A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Molnár László: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között

vagyunk, hogy Stingl még az 1840-es évek elején is aktívan dolgozik a herendi gyárban és ott a porcelángyártásban vezető szerepet tölt be. Egyelőre csak feltételezzük, hogy néhány pápai fabrikás is támogatta a Fischer-féle vállalkozást a korábbi tulajdonossal együtt. Ekkor még a bécsi empire formájú edényeket is készítették, amelyek közül néhányat fentebb és korábbi tanulmányunkban bemutattunk. Fischer nagyobb beruházásai az ipari fellendülés időszakában gyorsabb tempót diktáltak, ami az újabb alapanyag, formák és díszítmények állandó kísérletezését is szükségessé tették, elképzelései valóraváltásához. Herendi vállalkozása szerencsésen találkozott a „honi" ipar fejlesztésének propagandájával, ami újabb lendületet adott a gyárban folyó munkának és sürgette az eredményeket. Az 1842-ben megrendezett első pesti iparegyesületi kiállításon történt bemutatkozás már sejtetni engedte a fischeri művészeti törekvéseket. Az 1843-as második, majd az 1845ös bécsi birodalmi kiállítás, amelyet feltehetően személyesen is megtekintett, érlelték meg végső elhatározását. Az 1846ban megrendezett nagyszabású harmadik pesti iparműkiállítás gazdag herendi anyagában már bontakozott a gyár művészeti koncepciója.

12 öt esztendő alatt négy kiállításon való sikeres részvétel, a bemutatott tárgyak, elegendőnek bizonyultak a herendi porcelán szélesebbkörű megismertetéséhez. A csehországi és bécsi porcelánművészet egyszerűbb polgári igényt kielégítő termékei, valamint a hazai hagyományokra támaszkodó, elsősorban díszítési kísérletek ezekben az esztendőkben szinte minden maradandó eredmény nélkül megszűnnek Herenden. Művészeti törekvéseinek megvalósítása, nemcsak elvi elhatározás kérdése volt Fischer számára, hanem annak egyidejűleg összehangolása a gazdaságossággal is. Míg a klasszikus XVIII. századi manufaktúrák termelésében jelentős helyet foglaltak el a szobrok, plasztikus edények, addig Herenden az első évtizedekben többnyire asztali edényeket készítettek, továbbá dísztárgyakat és az egészhez mérten elenyésző kis mennyiségben szobrokat. Szükségszerűen következett ez a hazai képzőművészeti állapotok elmaradottságából még a XIX. sz. közepén is.

13 Ezt tükrözi a gyár 1848-ban kiadott, általunk korábban publikált kétnyelvű jegyzéke,

14 de annál is világosabb képet nyújt a művészeti 5. Tányér kínai halas mintával Herend, 1850 körüli évekből, VBM. 5. Teller mit chinesischen Fischmotiven (Herend) aus der Zeit um 1850, (VMB). 5. Assiette, au décor chinois (poissons, Herend, vers 1850, VBM. 5. Тарелка с украшением в виде рыбы в китайском стиле, Херенд, около 1850-го года, VBM. 4. Cukortartó Herend, 1840-es évekből, VBM. 4. Zuckerbehälter (Herend) aus der Zeit um 1840, (VBM). 4. Sucrier, Herend, années 1840, VBN. 4. Сахарница, Херенд, 1840-й год, VBM. és termelési állapotokra a pesti Iparműtárban ugyancsak 1848-ban bizományba elhelyezett porcelánokról összeállított terjedelmes kimutatás.

15 A jegyzék alapján tanulmányozhatók nemcsak a művészeti problémák, az edények formái, a dísztárgyak, szobrok, a díszítmények, a termeléssel kapcsolatos kérdések, valamint az árak is, amelyek ebben az esetben nem a propagandisztikus árjegyezék szerint összeállítottak, hanem a gyár termékeinek a valóságos értékét tükrözik. Választ kapunk arra, a némely kutatók által vallott téves nézetre is, hogy a díszítmény (dekor) elnevezések későbbi eredetűek és azok a század második felében alakultak volna ki. Természetes, hogy egy termelőüzem az új dekorjait folyamatosan megkülönböztető jelzéssel vagy névvel jelölte, amikor azokra megrendelés mutatkozott, vagy éppen a megbízó személye volt az új díszítmény elnevezésének ösztönzője, ami a herendi gyár esetében gyakran előfordult. Az iparműtári leltár megőrizte a kutatás számára azokat az utalásokat, amelyek a művészet útkeresését is jelentették. Feltárulnak a sorok között az új és a korábbi edénytípusok, díszítmények, amelyek azóta is állandóan készülnek. Az asztali edényeken túlmenően a díszedényekre és más készítményekre pontosabb kormeghatározónak is tekinthetjük a terjedelmes összeállítást, amiből az alábbi megállapításokat és következtetéseket származtatjuk. AZ ÚJ STÍLUSFORMÁK A Herendi Porcelángyár művészeti problémái először a jegyzékben felsorolt edényeken keresztül vizsgálhatók. A nagyobb összeállítású 6, 12 és 24 személyes készletek egyes darabjainak ismertetését is szükségesnek tartjuk.

16 Az asztali edények már magukban is sokféle formát jelentenek, de ezeken kívül rendszeresen gyártották a következőket: nagy kondér, jeges kanna, cukortartó hosszútejes büdöny, tormás csésze, kás, gömbölyű tál, tojás tartó, fagylalt csésze, fokas (fogas) tál, teás szelence, csokoládés csésze, 8 szegű tál, teás fiaskó, findzsa, 4 szegű tál, teás kosár, nagy findzsa, öblítő tál, kávéskanna nyeles, török findzsa, 114