A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

megkezdték a legszükségesebb légoltalmi létesítmények megépítését. (Nyilvános óvóhelyek, segélyhelyek, tűzoltóosztagok stb.)

10 Július 6-án egy USA felderítőgép jelent meg kb. 8000 m magasságban Veszprém és a jutási repülőtér felett. A vadászgépek felszálltak, de 6—7000 m-nél magasabbra nem tudtak felemelkedni. Július 7-én heves légicsatározásokat folytattak a 101. „Puma" vadászosztály repülői. A Dunántúl légterében aznap 7 db USA repülőgépet lőttek le. Egy négymotoros bombázó a Bakony felett sérült meg és déli irányban kísérelte meg a menekülést. A gép egyik bal motorja égett, mikor Győr felől megjelent a Papod felett. A vasútvonal felett a gép 12 főnyi személyzete ejtőernyővel kiugrott a gépből, mely a kádártai mezőre ruhant és felrobbant. A földetérő amerikai pilótákat a repülőtér személyzete fogta el. Másnap, július 8-án, szombat délelőtt fél tíz körül a jutási repülőtéren riadót fújtak a szokás szerint kürtszóval, majd a szirénákkal. A repülőtér teljes személyzete a parancsnak megfelelően, az előkészületben levő gépkocsikon azonnal a kb. 5—6 km távolságban, a Papod erdeiben levő árokóvóhelyekbe sietett. Mivel a riadót ellenséges repülőgépek megjelenése nem követte, 10 óra után a riadót lefújták s az emberek visszamentek a repülőtéren levő szolgálati helyeikre. Alig egy óra múlva közeledő nehézbombázó kötelékek moraja hallatszott ÉNy-i irányból. Semmiféle riasztás nem volt, a veszprémi Légvédelmi Kerületi Központ nem jelzett veszélyt, amikor 11 óra 30 perc körül a Papodtól Ny-ra levő magaslatok mögül 37 négymotoros amerikai bombázógép és számos kísérővadász nagy V betű alakú köteléke bukkant elő. A gépek a megszokottnál alacsonyabban, kb. 4000 méter magasságban közeledtek. Többségük B-24 „Liberator" volt, köztük néhány Boeing „Fortress I." repülőerőddel. A bombázók már az erdős hegyoldalak felett oldották ki bombaterhüket. Valóságos záporát szórták ki a viszonylag kicsi, 10 és 30 kg súlyú repeszbombáknak és csapó-gyújtós légi aknáknak. A kötelék a Veszprém-külső vasútállomás légterében megfordult, majd újabb bombazáporral árasztotta el a repülőteret. (Utólagos megállapítás szerint kb. 3800 becsapódást számláltak meg.) A repülőteret valóságos por és füsttenger borította el. A bombák ugyanis eltalálták az iparvágányon veszteglő üzemanyaggal teli tartálykocsi vasúti szerelvényt is. A becsapódó bombák épületkárokat alig okoztak. Annál nagyobb volt a repülőtéren álló gépek között a kár és az emberveszteség. A váratlan támadást követő leírhatatlan pánikot még fokozta az is, hogy a bombázás első pillanataiban felüvöltöttek a szirénák. Az alig 2—3 percig tartó támadásnak rendkívül súlyos emberveszteségei voltak. Összesen 111 ember halt meg. Az anyagi károk is jelentősek voltak. A bombázó és zuhanóbombázó alakulatok gépei teljesen megsemmisültek. A 101. „Puma" osztály vadászgépei — melyek részben a Papod oldalában épített földalatti hangárokban voltak — szinte károsodás nélkül vészelték át a bombázást. A repülőteret övező, kb. 1—1 km-ként álló légvédelmi lövegek az eseményekbe nem tudtak érdemlegesen beavatkozni. A lövegek nagyrésze ugyanis 37 mm-es gépágyú volt, kb. 30—35 db. Mindössze 7—8 db 80 mm-es „Bofors" légvédelmi ágyú volt, melyek 10,6 km-es ferdetávolságon képesek voltak eredményesen tüzelni. A légvédelmi lövegek, elsősorban, amelyek a Papod felé voltak állásban, szinte mind elpusztultak a bombazáporban. A jutási katonai repülőteret ért bombatámadás szerves része volt annak a nagyarányú amerikai légitámadás sorozatnak, amely a következő napokban érte az ország repülőbenzint előállító finomító üzemeit. Június 12-én érte ugyanis pusztító légitámadás a szőnyi finomító üzemeket és a budapesti „Fantó" finomító üzemet. Két nappal később, 1944. június 14-én, szerdán délélőtt 11 órakor az amerikai légierő kötelékei megsemmisítő csapást mértek a magyar és egyben a német hadsereg egyik legjelentősebb hadiipari létesítményére, a Péti Nitrogén Művekre. A gyártelepnek két fontos része: a Kraktelep (nyerspetróleumból benzint előállító üzem) és a nitrogén-üzem sorozat (gázgyár, ammónia szintézis, savüzem, pétisóüzem stb.). Ezek közül a gyár „B" részlege közvetlen katonai irányítás alatt állott, mivel létfontosságú hadiipari termelést folytatott. (Salétromsav: napi 29—39 tonna, töménysav: napi 5,5—6,1 tonna, robbanó ammonsalétrom : napi 8 tonna.) Az innét szállított salétromsavból és a Németországból érkező toluolból gyártotta a Fűzfői Lőporgyár a Try. I., Il.-nek nevezett utász robbanóanyagot, illetve a tüzérségi és gyalogsági lőport. (A két üzem termékei végül is Veszprémbe kerültek, ahol a Danuvia Művek egy 2200 munkáslétszámmal dolgozó lőszer- és tölténygyárát létesített.)

11 A közeledő bombázókötelékek miatt a riasztás szabályszerűen megtörtént. A szirénák üvöltésére azonban nem állt le a munka. A gyár vezetősége a már két hónapja tartó állandó békés repülő átvonulások miatt nem tartotta szükségesnek a munka félbeszakítását. Elegendőnek tartották az esetleges bombázás megindulásakor azt, hogy az üzemekben és munkahelyeken levő 2—3 személyes óvófülkékbe meneküljenek a dolgozók. Az amerikai bombázók (B-24. „Liberator" típusok) mintegy 8000 méter magasságban, három irányból közeledtek. (D, ÉK, Ny.) A támadó bombázógépek száma a szemtanúk szerint kb. 30 volt. A bombázás olyan váratlanul érte a gyártelepet, hogy szervezett menekülésről alig lehetett szó. A munkások, technikusok és mérnökök pánikszerűen menekültek a gépek beton talpazata alatt levő szerelő aknákba és a munkatermekben levő óvófülkékbe. Az ammónia szintézis épületében a kompresszor alapok alá menekülő emberek veszteség nélkül élték át a támadást, ámbár az épület kb. 17 bombát kapott. Ugyanakkor a generátorház és a gázgyári kemencénél dolgozó emberek közül például 6—7 ember menekült egy háromszemélyes óvófülkébe, amely telitalálatot kapott és valamennyien elpusztultak. A szervezetlenségből adódó fegyelmezetlenség is súlyos áldozatokat követelt. A jelenlegi tűzoltóság helyén levő nagy óvóhely ajtaját néhány kíváncsi ember nem csukta be. A bejárat előterét találat, érte, s a légnyomás, a repeszek és a gázok következtében itt ugyancsak meghalt 6—7 ember. A gyártelep és a 8. számú műút között levő erdőben táborozó román munkaszolgálatos katonák közül mintegy 25— 27 személy meghalt. (Összes emberveszteség 40—42 halott, akiket a várpalotai temetőben temettek el.) A bombatámadás, amely legfeljebb öt percig tartott, iszonyatos méretű volt, annak ellenére, hogy a gyártelepnek szánt bombazápornak csak mintegy egyharmada érte az üzemeket. (Nagytömegű bomba hullott a Pét-patak völgyébe és a futballpályára — jelenlegi igazgatósági épület helye —, illetve a vasút és a 8. sz. műút közti erdőre.) A gyártelep kb. 50 holdnyi területére az utólagos megállapítások szerint kb. 1470 darab bomba zuhant. (Túlnyomórészt 126 kg súlyú rombolóbombák.) A támadás során a Péti Nitrogénművek összes üzemrésze megsemmisült. A bombázás során pusztító tűzvész támadt, ami betetőzte a pusztulást. Legsúlyosabban a nitrogén-üzem sorozat károsodott. A Krak-üzem is nagyon súlyosan megsérült, de hadifontosságú szerepe miatt három hét alatt helyreállították. Agyártelepen kívül az ún. belső lakótelep is találatokat kapott. Emberáldozat itt azonban nem volt, mert a polgári lakosságot még április 7-e után elszállították a biztonságosabb bakonyi- és balatonvidéki falvakba. A gyártelep védelmére kirendelt 40 mm-es légvédelmi gépágyús üteg, amelynek 6 lövege a mészkőbánya feletti magaslatokon volt tüzelőállásban, meg sem kísérelte a lőtávolságán kívül támadó bombázógépek elleni ágyútüzet.

12 A következő hetekben az angol és amerikai bombázó kötelékek átvonulása a megye légterén szakadatlanul tovább tartott. Június 25-én, vasárnap délelőtt 8—10 hullámban amerikai bombázók vonultak el Veszprém—Pápa légterében. Az egyik hullámot a magyar vadászrepülőgépek megtámadták és egy Liberátort lelőttek közülük. A bombázógép Nagyacsád szélén a házak közé zuhant és felgyújtott egy pajtát. Két amerikai a roncsok között elégett, tízen ejtőernyővel kiugrottak és fogságba estek.

13 Ugyanaznap Devecser felett szintén lelőttek egy négymotoros amerikai bombázót. Tíz főnyi személyzete ejtőernyővel földet ért. 278