A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Müller Ferenc: A magyar tanácsköztársaság sümegi eseményei

ben. Felvette a kapcsolatot a haladó érzelmű emberekkel. Megismerkedett dr. Gellért Samu ügyvéddel, aki a sümegi szociáldemokrata párt elnöke volt. Gellért beállítottságára jellemző az alábbi párbeszéd is, amelyet Eitner Zsigmond országgyűlési képviselővel folytatott az egyik tanácsülés előtt: „Gellért : Azt hittem, Nagyságos úr, élünkre áll, hogy egyesült erővel kezünkben tartsuk a nép vezetését s a csőcselék megfékezését. Eitner: Tudja ügyvéd úr, a magyarok istene minden csapást rám mérhet, megteheti velem, hogy cseh vagy szerb (az volt a hír, hogy a szerbek Egerszegtől már csak 6 km-re vannak) alattvalóvá tesz, de hogy magyar nemzeti érzésemet és hazám szeretetét magam tépjem ki szívemből s nemzetközi legyek, azt a jó isten sem teheti meg velem."

13 Ehhez nem kell kommentár. Nem hiába emelték ki Eitnert Zala megye kormánybiztosává.

14 A szociáldemokrata párt december 4-én alakult meg. A vá" ros polgársága este a Halászvendéglő helységében értekezletet tartott. Elhatározták, hogy megalakítják a pártot és csatlakoznak az országos szociáldemokrata párthoz.

15 A szimpatizáns tömeg tehát párttagnak vallotta magát. Nem volt tagkönyvük, nem töltöttek ki belépési nyilatkozatot, csupán szimpatizáltak a polgári forradalommal. A pártegység tehát csak felületes volt, szervezeti egységről beszélni pedig alig lehet. Az öt tagból álló községi nemzeti tanács nem igyekezett a forradalmat továbbfejleszteni. A közellátást is csak nehezen biztosították. A közrend megszilárdítására tett intézkedések sem voltak túlságosan hatásosak. Ez érthető is, ha a tanács összetételét megnézzük. 1919. január 12-én a Sümeg és Vidéke így ír: „A Katona Tanács volt az első, amely rögtön a forradalmi napok után végsőt pihegett. Most követi a nemzeti tanács is. Mindezek azért voltak csupán, hogy a felkavarodott, fejtetőre állított helyzetben rendet teremtsenek." Mint látjuk, a Sümeg és Vidéke már el is búcsúztatta a nemzeti tanácsot. A gazdasági helyzet 1919 elején tovább súlyosbodott. A kereskedők tartalékolják, eldugják áruikat. Nincsen liszt, zsír, cukor. A hentesüzletekből kifogy a sertéshús. A vegyeskereskedőknél hiányzik a petróleum. A gyufával üzérkednek. A zugárusok 50—60 fillérért adják dobozát. Ez 60—80-szorosa a háború előtti árnak. A bőrtalpú cipők helyett megjelennek a kopogós fatalpúak. A legelesettebbeknek azt javasolják, hogy cirokmagból süssenek kenyeret. Tisztességes kenyeret lehet sütni a megőrölt magokból. Tavasszal az elvetett burgonyát ismeretlen tettesek kilopkodják a földből az éj leple alatt. A püspök sümegi birtokán dolgozó cselédek helyzete a legsúlyosabb. Végső elkeseredésükben már csak egy mentséget láttak. A Szociáldemokrata Párt sümegi titkárához fordultak. Dörnyei József titkár a Sümeg és Vidéke február 16-i számában nyílt levelet intéz ez ügyben dr. Rótt Nándor veszprémi püspökhöz. íme a levél teljes terjedelemben : „Méltóságos Püspök Úr! Kérjük, ne méltóztassék ünneprontásnak venni a felszólalásunkat. Távol áll tőlünk minden kellemetlenkedés szándéka. Kötelességünk azonban teljesíteni annak a 80—90 családnak könyörgő kérését, akik, méltóztassék elhinni, utolsó mentségül hozzánk fordultak szomorú helyzetük javítása iránti segítségért. Arról a 80—90 családról van szó, amelynek fejei Méltóságod itteni uradalmában szolgálnak, közöttük sokan hosszú évek, évtizedek óta meggyötörten, a frontról térve meg. Meg kell említenünk érdekükben annyit, hogy megkérdezzük méltóságodat az igazi tisztelet megbecsülő hangján, van-e tudomása Méltóságodnak, aki most éppen a sümegi rezidencia vendége, arról, hogy itteni uradalmának cselédsége 1919-ben még az évi 1550—1600 koronás összjövedelemből tartja fenn magát és családját? Hogy minden könyörgésük eredménye helyzetük javítása iránt néhány beváltatlan ígéret volt? Hogy az uradalom itteni vezetősége a sietve közeledő szerződési napon, február 24-én milyen ultimátumot készül neki szegezni a cselédség mellének és hogy aki annak nem adja be derekát, szélnek készül ereszteni a munkanélküliek problémájának újabb nehezbítésére ? Biztosra vesszük, hogy méltóságod nem tud semmit arról a keserves küzdelemről, melyet e páriák az életért vívnak. És biztosra vesszük azt is, hogy Méltóságod itt akár e soraink útján, akár bármely úton tudomást szerez e szerencsétlen emberek tapasztalatairól, atyai szeretettel fog sietni nyomorúságuk enyhítésére. Hiszen nem akarnak az emberek mást, csak hogy emberi módon élhessenek és gondoktól mentesen dolgozhassanak Méltóságodnak, annak, aki nekik életet, kenyeret ad." A levélre válasz nem érkezett. 3. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SÜMEGEN A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 21-én keltezett „Mindenkihez!' felhívásában bejelenti, hogy Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A puskalövés nélküli gyors politikai átalakulás, a Tanácsköztársaság kikiáltása váratlanul érte a tömegeket, de rendzavarás a községben nem volt. Március 23-án délelőtt a helybeli szocialista párt háromtagú direktóriumot választott. Tagjai : Radlóczki Ferenc, Tartó István és Horváth János. A Tanácsköztársaság intézkedéseinek megfelelően Sümeg község közigazgatása is a nép kezébe került. A direktórium tagjai azonnal átvették az ügyek intézését a község helyettes bírájától. A direktórium azzal kezdte meg működését, hogy nyomban lezáratta az összes üzleteket, amelyek nem élelmiszer eladásával foglalkoztak. Felmérték a készleteket és leltárba vették. Felügyelete alá helyezte a sümegi pénzintézeteket. (Sümegi Népbank Rt., Sümegi Takarékpénztár Rt.) Szesztilalmat rendelt el, a kocsmákat lezáratta. Megkezdte a lőfegyverek beszedését. Március 28-án megalakult a munkástanács. A három tagú direktórium a hatalmat átadta a tanácsnak. A tanács az ügyek vitelét továbbra is Radlóczki Ferencet, Tartó Istvánt és Horváth Jánost bízta meg. A munkástanács (nagyban, egészében) a szocialista párt vezetőségéből alakult. Tagjai: Tartó István, Mészáros József, Badics János, Radlóczki Ferenc, Szűcs Márton, Kelemen Dezső, Jámbor Miklós, Pápai Lajos, Keszler Pál. Tuboly Mihály, Radlóczki József, Hertelendy Zsigmond, Kekk József, Dörnyei József, a szocialista párt titkára, Kekk Aurél, Sipos Ferenc, Oszkai Kálmán, Süte Sándor, Nagy Gyula, Virág Jenő, Kálmán István és Pál József.

16 A Sümeg és Vidéke 1919. március 30-i számában írja, hogy a lakosság nagy nyugalommal vette tudomásul ezeket a változásokat. A szocialista párt és a direktóriumok sorra hozták a személyi jellegű intézkedéseket. A helyi szocialista párt Wilcsek Gyula századost, a járási nemzetőrség parancsnokát kirendelte a járási közigazgatás ellenőrzésére. Kelemen Dezső tanítót a sümegi községházára ellenőrző közeg gyanánt ugyancsak kirendelte. A vármegyei direktórium jogtanácsosa dr. Gellért Samu ügyvédet kirendelte a járás területére, a hatóságok jogtanácsosává és a főbírói hivatal mellé bizalmi férfiúvá.

17 Sümegen — járási székhely lévén — április 6-án megalakult a Járási Munkástanács. Három tagú intézőbizottságot (direktóriumot) választottak. Vezetője Gellért Samu lett. Helyettese Dörnyei József, tag Szíjártó György. A direktórium helye a püspöki rezidencia III. számú terme lett. A püspöki kastélyt a járási munkástanács lefoglalta. A berendezés leltározásával Darnay Kálmánt, a múzeum igazgatóját bízta meg. A főszolgabírói hivatalt is áthelyezték a kastélyba.

18 Itt szállásolták el a nemzetőrséget (később vörösőrséget) és lakókat is telepítettek ide.

19 Tartó István a községi direktórium tagja a földek szétosztásával és a szövetkezet megszervezésével foglalkozott. Felszólalt az április 6-i népgyűlésen, amelyet a Polgári Önképző216