. XII. 31. 1954. XII. 31. 1955. XII. 31. 97 133 125 119 128 23 172 45 489 41807 40 174 47 640 16 338 33 680 30 937 28 392 33 216 3277 5210 4827 4229 5864 1991 3892 3600 3274 4599 A fiatal termelőszövetkezetek termésátlagai a megyei me­zőgazdasági termésátlagok körül voltak. A II. világháború után a megye állatállománya jelentős mértékben növekedett, számosállatra átszámítva már 1952-ben meghaladta az 1935. évi szintet. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme és reálbére 1949-ben elérte a háború előtti színvonalat, s ezt követően — eltekintve az 1951—1953-as évek visszaesésétől — töret­lenül emelkedett : Év Egy főre jutó személyes Egy keresőre jutó Év rendelkezésű reáljövedelem reálbér 1949 100,0 100,0 1950 102,8 101,3 1951 97,8 89,7 1952 87,5 82,3 1953 91,0 87,0 1954 115,0 102,0 1955 121,8 106,0 A földreform és a munkalehetőségek növekedése eredmé­nyezte, hogy 1950-ig a parasztság anyagi helyzete nagyobb mértékben javult, mint a munkásoké és az alkalmazottaké. A parasztság jövedelme és fogyasztása a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult : A szociális, egészségügyi és kulturális ellátottság terén is nagy volt a fejlődés a megyében. 4 A Horthy-rendszertől kevés, nagyobb részt egészségtelen lakást, nyomortelepet örököltünk. A háborús pusztítás még tovább növelte a gondokat. A háború folyamán 17 745 lakó­ház, az összes lakóház 25,2 %-a sérült meg. Ezek túlnyomó részét (16 237) 1949-re helyreállították, 1945—49 között 1401 lakás épült. Az új építkezések az 50-es évek közepén indulhattak meg nagyobb ütemben. 1954-ben már 1062, 1955-ben pedig 1694 lakás épült, nagy részük állami erőből vagy állami támogatással, kisebb mértékben magánerőből. A felszabadulás előtt a megye községeinek mindössze 57,3%-ában volt villanyvilágítás, 1945—49 között 28, 1950— 55 között újabb 28 községbe vezették be a villanyt, ezzel a villamosított helységek aránya elérte a 79,2 %-ot. Az egészségügyi ellátottság szintén sokat fejlődött. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1951-es 7,4-ről 1955-ben 9,4-re nőtt. Az egészségügyi személyzet (ápolónők, védőnők, egész­ségügyi középkáderek, egyéb) létszáma: 1953-ban 1181, 1955-ben 1614 fő. Az orvosok, az egészségügyi dolgozók szá­mának növekedése és a rendelőintézeti ellátás fejlesztése lehe­tővé tette, hogy a gyógykezelési esetek száma a szakrende­léseken 1952-ben fél millió, 1955-ben pedig már 752000 volt. A kórházi ágyak száma 1952-ben 1943-ra emelkedett, 1955-ben pedig 2393-ra nőtt. Ennek hatására pl. a tanácsi kórházak betegforgalma így alakult. 1953: ápolt betegek szá­ma 30 275, ápolási napok száma: 385 138. Az 1955-ös adat: az ápolt betegek száma: 35 538, az ápolási napok száma: 526 272. A tüdőbeteg gondozás, a tüdőbeteg-gondozó hálózat ki­fejlesztése, a megelőzés és a gyógyítás eredménye, hogy a TBC egyre inkább csökkent a vizsgált időszakban. Időszak Gümőkórban elhaltak 100 elhaltból gümőkórban meghaltak 10 000 lakosra jutó gümőkóros halálozások 1930 1938 1949 1955 562 408 275 127 11,4 8,3 7,0 3,1 11,9 8,1 3,4 A felszabadulás után hozott intézkedések hatására a 100 élveszülöttre jutó egy éven alul elhaltak aránya az 1949-es 9,0-ról 1955-re 7,0-re csökkent. A bölcsődei férőhelyek száma a megyében 1952-ben 245, 1955-ben pedig már 758 volt. 1949-től 1955-ig az óvodák száma 39-ről 79-re emelkedett. A gyermeklétszám pedig 3005-ről 4685-re nőtt. 5 A Horthy-korszakban a történeti Veszprém megye lako­sainak (a 10 éves és idősebb népesség százalékában), 4,0 %-a volt teljesen analfabéta, több mint 13 %-a pedig csak 4 ele­mit végzett. 6 Az iskolák túlnyomó része egyházi kézben volt. 1940-ben 30 000 6—14 éves korú gyermek járt elemi isko­lába és a középiskola négy alsó osztályába. A felszabadulás utáni években jelentős iskolaépítések voltak. Ennek során az 1950—51-es tanév 1116 osztálytermével szemben az 1955— 56-os tanévben a tantermek száma 1246 lett. Az ötvenes évek közepén az általános iskolában tanuló diákok száma 49— 50 000 körül mozgott. A napközi otthont igénybe vevő ta­nulók száma az 1952—53-as tanév 513 tanulójával szemben az 1955—56-os tanévben 1550 fő. A középiskolai hálózat terén végbement hatalmas fejlő­dést jól érzékelteti a következő összehasonlító adat. A me­gyében nappali, esti és levelező tagozatos középiskolai tanu­lók száma az 1955—56-os tanévben: 5545, addig az 1941-es népszámlálási adatok szerint a történeti Veszprém megyében a középiskola 8 osztályát és a főiskolát egyetemet végzett la­kosság összlétszáma: 5839. A megye felsőoktatásában is nagy változás következett be. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy 1949-ben megnyílt a Veszprémi Vegyipari Egyetem. A megye felsőoktatási intéz­ményeiben az 1955—56-os tanévben a hallgatók száma így oszlott meg: Veszprémi Vegyipari Egyetem 614 Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia 251 1952—56 között a megyében a középiskolai tanulók kö­zött a munkás és paraszt származásúak aránya 65—70% között mozgott, az egyetemen és az akadémián 59,2—61,8% között volt. 352 Az egy főre jutó személyes rendelkezésű Év jövedelem 1 fogyasztás reálértéke 1949 1950 1951 100,0 101,7 117,8 100,0 112,7 118,8 1952 1953 1954 • 1955 66,0 107,4 109,7 117,7 1UÖ,Ö 100,6 111,0 124,5

Next

/
Thumbnails
Contents