A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

38. Vízkereszt napján házról házra jár a pap. A házaknál ki van készítve egy tányérra három tojás és pénz. Mire a pap megérkezik, gyertyát gyújtanak. Ha van szentelt gyertya, azt gyújtják meg, ha nincs, akkor két egész szál gyertyát gyújtanak. A pap a kántorral jön, előttük két „vidimusz" jár, ezek egyike csengőt ráz, jelezve, hogy jön a pap. A kántor két éneket énekel a házban, a pap megszenteli azt. Egyik kezében kereszt van, a másikban fehér kendő. A keresztet mindenkivel megcsókoltatja, utána a kendővel letörli. A kántor elmentükkor kívül az ajtófélfára krétával felírja a három szent király nevének a rövidítését, így 19 + G + M + В+ 45. — Bernáth József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 39. Vízkeresztkor a pap a románoknál is felírja a G + M+

В betűket az ajtófélfára. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska. 40. >5

Háromkirályok napján szokásos a házszentelés." A pap az ajtó külső „szemöldökfájára" felírja a G + M+B betűket, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének rövidítését. Muraközben is mindenütt szokás ez. — Somogyi Ferenc, rk. fm. 1923, Palin, Zala m. 41. Vízkeresztkor szenteltvizet visznek haza a templomból és azzal megszentelik a házat. „Édesanyám szokta", mondta az elbeszélő és hozzátette, hogy „mindenki iszik is belőle egy nyelettel." — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád m. 42. Vízkeresztkor a frissen szentelt vízből visznek haza a templomból. A gazda megszenteli „az életet és állatokat", hogy „baj vagy betegség ne érje őket". A csalágtagok isznak is egy keveset a szenteltvízből. A maradékot elteszik és, ha beteg van a családban, „megszentelik". — Dobi Géza, rk. fm. 1923, Atkár. 43. Vízkeresztkor visznek haza szenteltvizet a templomból, „otthon ebből minden állatot megszentelnek, a kútba is cseppentenek." — Vincze Gyula, gör. kat. fm. 1923, Görömböly. 44. Aki a családból templomban volt vízkereszt napján, az kis üvegben visz haza szenteltvizet. Elbeszélő édesanyja „meg szokta szentelni a házat". — Kakukk Károly, rk. fm. 1923, Poroszló, Heves m. 45. Vízkeresztkor, meg húsvétkor visznek haza szenteltvizet. „Édesanyám megszenteli vele a portát, meg a házat." — Nyilas Ferenc, rk. fm. 1923, Gyöngyössajó. 46. Vízkeresztkor a pap megáldja a réti patakot. A megáldott patakból mindenki visz haza vizet. Ezen a napon ebből főznek és az állatoknak is ebből adnak inni. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 47. Vízkeresztkor visznek haza szenteltvizet. Ha valami állat születik, „megszentelik" az eltett szenteltvízzel. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 48. „Háromkirályok" vízkeresztkor járnak. Három gye- * rek, papír koronával a fején járja a falut és a „Szép csillag" kezdetű egyházi éneket énekli. Az elbeszélő nem tudja pontosan a szokás lefolyását. — Gelencsér Pál, rk. kovács, 1923, Fűzvölgy, Zala m. 49. Vízkeresztkor járnak a „háromkirályok". — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 50. Karácsonytól „kiskarácsonyig" nem viszik ki a szemetet a házból, hanem összegyűjtik. „Háromkirálokkor" aztán az összegyűjtött szemetet felszórják a gyümölcsfákra, „még a hegyre is szoktak kivinni belüle!" — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti, Zala m. JANUÁR 22. VINCE NAPJA 51. Ha Vince napján megcseppen az eresz, jó bortermés várható. — Berkes Béla, rk. fm. 1923, Tiszapolgár. 52. Ha Vince napján folyik a víz az úton, jó szüret várható. — Kiss István, rk. vincellér, 1923, Hegyesd. 53. „Fényes a Vince, tele lesz a pince!" — Süttő Károly, rk. fm. 1923, Talliándörögd. 54. Ha Vince napján olvad, jó termés lesz. Különösen áll ez a szőlőre. „Vince, tellik a pince!" — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 55. Vince napján megcseppen az „ereszét", jó termés lesz. — Füleky Benedek, rk. fm. 1923, Gyöngyössolymos, Heves m. 56. Ha Vince napján csepeg az „üstök", jó bortermés szokott lenni. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 57. „Fényes a Vince, megtelik a pince." — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, Székelykövesd. 58. „Vince napkor édesapám meg szokott egy-két szőlőtőkét metszeni

; hogy sok bor legyen abban az évben." — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád m. 59. Vince napján egy-két szőlőtőkét meg kell metszeni, hogy jó bortermés legyen. — Vargha Jenő, rk. asztalos, 1902, Ábrahámhegy. 60. Vince napján minden „vágóból" metszenek venyigét, amit vízzel telt üvegben a szekrény tetejére tesznek fel a lakásban. A „szemek" duzzadásából következtetnek a terméshozamra. — Háry Alajos, rk. vincellér, 1909, Ábrahámhegy. FEBRUÁR 2. GYERTYASZENTELŐ BOLDOG ASSZONY 61. Ezen a napon szentelt gyertyát adnak a haldokló kezébe a görögkeletiek, de viharkor is ilyet gyújtanak meg. Ugyanezt teszik a katolikusok is. — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, 1922, Székelykövesd. 62. Ha halott van a háznál, gyertyaszentelőkor szentelt gyertyát gyújtanak meg. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 63. Villámlás esetén szentelt gyertyát gyújtanak, hogy „bele ne csapjon a házba az istennyila". — Dobos József, rk. tisztviselő, 1922, Szolnok. 64. „Vihar ellen asztalt fordítanak fel, vagy szentelt gyertyát gyújtanak." — Nyilas Ferenc, rk. fm. 1923, Gyöngyössajó. 65. „Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtanak, vagy szentelt pimpót égetnek, villám nem üt bé a házba." — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon. 66. A „szentőtt gyertyát", vagy „szentőtt lapickacsontot" jégverés ellen ki szokták tenni a „pitarba". — Lőrinc György, rk. fm. 1923, Babosdöbréta, Zala m. 67. Ameddig gyertyaszentelőkor besüt a nap, addig hordja be a förgeteg hóval a házat. — Horváth József, rk. fm. 1910, Karmacs. 68. Ha gyertyaszentelőkor süt a nap, a medve visszamegy a barlangjába, mert nincs vége a télnek. — Gubányi Imre, rk. fm. 1923, Soltszentimre. 69. „Ha gyertyaszentelő napján megcseppen, gyenge termés lesz. Ez igaz is, mi is ráfigyeltünk!" —- Fekete István, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. FEBRUÁR 24. MÁTYÁS NAPJA 70. „Ha Mátyás napján megcseppen az eszterje, későn lesz tavasz." — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 71. „Jégtörő Mátyás, jeget nem talál, csinál." Ha nincs Mátyás napján jég, akkor szokták mondani, hogy „befellegzett a korai gyümölcsnek, mert még hatvan napig tél lesz!" — Szekeres Sándor, rk. tisztviselő, 1922, Soltvadkert. 72. „Jégtörő Mátyás nem talál jeget, csinál!" — Büki László, rk. fm. 1923, Vaspör, Zala m. 73. „Ha nő lép be elsőnek Mátyáskor az életbe, sok nösténybárány, ha férfi, sok kosbárány várható!" — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 74. „Baj lesz azzal a híddal, amelyik Mátyás napra tojik!" — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád m. FARSANG 75. „Farsang hétfőjén és keddjén nem dolgoznak. Tiszta római katolikus falu." — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg. Nógrád m. 76. „Farsangkor szoktak kecskét táncoltatni." Olyan kecske fejet faragnak, ami tud „kaffogni" a szájával. Ezt egy legény felveszi és szőrös takaróba burkolózik. „Ő a kecske." Van egy „muzsikás", aki harmonika-szóval kíséri a „kecs249