A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

106. Gyümölcsoltó napján szokták a gyümölcsfákat oltani. — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs. 107. Lazsnakon van az Inkeyek kastélya. Gyümölcsoltó napján az egyik Inkey egy öreg gyümölcsfát akart kivágatni cselédeivel. Aztán állítólag, mikor az első fejszecsapást tették, vér folyt a fából. Jelentették a cselédek uruknak. A gőgös úr azt mondta, csak vágják ki a fát. Kiment ő is és nézte a munkát. A fát kivágták. A ledőlt fa belsejéből hatalmas hangyaboly jött elő és megtámadta az urat. A cselédek nem tudták róla lesöpörni a hangyákat, amik megölték. „Valóság igaz volt !" A kastély alá temették el. — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti. ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA 108. Ahány nappal Szent György nap előtt „megszólalnak" a békák, még annyi napig lesz hideg Szent György nap után. — Büki László, rk. fm. 1923, Vaspör, Zala m. 109. „A békákat meg lehet némítani." Azt a sarat kell a „tokába" vetni, ami Szent György napja előtt ragadt az ekére. — Büki László, rk. fm. 1923, Vaspör, Zala m. 110. Szent György nap előtt nem szabad a földre feküdni, mert addig „nem jön föl a föld melege és megfázik az ember!" — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919, Brassó. 111. „Szent György nap előtt fogott gyík farkával kell megdörzsölni az ember torkát, nem kap torokfájást!" — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 112. A torokfájást meg lehet gyógyítani úgy, hogy Szent György nap előtt fogott gyík bőrével bedörzsölik a nyakat. — Büki László, rk. fm. 1923, Vaspör, Zala m. 113. „Csak Szent György napig jó a csúszó." (Babonás célra csak a Szent György napig fogott hüllő használható !) — Tóth Gyula, Bézs. 114. Szent György nap előtt fogott kígyó fejét le kell vágni, testét pedig a „vállú" egyik végére kell szegezni. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 115. Szent György nap előtt fogott ürge farkát pénztárcában tartani, szerencsét jelent. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 116. Aki Szent György nap előtt kint a szabadban megfürdik, „nem lesz rühes!" — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 117. Szent György nap előtt két nappal nagykést tesznek a „fejőkébe" és arra fejik a tejet egész Szent György napig. „Ez a Szent György-napi kés." Ha fejés közben vizel a tehén, ezzel a késsel megvagdalják a tejet, mert így „a boszorkány nem tudja megrontani a tehenet." — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska. 118. „Ha fejés közben vizel a tehén, vizelletét meg kell bökönni vasvellával, mert ilyenkor boszorkány van a zséterben." — Tóth Pál, rk. fm. 1923, Csatár, Zala m. 119. Szent György nap éjjelén tojt libatojást el szokták használni, „mert abból rendetlen liba kel ki." — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska. 120. Szent György nap előtti este a kapura félkörívben meghajlított vadrózsát szegeznek, hogy „a tejet el ne vigyék." — Lukács Mihály, rk. fm. 1923, Székelyvécke, Marostorda m. 121. Szent György nap előtti este a kapufélfára, istállóajtókra, ajtókra és ablakokra „rózsabokrot tesznek, hogy az ördög ne mehessen a házhoz." — Mátyás János, rk. fm. 1923, Monó, Szilágy m. 122. A paliniak meg voltak győződve, hogy Jakabfy Sára néni boszorkány. Szent György nap előtti este nagy csokor nyírfaágat szoktak az istálló ajtajára szegezni, mert különösen a teheneket féltették tőle. — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 123. Szent György napra virradó este nyírfaágat tesznek az ajtókra, ablakokra, istállóajtóra de a tyúkólra is, hogy a „boszorkány meg ne nyomja őket." 10—15 év előtt általános volt ez a szokás, ma már kezdik elhagyni. —Pintér Béla, rk. fm. 1923, Dióskál, Zala m. 124. Mint az előző. — Klein István, rk. fm. 1923, Óbornak, Zala m, 125. „Szent Györgyre virradó éjjel megnyomják az embert a boszorkányok." Ennek megakadályozására az ajtókra, ablakokra nyírágat tűznek. — Csizmadia Ferenc, rk. tanító, 1920, Nagykanizsa. 126. Szent György nap előtti este az összes ajtóra, ablakra, meg az ólakra, istállókra is nyírágat állítanak, hogy „a boszorkány meg ne nyomja őket." — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 127. Mint az előző. — Németh József, rk. fm. 1923, Kozmadomján. 128. Mint az előző. — Szabó Károly, rk. fm. 1923, Pölöske, Zala m. 129. Mint az előző. — Sablyán Endre, rk. fm. 1923, Kemendollár, Zala m. 130. Elbeszélő gyermekkorában még szokás volt Szent György nap este a boszorkányok elleni nyírágat állítani. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 131. Szent György nap előtti este Sziráki Julianna 96 éves szegedi háztulajdonos, rk. vallású, Halló utca 11. számú házának kapujába, az ajtókra és ablakokra bodzafa ágakat állított. Halálával megszűnt a szokás. — Imreh András, rk. tanító, 1919, mesélte ezt, aki a házban lakott. 132. Szent György nap előtti este a kapufélfára, ablakokba, „kucslikba" is nyírágat tűznek „a boszorkányok ellen." — Szipőcs István, rk. fm. 1923, Kerkanémetfalu, Zala m. 133. Szent György nap előtti este az öregek még tesznek nyírágat az ajtók kulcslyukaiba, „hogy be ne menjenek a boszorkányok." — Büki László, rk. fm. 1923, Vaspör, Zala m. 134. Szent György napján „járnak a boszorkányok. Ezek ellen nyírcsádét tűzkődnek." — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs. 135. „Szent György napra onnét kell a vadrózsa tüskés ágát hozni, ahova nem hallatszik a kakaskukorékolás." Ezt az ágat a boszorkányok ellen a kerítésre szokták szegezni. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gernyeszeg. 136. Szent György napján még szokás a nyírág tűzés, de közelebbit nem tud róla. — Farkas András, rk. tanító, 1919, Csörnyeföld. 137. Szent György nap előtti este hársfa ágát tűzik az ajtó fölé, a gerenda alá. — Kozma Ferenc, rk. fm. 1923, Szigliget. 138. A boszorkányok elleni Szent György napi nyírág, vagy egyéb védekezés ismeretlen. — Horváth Károly, ref. asztalos, 1923, Balatonalmádi. 139. Mint az előző. — Vargha Tihamér, 1923, Nemesvámos. 140. Mint az előző. — Süttő Károly, rk. fm. 1923, Talliándörögd. 141. Szent György nap előtti este a „vének" be szokták kenni az istállóajtót foghagymával. Nem tudja miért? — Bulák Gyula, fm. 1923, Héderfája. 142. „Jó termés várható, ha Szent György napon nem látszik ki a varjú a vetésből." — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 143. „Jó búzából Szent György napkor nem szabad kilátszani a varjúnak." — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 144. Szent György nap előtti este a búzaföld egyik sarkába is tűznek nyírágat. — Lőrinc György, rk. fm. 1923, Babosdöbréte, Zala m. 145. Szent György napra virradóan, akire haragszanak, kiássák a kapufélfáját, aztán ott hagyják. — Ipacs András, ref. fm. 1923, Tiszaszőlős, Heves m. 146. „Ha Szent György napra virradó éjjel piros, vagy fekete rongyot ásnak a marha első lába alá, megrontják vele." — Vilázs János, ref. fm. 1923, Abara. 147. „Szent György nap este mennek a boszorkányok boszorkányságot tanulni." — Tóth Gyula, Bézs, Ung m. 148. Elbeszélő édesapjától hallotta, aki gazdasági cseléd volt, hogy Szent György napra virradó éjjel meg lehet látni a boszorkányokat. Szent György nap előtt kell kezdeni „sudarat" fonni. A kezdés napját nem jegyezte meg. Ezt a „sudarat" ostorra kell kötni és az ostorral Szent György éjjelén 251