A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

már ezt a vonalat is fel kellett adniok és visszavonultak az Inotától K-re levő erdő nyugati széléig és Bakonykútit is feladva visszavonultak a községtől Ny-ra levő Bogárhegyig. A német védelem középpontja a 365 méter magas Baglyashegy volt, mely az egész terepet uralja. A Sió-arcvonalon támadó szovjet 104. lövész hadtest március 19-én a nap végére elérte a Siófoktól ÉK-re kb. 6 km-re levő 127. magassági pont (Sáfránykert dűlő D), 142. magassági pont, Enying D, Kisláng D vonalat. Az I. lovas hadtest (25. gyalog hadosztály, 4. és 3. lovas hadosztályok) mindenütt visszavonult. A nap végére a szovjet csapatok mindössze 6—8 km-t nyomultak előre, a kapott feladatokat nem tudták teljesíteni. A lassan és harcolva hátráló német hadosztályoknak azonban érzékeny anyagi és ember veszteségeket okoztak. A szovjet adatok szerint csak a Várpalota irányában támadó szovjet erők 1184 ellenséges katonát és 19 db harckocsit pusztítottak el.

87 Március 20-án, kedden, az egész arcvonalon fokozták tevékenységüket a szovjet csapatok. Reggel 5 órakor Mórtól nyugatra a 38. lövész hadtest csapatai folytatták támadásukat. Súlyos harc bontakozott ki Nagyveleg és Aka térségében, ahol a II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán visszavonuló német 6. páncélos hadosztály igyekezett ellenlökéseivel fékezni a szovjet hadtest előnyomulasát. Ugyancsak hajnali 5 órakor Bakonycsernyétől keletre is súlyos harc bontakozott ki. A 9. gárda gépesített hadtest csapatai és a 39. lövész hadtest zászlóaljai Balinka és Isztimér felől támadtak Bakonycsernye irányába. A nagyszámú páncélossal kísért szovjet lövész csapatokat a német 3. SS „Totenkopf" páncélos hadosztály részei Mecsérpusztánál feltartóztatták. A súlyos harcban a német csapatok 8 db szovjet harckocsit lőttek szét. A nap végére a német csapatok megkezdték a visszavonulást Bakonycsernye felé. A harcok következtében a község súlyos károkat szenvedett. Tizenegy ház leégett, tizenkét házat összelőttek.

88 Az 5. gárda harckocsi hadtest március 20-án éjjel 1 óra előtt kezdett nagyerejű támadást Várpalota ÉK és K-i tersében. Bakonykúti térsége felől a 20. és 22. harckocsi dandárok támadtak. Az 1. SS páncélos hadosztály csapatai azonban a támadást időlegesen feltartóztatták. A német jelentések szerint ezekben a rendkívül súlyos harcokban 30 db szovjet páncélos pusztult el. A Várpalotától ÉK-re vívott harcokban a szovjet katonák számos kiemelkedő hőstettet hajtottak végre. A támadó szovjet páncélos egységek egyikét, amely egy völgyön keresztül tört előre Várpalota felé, a 19 éves Kozlov százados vezette. (Az ő szavait idézzük:) „Meleg hely volt az. A völgyben egy kis patak mellett a német Tigrisek és Ferdinándok beásták magukat. Többnapos harc után sem tudtunk tovább jutni. Sürgős volt az áttörés, a feladat pontos, időben is nyereséges megoldásától függött Várpalota, Veszprém, Pápa és környékének felszabadulása. A parancsnok én voltam az akcióban. A helyzetet Voronyin őrmester hőstette mentette meg. Tankjával és három emberével a németek közé vágott. Tankját harcképtelenné tették az acsarkodó Ferdinándok, de ők — várva a biztos halált, tovább harcolltak. Ahány tank ellenük indult, rajtavesztett. Ott, álló helyükben, hét náci tankot tettek tönkre. Körös -körül égő máglyák — megannyi német tank — vette körül a bátor páncélost. Végül is az egyik oldalról melléjük tört az egyik tankunk, fedezte a négy hőskatona visszavonulását." Voronyin őrmester a Szovjetunió Hőse lett, a 19 éves Kozlov kapitány a Honvédő Háború aranyrendjét kapta, a három másik katona a Vörös Zászló Érdemrendet.

89 A Bakonykúti felől indított támadással egyidejűleg, hajnali 1 óra körül a 21. gárda harckocsi dandár és a 6. gárda gépesített dandár támadta az Inotától ÉK-re levő Baglyashegyen és az Inotától K-re 4 km-re levő erdőben kiépített német védelmet. A 37. gárda lövész hadtest csapatai Csór térségéből támadtak déli és délnyugati irányba. A reggel 9 órakor kiadott német helyzetjelentés szerint különösen nagy erővel támadtak a szovjet erők a Réti-pusztától délre levő vasút és útkereszteződés felé. A nap végéig azonban a 9. SS „Hohenstaufen" páncélos hadosztálynak (IV. SS páncélos hadtest alárendeltségében) sikerült az Inota—Székesfehérvár vasútvonalat megvédenie. (Székesfehérvár belvárosában elkeseredett utcai harcok a 4. gárda hadsereg csapatai és az 5. SS Wiking páncélos hadosztály között.) A Sió-arcvonalon, március 20-án reggel 8 óra 40 perckor indult meg a 104. lövész hadtest támadása. Különösen nagy erővel bontakozott ki a támadás a hadtest balszárnyán. A 196. lövész hadosztály és a 2. gépesített dandár csapatai 15 perces tüzérségi tűz után indítottak támadást a magyar 25. gyalog hadosztály védelmi vonalai ellen. Déli 12 órára elérték a Sóstó és Gamásza közti terepszakaszt. Délután 16 órára elfoglalták a balatonvilágosi vasútállomást és Alsótekerespusztánál levő 171. magassági pontot (Bozsok-hegy). Az egyre hevesebbé váló harcban a 2. gépesített dandár parancsnoka, Hudjakov ezredes is megsebesült. Az esti órákban Balatonbozsoktól Ny-ra a lepsényi út vonalán támadtak a szovjet csapatok zászlóalj erővel és 8 db harckocsival.

90 Az esti és éjszakai órákban a visszavonuló 25. gyaloghadosztály ellenállása fokozódott a Balatonaliga—Lepsény közti vasútvonal térségében. Március 21-én, szerdán, a 9. gárda gépesített hadtest 30. gépesített dandára Szápárig szorította vissza a 12. SS páncélos hadosztály csapatait. A németek a községtől DK-re levő magaslatokon makacs utóvédharcokat vívtak. Ettől északra a németeket Surig sikerült a szovjet csapatoknak visszaverniük, akik a község keleti szélén és a Sur—Bakonycsernye közt levő patak nyugati partján védekeztek. A szovjet 31. gépesített dandár csapatai Bakonycsernyéről Jásd irányába támadtak és a németeket sikerült a nap végére a község keleti széléig visszaszorítaniuk. A hadtest balszárnyán támadó 46. harckocsi dandár és 18. gépesített dandár csapatai súlyos harc után elfoglalták Tés községet. A harcok során a községben 54 lakó- és egy épület leégett. A németek a délelőtti órákban vosszavonultak a községtől 1—2 km-es távolságra. Március 21-én a kora hajnali órákban a szovjet 5. gárda harckocsi hadtest megkezdte a támadást Várpalota ellen. Még az éjszaka folyamán az egyik szovjet harckocsi zászlóalj (pk. Maljukov őrnagy) parancsot kapott, hogy napkelte előtt, a sötétség fedezete alatt törjön be Várpalotára. Bátor és határozott rohammal, világítás nélkül, nagy sebességgel rohanták meg a német védelmet és foglalták el a várost.

91 „A feladat, mely előttünk állott, egy cseppet sem látszott könnyűnek. Az éjszaka sötét volt, a terep ismeretlen, az ellenség erői felderítetlenek. Ilyen körülmények között utcai harcokra volt kilátás. A parancsot megkapva, minden részletre kiterjedően előkészítettük tankjainkat, másrészt felkészítettük a tankok személyzetét, a harci feladat és annak bonyolultságát minden harckocsizóval megismertettük. A megadott jelre zászlóaljunk nagy sebességgel, bátran és célratörő rohammal, tüzérségünk támogatása mellett, ellenséges tűzben, betört a városba és utcai harcba bocsátkozott. Tankjaink gyorsan beértek a város terére, ahol egy templom állt. A németek pánikszerűen menekültek a városból. Nem bírtak ellentállni éjszakai rohamunknak. A siker már közel volt. Miljukov őrnagy és én (I. I. Fokin százados, zászlóalj politikai helyettes) kiszálltunk harckocsijainkból és az utca sarkán, amely a templomtérre vezetett, a tankok mellett állva adtuk ki parancsainkat, és igyekeztünk rádióösszeköttetést teremteni magasabb egységünk parancsnokságával. Ezalatt a Pétfürdő felől jövő úton feltűnt egy visszavonuló német harckocsioszlop. A vezértank kilőtte tankunkat. Maljukov őrnagy súlyosan megsebesült. A sebesült parancsnokot egy másik tankkal biztonságos helyre szállítottuk az első vonal mögé, zászlóaljunk pedig vezetésem alatt felvette a harcot a visszavonuló német tankokkal, amíg az erősítés megérkezett."

92 A délelőtt 10 óra 10 perckor kiadott német helyzetjelentés szerint a németek erős ellenlökést hajtottak végre az 1. SS páncélos hadosztály csapataival és sikerült a városba benyomult szovjet csapatokat a városból kiszorítani, a várostól D-re levő út-vasútkereszteződés és a várostól északra 1 km-re északra levő útelágazás vonaláig. A német jelentés szerint ebben a harcban a szovjet csapatok 39 db harckocsit 306