A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Éri István. Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi tevékenységéről

mint természettudományi kutatásunk fő tárgyának s egyre növekvő jelentőségű idegenforgalmi körzetnek központjában létesülő, tudományos és ismeretterjesztő munkát egyidejűleg végző önálló múzeum gondolatával valamennyi illetékes szerv egyetértett. A megvalósulás feltételeinek biztosításában elsőrendű fontosságú a volt apáti lakosztályban működő óvoda kitelepítése s a megüresedő helyiségek múzeumi célra történő átadása. A tervek szerint 1972—73-ra ez megtörténik. III. Bakonyi Múzeum, Veszprém TUDOMÁNYOS KUTATÁS, GYŰJTEMÉNYGYARAPÍTÁS a) Régészet: Folytatódott a Balatonakaii-Ságpusztán 1967—68-ban végzett ásatás. Ez évben a templomszentélytől K-re és É-ra eső, a kerítőfalhoz csatlakozó lakóépületek feltárása volt a feladat. A kutatás során tisztázódtak az itt állott római villa részletei (terrazzo padlórészletek, hypocaustum maradványai stb.), valamint a villa falainak részleges felhasználásával, de arra ráépített középkori lakóépületek alaprajzai. Idő hiányában már nem kerülhetett sor a 7l-es út É-i oldalán mutatkozó felszíni nyomok alapján az ottani épület feltárására, csakúgy, mint a ságpusztaiak XIX. századi, a templomromtól É-ra eső temetőjében várható épületmaradványok átvizsgálására. Az ásatást Palágyi Sylvia vezette, az Igazgatóság ásatási brigádjának közreműködésével, az Országos Műemléki Felügyelőség által biztosított támogatás terhére. Ugyancsak az ásatási brigád munkájaként, Dax Margit muzeológusnak a Bakonyi Múzeum gyűjtőterületén népvándorlás- és honfoglaláskori lelőhelyek felkutatására, hitelesítésére irányuló többéves kutatási programja alapján került sor Gicen egy évekkel ezelőtt előkerült honfoglaláskori leletegyüttes hitelesítő ásatására. A község homokbányájának — mint állítólagos lelőhelynek — tüzetes átvizsgálása eredményt nem hozott. A régészeti topográfia kutatómunkái között szerepelt Kemenesszentpéteren egy római-kori halomsír feltárása. A hamvasztásos sír feltárását Palágyi Sylvia irányította, ugyanitt az őskori lelőhely szondázását Torma István végezte el. A topográfia programjához tartozott még a Bakonyszűcs-Százhalom nagykiterjedésű és az irodalomban jólismert későbronzkori halomsírmezőjének megkutatása. A 226 halomból egy került teljes feltárásra. Az ásatást Patek Erzsébet irányította. Mindkét munkahelyen az ásatási brigád dolgozott. A két jelentős római-kori leletmentés miatt a Bakonyi Múzeum egyéb, programszerinti ásatását elhalasztottuk (Ugod-Dióspuszta, Nagyvázsony, Csetény). 1969 őszén Tüskeváron a TSz major területén, eddig is ismert római temetőben mélyszántáskor kőszarkofágra bukkantak. A leletmentés során egy női és egy gyermeksír került elő a szarkofágból, arany és csontékszer kíséretében. A szarkofágot kiemelése után a tüskevári Helytörténeti Múzeumban helyeztük el. Paloznakon házalapozás közben, eddig nem ismert lelőhelyen bukkantak egy díszesen faragott szarkofágra, benne egy női csontvázra, mellékletekkel. A szarkofágot kiemeltük és a tihanyi Múzeum lapidáriumába szállítottuk. Mindkét leletmentést Palágyi Sylvia végezte. Leletbejelentések kivizsgálása révén (Dax Margit munkája) a Bakonyi Múzeum gyűjteménye Nyírád-Templomsűrű területéről egy római és több középkori kőfaragvánnyal, Bakonyszűcsről pedig egy ép őskori idollal gyarapodott. A földrajzi névgyűjtés kapcsán Pula határában felmerült adat alapján sikerült megtalálni a középkori Tálod falu kisméretű templomának maradványait a középkori faluhellyel átellenes erdővel borított domboldalon. Helyi gyűjtőknél kintlévő, értékes régészeti anyagot gyűjtött be Takácsi, Csót, Bakonybél községből Hadnagy László. Uzsoki András 1969 szeptemberében Győrött végzett ásatást a székesegyház körül. Csopakon őskori lelőhelyen végzett helyszínelést, Tihanyban megkezdte a félsziget részletes régészeti terepbejárását. b) Néprajz: A Bakonyi Múzeum néprajzosának Irakba történt kiküldetése miatt a gyűjtemény gyarapításával esetenként tudtunk csak foglalkozni. Mint arról már korábban említést tettünk, a bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítási anyagának begyűjtése jelentette a legnagyobb feladatot, melyet külső munkatársként Balassa M. Iván végzett el. A faluban többszáz, berendezést, a gazdasági élet és a jellegzetes helyi kismesterség, a faszerszámkészítés tárgykörébe tartozó tárgyat gyűjtött be. A tárgyak a Bakonyi Múzeum gyűjteményében kerültek beleltározásra, elhelyezésük Bakonybélben meg is történt a múzeum helyiségeiben. Ezenkívül Hadnagy László csoportvezető begyűjtötte Schmidt János idős veszprémi kovácsmester megszüntetett kovácsműhelyének teljes anyagát. A műhely 388 db-ból álló szerszám- és felszereléskészletét a távolabbi tervek szerint Nagy vázsonyban fogjuk bemutatni. Ugyancsak Hadnagy László foglalkozott az 1969. évi Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat megyebeli résztvevőinek patronálásával. Tevékenysége nyomán ez évben kb. 60 pályázat, köztük értékes néprajzi vonatkozásúak is, futott be a múzeumba. Ezeket a múzeum néprajzi adattárában helyeztük el. c) Iparművészet : Az 1969 nyarán megnyílt ,,Városlődi keménycserép" с kiállításunk anyagának bővítése érdekében Pesovár János adattárosunk végzett Városlőd, Herend, Kislőd, Márkó falvakban alapos gyűjtő-, felderítő munkát. Tevékenysége nyomán 128 kerámiatárggyal, a zömében városlődi kerámia mellett néhány herendi porcelánnal, üveghutai készítménnyel, pipával gyarapodott az iparművészeti gyűjtemény. Meghatározásukkal és nyilvántartásba vételükkel Molnár László külső munkatársunk és É. Takács Margit foglalkozott. 11