A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

mint azt, hogy L. K. a szociál-demokrata párt tagja. A tanári kar erről nem nyilatkozott, még Ludvig K. eltávolítása után sem."

12 Mások szerint is „a baloldal felé hajló viselkedése miatt kapott »consilium abeundit«". Azonban: „Nem lehetett nagyon vétkes és a piarista tanárok nem akartak itteni jó családnak nagy kellemetlenséget okozni, s így nagy »botrány* nem történhetett."

13 Az iskolából való eltávolítása utáni időszakról nincsenek közelebbi adatok. Egyesek szerint a kicsapás után a fővárosba került újságírónak a Népszavához, ahova Peyer Károly juttatta be.

1

* Ezekben az években kellett bevonulnia katonának a sorállománnyal. Ezt az időt letöltötte, mint zászlós szerelt le. 1910-ben újra feltűnik Veszprémben mint lapszerkesztő és olyan személy, aki alaposan belekavar a posványos városi közéletbe. Próder Lászlóval megindítja a MODERN DUNÁNTÚL című, társadalmi és irodalmi folyóiratot.

15 A lap nemcsak helyi, hanem bizonyos mértékig „dunántúli" szinten is élénk szellemi forradalmat és ellenreakciót vált ki. Szokatlan és teljesen új hang jelentkezik a veszprémi sajtó történetében, ahol a papi és nagybirtokos hierarchia uralma kiterjedt a helyi és a megyei lapokra is. A reakció és ellensajtó természetesen nem szívelhette az újszellemű hangot, kígyót-békát kiáltanak a szerkesztőkre és otromba hangon támadják az új lapot. „Jött a városunkba két ifjoncz modern apostol... Hitted volna-e Veszprém város érdemes közönsége, hogy hajadnál fogva rángasson elő téged két szál modern ifjú, hogy utópiákkal bemaszlagoljon, hogy köreidben germ... pardon, modernizáljon, fent és lent, öregeket 2. Cikke Fényes Samu Úttörő c. lapjában. 2. Faksimile eines Artikels aus der Feder von Kálmán Ludvig in der von Samu Fényes redigierten Zeitschrift „Üttörő" (Bahnbrecher). 2. Son article dans le journal „Üttörő" de Samu Fényes. 2. Статья в журнале Шаму Феньеша «Уттёрё». és ifjakat egyaránt. Mivel te önként úgy sem vagy képes modernizálódni, haladni a szabadgondolkodás útján és megtanulni, hogy micsuda is hát a perverzitás a sok modern tudományok között?!"

16 A Modern Dunántúl szerkesztői veszprémi fiatalemberek voltak. Munkatársaik között is találunk néhány veszprémit, tudósítóik azonban főleg a Dunántúl más városaiból küldték írásaikat.

17 A főszerkesztő Ludvignak — Diego irodalmi álnéven — cikkei, versei, tanulmányai jelennek meg olyan nevek társaságában, mint Nagy Lajos, Zigány Zoltán, Hangay Sándor stb. Évekkel később mint a szibériai fogolylapok egyik szerkesztője, újra találkozott Elek Vidorral, akinek a Modern Dunántúlban is megjelent novellája.

18 Ludvig prózai írásai avatott tollú, tehetséges, harcosan erőteljes hangvételű újságíróra vallanak. Versei annál gyengébbek. Javarészt modoroskodó utánérzések. A Modern Dunántúl valószínűen anyagi okokból, de a valóságban méginkább a klerikális-konzervatív erők egyesített ellentámadásának eredményeként a 6. szám után (1910. dec. 1.) megszűnt és egyesült Fényes Samu lapjával, az Úttörővel. Ludvig ezt így jelenti be az új lapban: „Köztudomású tény — az ország nagy egészét véve is tekintetbe —, hogy a progresszív haladásnak igen kevés olyan orgánuma van nálunk, mely megalkuvás nélkül szolgálná a haladás igaz céljait. De ha áll ez az ország egészére, mennyivel inkább érvényes a fővárostól külön választott vidékére nézve. Alig van a vidéki sajtónak olyan szerve, mely szabadabb hangot merne hallatni. Ez a tudat vezetett akkor, midőn az új világszemlélet terjesztésére megindítottam a Modern Dunántúlt, azt célozván, hogy kiváltsam a Dunántúl nagy körzetében amaz energiákat, melyek létezését sejtettem, melyeket azonban elnyomnak és tönkretétellel fenyegetnek az ellentétes viszonyok és körülmények. Azt akartam elérni, hogy számos dunántúli városban lokális jellegűvé téve lapomat, a helyi viszonyok megítélésében és elintézésében érvényesülhessen a szabadgondolkozó ítélet, fejlődhessék ki a vallás és társadalom konvencióiból a szabad véleményalkotás képessége... .. .időközben indult meg újból az Úttörő és minthogy tapasztalataink eredménye úgy is arra vezetett volna, hogy általános, tanító és agitációs karakterűvé alakítsam át lapomat, helyesebbnek ítéltem és a közös célra hasznosabbnak véltem, hogy egyesítsem a Modern Dunántúlt az Úttörővel, és mint közlegény állok be az utóbbi munkásai közé.. ,"

19 Az erősen antiklerikális irányvonal nem hiányzott a Modern Dunántúlból sem, de ez különösen jellemző volt az Úttörőre. Különös, hogy az egykori kegyesrendi diák egyik legjobb, legtevékenyebb szerkesztője ezeknek a lapoknak. Az új lapnál jelenik meg neve alatt (Leon Diego) néhány írása, azonban a továbbiakban nem találkozunk nevével. Egészen bizonyosnak tűnik, hogy írásai továbbra is a lapban jelennek meg, azonban azokat nem szignálja, ellentétben például Fényes Samuval, vagy Fáber Oszkárral, egy másik jeles szerkesztővel. Több írás stílusa Ludvigra vall. Az Úttörőnél jelenik meg Hermanne Ludvig Blanka több tárcája, fordítása, amit vidékről küldözget a szerkesztőségnek. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy Ludvig meddig maradt az Úttörőnél. Markovits Rodion úgy tudja, hogy Ludvig Fényes Samu titkára volt.

20 Mások szerint összeköttetésben állott a Budapesti Hírlappal. (Csak zárójel között jegyezzük meg, hogy Ludvig múltjának ismeretében nem tételezhető fel az, hogy egy reakciósnak tudott újság szolgálatába álljon.) Ugyanezen forrás szerint „.. .1913—1914-ben néhány íróakarnokunknak volt egy kéthetenként megjelenő irodalmi lapunk: A Holnap (Azt hiszem összesen 8 vagy 10 számban jelent meg). A lap szerkesztőségi értekezletén találkoztam először Ludviggal. 184