A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

A tűzharcban egy szalmatetős ház kigyulladt. Ettől még néhány ház tüzet kapott és leégett. Az esti sötétségben, három harckocsijuk fedezete alatt, a németek visszavonultak Halimba felé.

135 A szovjet harckocsik Ny-ról karolták át Halimbát. A támadó szovjet gyalogság és harckocsik tüzében a németek éjfél körül kiürítették Halimbát. Egyik „Panther" harckocsijukat üzemanyaghiány miatt fel kellett robbantaniuk. A másik két harckocsit is csak úgy tudták elvontatni Szőcre, hogy egy éppen a községben átvonuló híradós alakulat 12 kanna benzint tudott adni nekik. A visszavonuló 1. páncélos harccsoport Szőcön két gyenge páncélgránátos századot talált a „Wiking" SS páncélos hadosztály maradványaiból. Az így megerősödött harccsoport a fenyegető szovjet támadás miatt, a községtől É-ra és K-re páncélos-elhárító zárat létesített. A 104. lövész hadtest egy ezrede Pula és Öcs térségéből támadott Taliándörögd felé. Itt az 1. páncélos hadosztály „Bradel-harccsoportja" volt védelemben. (A 113. páncélgránátos ezred négy százada, kb. 150 ember, 18 könnyű géppuskával, négy 20 mm-es légvédelmi ágyúval, két páncéltörő ágyúval, két könnyű gyalogsági ágyúval és három közepes aknavetővel. Ide tartozott még 1 német és 1 magyar utász század, 11 könnyű géppuskával és egy közepes aknavetővel. A „Bradel-harccsoport" a nap végén visszavonult Nyírádra. A 27. hadsereg arcvonalán március 25-én szintén folytatódtak a szovjet csapatok támadásai. A Tapolca—Veszprém úton a 35. lövész hadtest és a 110. harckocsi dandár előnyomult Kövesgyür-puszta és Tótvázsony felé, melyet a német IV. SS páncélos hadtest csapatai szálltak meg. Rendkívül súlyos harc alakult ki Kövesgyür pusztán, melyet a 9. SS páncélos hadosztály csapatai védtek. A majorság épületei körül körkörös irányú harckocsi állásokat építettek. A 15—20 harckocsival támadó szovjet gyalogság kétszer foglalta el a majort, mert a németek ellenlökései azt újra visszavették. Tótvázsonyt a hajnali órákban kb. 2000 szovjet katona támadta meg 11 db harckocsi megerősítéssel. A községet védő 5. SS Wiking páncélos hadosztály csapatai ellenlökést hajtottak végre és a községet átmenetileg visszafoglalták. Az utcai harcok során 4 szovjet harckocsit a németek kilőttek.

136 Mivel a községben és a közvetlen környékén 28 kilőtt harckocsi maradt a harcok végén, feltehetően a különbözet német harckocsikból állott. A támadó szovjet csapatok 30 katonát vesztettek, a visszavonuló németek 50 elesett emberüket hagyták vissza a községben. A harcok során a polgári lakosság is súlyos szenvedéseken ment keresztül: 84 ház leégett és 11 személy meghalt. Délelőtt 9 óra körül a német csapatok visszavonultak. „A tartós erejű ellenséges támadás miatt főellenállási vonalunkat visszavontuk a Nagyvázsony —• 601. magassági pont vonalára." A harcolva hátráló német csapatokat és a hadműveleti mélységben visszavonuló menetoszlopaikat a szovjet és az amerikai csatarepülők szakadatlanul támadták. Március 24-én Köveskál község főutcája tele volt visszavonuló német harckocsikkal, melyek üzemanyaghiánnyal küszködtek. Az esti órákban szovjet gépek bombázták a falut. Március 25-én este újabb szovjet légitámadás, a „Főszegen" 12 ház leégett. Március 25-én a kora délutáni órákban hat amerikai vadászbombázó támadta meg Nagyvázsonyi. A bombazápor és gépágyútűz a templomtéren táborozó magyar katonai ellátó oszlopot ért. A támadás során 32 magyar katona meghalt. A fogatolt oszlop teljesen elpusztult. A szovjet 35. lövész hadtest csapatai a délutáni órákban támadták meg Nagyvázsonyi, melyet a 9. SS páncélos hadosztály újra védeni igyekezett. A német adatok szerint a szovjet csapatok 40 db harckocsival és túlerejű gyalogsággal támadták meg a községet, ahol a németek főellenállási vonala húzódott. Este 21 óra körül a németek visszavonultak. A községben 17 magyar és 5 német katona holtteste maradt. A harcok során több ház leégett és három polgári személy meghalt. A visszavonuló 9. SS páncélos hadosztály csapatai a Nemesleányfalutól Ny-ra levő erdőszélen ásták be magukat.

137 A német tüzérség ágyúzni kezdte Nemesleányfalut, ahol 14 lakóház kigyulladt és meghalt 3 polgári személy. A 27. hadsereg balszárnyán támadó 37. lövész hadtest és 181. harckocsi dandár csapatai március 25-én hajnalban folytatták a támadást a visszavonuló I. lovas hadtest ellen. A Hidegkút és Balatonfüred között tervezett főellenállási vonalat a német csapatok nem védték. A 3. és 4. lovas hadosztályok délelőtt 11 órakor harc nélkül kivonultak Hidegkút községből. A 9. SS páncélos hadosztály egy harckocsizó egysége, mely ebbe a sávba került, üzemanyaghiány miatt összes nehéz harckocsiját felrobbantotta.

138 A község így megmenekült a harcok pusztításaitól. így csak jelentéktelen károk érték az előző napi szovjet aknavető- és tüzérségi belövések miatt. (3 ház kigyulladt és leégett, 4 polgári személy meghalt.) A szovjet csapatok benyomulásakor 10 német, és 4 szovjet katona esett el. A német 23. páncélos hadosztály Balatonfüredet még enynyire sem védte. Mikor a szovjet csapatok kora reggel benyomultak, onnét már a német utóvédek is elmenekültek. Az I. lovas hadtest csapatai a nap végére visszavonultak a Nagyvázsony Ny (Talódi erdő ÉK-i széle) —Vöröstó К— Vászoly—Akaii DNy (Ságpuszta) vonalára. A 26-án reggel 9 órakor keltezett német „reggeli jelentés" szerint ezen a vonalon „az új főellenállási vonal kiépítése folyamatban van." 2. A HADMŰVELET MÁSODIK SZAKASZA (1945. március 26—31.) (A német hadseregek üldözése és a szovjet hadseregek kijutása Bécs megközelítési útvonalaira.) A március 16-tól 25-ig terjedő időszakban a 3. Ukrán Front hadseregei áttörték az ellenség védelmét a Duna és a Balaton között, leküzdötték a Vértes és a Bakony hegyes-erdős terepszakaszait és mintegy 120 km-es előnyomulás után megteremtették a feltételeket a támadás Bécs irányába való kifejlesztéséhez. Március 26-án, hétfőn az arcvonal északi szárnyán támadó 31. lövész hadtest (4. gárda hadsereg alárendeltségében) a reggeli órákban Pápateszér és Románd községek térségéből megindította a támadást. A II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán álló 6. páncélos hadosztály főerői ekkorra már visszavonultak a Rába mögé. A visszahagyott biztosító alegységek a páncélosokkal megerősített szovjet gyalogsági erőknek nem tudtak ellenállni. A szovjet hadtest a délelőtt folyamán átlépte a Szerecseny—Kajár vonalat és Mórichidánál elérte a Marcalt. Itt a szovjet csapatok támadása átmenetileg lelassult, mert a Marcal mögött húzódó „Zsuzsanna-állás"-ban levő magyar I. hegyi dandár makacs ellenállást fejtett ki. A 38. lövész hadtest csapatai a kora hajnali órákban megkezdték a támadást Pápa ellen. Az éjfélutáni órákban a 38. lövész hadtest három hadosztálya három irányból nyomult be a városba. A 105-ös É-ról, a 104-es K-ről és a 106-os hadosztály DK-ről. A városban szervezett ellenállással nem találkoztak. A 12. és 3. SS páncélos hadosztályok erőiket ekkorra már a Marcal-csatorna mögé vonták vissza. A várostól 6 kmre ÉNy-ra ütköztek csak erősebb német ellenállásba. Heves harc alakult ki Nagyacsádon és Nemesgörzsönyben, ahol 24 lakóház és 39 egyéb épület pusztult el a harcok során. A viszszavonuló 12. és 3. SS páncélos hadosztályokat a Marcaltő község térségében harcbavetett 232. páncélos hadosztály csapatai fedezték. (101., 102. páncélgránátos ezredek és az 1. páncélvadász század.) A visszavonulást fedezte még a Rábától Ny-ra (Szany—Szil—Sobor térségében) felállított 959. hadsereg közvetlen tüzér dandár, mely ágyútűz alatt tartotta a Marcaltő felé vezető utakat, hogy feltartóztathassák a támadó szovjet hadosztályokat. A 39. lövész hadtest jobbszárnyán, az Adásztevel körzetében összpontosított 114. lövészhadosztály nyomult előre Ny-i irányban. A hadosztály sávjában támadott a 18. és 30. gépesített dandár, illetve a 14. motorkerékpáros dandár. A szovjet csapatokkal szemben az 1. SS páncélos hadosztály részei vonultak vissza. A németek erőik egy jelentős részét Dákán összpontosították. Ellenlökésekre azonban nem volt erejük és megkezdték visszavonulásukat a Pápadereske és Nagyalásony felé vezető utakon. Reggel 6 órakor a szovjet gépesített csapatok benyomultak Dáka községbe. A visszavonuló német páncélosok közül egyet a dákai faluvégen, ket319