A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)
ségben öt ház telitalálatot kapott, 21 polgári személy, 6 magyar és 3 német katona meghalt. 84 A szovjet légierő támadásai március 16-án érték el tetőfokukat. A félelőtti órákban egy kötelék a herendi vasútállomás melletti üzemanyagtartályokat bombázta. A támadás során egy ott vesztegelő katonai szerelvény 6—7 kocsija is találatot kapott, melynek következtében 21 magyar katona meghalt. Az éjszakai órákban Várpalotát érte újabb súlyos légitámadás, melynek során 80 polgári személy halt meg. A felsorolt légitámadások csak a legjelentősebbek közül valók. Kisebb légitámadás érte Veszprémet, Balatonalmádit, Berhidát és még számos más helységet, ahol a német és magyar csapatoknak voltak katonai objektumai. A légitámadások ettől kezdve napról-napra fokozódtak. Különösen március 20-a után, amikor a szovjet légierő kötelékei mellett az amerikai légierő vadászbombázó kötelékei is megjelentek a megye légterében. III. VESZPRÉM MEGYE TERÜLETÉNEK VÉGLEGES FELSZABADÍTÁSA A SZOVJET CSAPATOK .,BÉCSI TÁMADÓ HADMŰVELETÉNEK" KERETÉBEN: 1945. március 16.—április 1.) A március 6-án megkezdődött német ellencsapás, a „Frühlingserwachen" nem tudta megakadályozni, hogy a szovjet 2. és 3. Ukrán Frontok végrehajtsák a Legfelsőbb Parancsnokságtól február 17-én kapott parancsot. Még tartott a német hadseregek támadása a Sió- és Sárvízcsatornák által bezárt háromszögben, mikor a szovjet frontparancsnokságok előkészültek a „bécsi támadó hadművelet" végrehajtására. Budapesttől DNy-ra jelentős szovjet erők összepontosultak. A csoportosítás állományában 30 lövészhadosztály volt. Az összfegyvernemi csapatok tevékenységének biztosítására 6586 löveget és aknavetőt, 785 harckocsit és rohamlöveget, 1039 repülőgépet vonultattak fel. A 3. Ukrán Front parancsnokának elhatározása a következőket tartalmazta : először a 6. SS páncélos hadsereg megsemmisítése a Sió- és Sárvíz-csatornák által határolt területen, aztán a támadás kifejlesztése Bécs általános irányában. Az első feladat végrehajtására Székesfehérvár É-i körzetében összevonták a 9. és 4. gárda hadseregeket, hogy azok Veszprém általános irányba nagyerejű csapást hajtsanak végre és ezzel vágják el a 6. SS páncélos hadsereg visszavonulásának útját nyugat felé. 13. Ablaküveg készlet felhasználása az újabb bombázások miatt,Veszprém, 1945. febr. 17. 13. Verwendung der Fensterglasvorräte infolge der gegen Veszprém gerichteten Fliegerangriffe (17. 2. 1945). 13. Utilisation du stock de vitres, à la suite des bombardements récents, Veszprém, le 17 février 1945. 13. Использование комплекта оконных стекол из-за новейших бомбежек. Веспрем, 17 февраля 1945 года. A tervek szerint, amint а 9. és 4. gárda hadseregek elérik a Balaton északi partjait — a Sió-csatorna vonaláról megindul a 26. hadsereg, a Sárvíz-csatorna vonaláról a 27. hadsereg —, s a katlanba szorult német hadosztályokat összeroppantják. A támadás másnapján a 9. gárda hadseregtől jobbra (északra) álló 46. hadsereg csapást mér a Mór—Esztergom vonalról. 1. A HADMŰVELET ELSŐ SZAKASZA (Hl. 16—25.) (A német védelem harcászati mélységének áttörése és kísérlet a 6. SS páncélos hadsereg bekerítésére.) 1945. március 15-én a nap végére, Székesfehérvártól északra befejezte felvonulását és előkészületeit a támadásra két szovjet hadsereg. A 9. gárda hadsereg (pk. Glagoljev vezérezredes) áttörési szakasza: Gánt—Gyulapuszta. (19,5 km.) Ettől balra vonult fel a 4. gárda hadsereg Gyulapuszta és Hóhérkút között 5 km szélességben. A 9. gárda hadsereg négy lövész hadtestből állott (38., 39., 21. lövész — 37. gárda lövész hadtestek), összesen 12 hadosztályból. A hadosztályok létszáma egyenként 11—12 000 ember volt. A hadsereg jobbszárnyán a 38. lövész hadtest vonult fel (háromlépcsős harcrendben), középütt a 39. lövész hadtest (kétlépcsős harcrendben), balszárnyon a 37. gárda lövész hadtest (kétlépcsős harcrendeben). A 21. lövész hadtest tartalékban helyezkedett el. A hadtestek áttörési szakasza 6,5 km volt. Ezen belül a hadosztályok 3, az ezredek 1—2 km széles szakaszon támadtak. A hadsereg sávjában kevés volt a gyalogságot közvetlenül támogató rohamlövegek száma. (Harckocsik egyáltalán nem voltak.) A 9. gárda hadseregnek három könnyű rohamlöveg ezred (1513., 1523., 1524.) volt alárendelve, összesen 75 db 76 mm-es rohamlöveggel. A 9., gárda hadsereg feladata: Várpalota—Veszprém főirányban törjön előre és vágja el a Székesfehérvártól délre harcoló 6. SS páncélos hadsereg visszavonulási útját. A március 16-án reggelre tervezett támadást el kellett halasztani a rendkívül rossz időjárás miatt. A sűrű ködben a repülőgépek nem tudtak felszállni és nem lehetett a tüzérségi tüzet megfigyelni. A déli órákban végre felszállt a köd, megindulhatott a légi és tüzérségi előkészítés. Délután 14 óra 30 perckor megkezdődött az előkészítő tüzérségi tűz. A 9. hadseregnél, az áttörés szakaszán arcvonal-kilométerenként 180 db löveg és aknavető tüze zúdult a 3. SS Totenkopf páncélos hadosztály (Mór—Magyaralmás) és a magyar 2. páncélos hadosztály (Magyaralmás—Sárkeresztes DK) fővédőövének 5—7 km-es mélységére. 15 óra 30 perckor megindult a 9. gárda hadsereg támadása, melyet a tüzérség 1—1,5 km mélységig tűzhengerrel támogatott. A támadás a 3. SS páncélos hadosztály sávjában nem tudta a kívánt gyorsaságot elérni, mivel a németek páncélosokkal támogatott kis lövész csoportokkal ellenlökéseket hajtottak végre. Jelentősebb siker bontakozott ki a magyar 2. páncélos hadosztály sávjában. Az itt mintegy négy ezred erővel támadó szovjet csapatok visszavonulásra kényszerítették a magyar hadosztályt. A nap végére egy kb. 4 km mély betörés jött létre. A magyarok visszavonultak Borbálapuszta—Magyaralmás K-i 2 km terepszakaszra. A hadsereg nem hajtotta végre a nap végére kitűzött feladatokat, csupán beékelődött 302