A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kalicz Nándor: A rézkori Balatoni csoport Veszprém megyében

I. Rézolvasztó tégelytöredékek Zalavárról. I. Zalavár: Bruchstücke eines Kupfer-Schmelztiegels. 1. Morceau de pot à fondre (de Zalavár). I. Обломки тигля для плавки меди из Залавара. A Balaton környékén talált hasonlókorú leletek hori­zontját nagy lelőhelysűrűségük alapján balatoni csoport­nak neveztük el. A további kutatások igazolták a balato­ni csoport önállóságát, igen nagy elterjedését. Szárma­zására és kapcsolataira is igen sok adatot nyertünk. Ezt elősegítette több kisebb ásatás eredménye, 6 újabb terep­bejárások s a múzeumok régi anyagának átnézése. Ki­tűnt, hogy már régebben is kerültek elő a balatoni cso­portba sorolható szórványos leletek, amelyekkel a ré­gebbi kutatás nem tudott mit kezdeni s részben a len­gyeli, részben a badeni kultúrába,sőt még a koravaskor­ba is belesorolták. Ezek után vizsgáljuk meg, mit is értünk balatoni cso­port elnevezés alatt ? 7 A magyarországi rézkort az élet­módban az állattenyésztés előtérbe kerülése jellemzi, a főleg földművelést folytató későneolit népcsoportokkal szemben. Ennek mértéke az ország egyes területein né­mileg eltérő volt. Ugyancsak más volt a helyi előzmény 2. Rézékszerek Zalavárról. 2. Zalavár: Kupfer­Schmuckstücke. 2. Bijourx en cuivre (de Zalavár). 2. Медные украшения из Залавара. 2iL Alföldön és a Dunántúlon. Más hatások érték az or­szág keleti és más az ország nyugati területét. Ezek a kü­lönbségek az egyes területekre jellemző leletanyagban is jelentkeznek s lokális színezetet alkotnak. Emiatt kü­lönböztetünk meg a magyarországi javarézkori kultúrán belül három nagy területi csoportot, keleten a bodrog­keresztúri, északon a ludanicei és nyugaton a balatoni csoportot. A balatoni csoport része a magyaországi javarézkori kultúrának. Elterjedt a Dunántúlon, sőt nyugaton és dé­len túl is lépte a Dunántúl határát. 8 Életében az állatte­nyésztés erőteljes szerepet nyert s ezt tükrözi a telepü­lések jellege is. Egy-egy helyen kis közösség élt együtt aránylag nem hosszú ideig. Az életmód az állattenyész­tésnek megfelelően mozgékonyabbá vált. A balatoni csoportnak már most is kb. 90 lelőhelyét ismerjük s ezek közül a topográfiai munka eredménye­képpen 60 lelőhely Veszprém megyében, illetve a köz­vetlenül hozzá csatlakozó részeken fekszik. A települé­sek a vízfolyások partján találhatók, olykor a dombolda­lakra is felhúzódtak. A hegyes vidékeken Ausztriában és Szlovéniában a barlangokban is előfordulnak lelőhelyei, 9 hasonlóan, mint ahogy a rokon ludanicei csoport embe­rei is felkeresték a barlangokat Budapest környékén és Szlovákiában. 10 A Dunántúlon a balatoni csoport településeinél fi­gyeltük meg először a védelemre törekvés kétségtelen bizonyítékát, a mesterséges erődítés létesítését. Letenyén a természettől is védett, vízzel teljesen körülvett, kb. 150 m hosszú és 70 m széles dombot mintegy harmadá­ban 4 m széles és 2 m mély hegyes aljú árokkal vágták át 3. Szertartási ház részlete kemencével és emberi koponyával Keszthely­Fenékpuszta I. lelőhelyen. 3. Keszthely-Fenékpuszta (Fundstelle I.): Teil eines Zeremonienhauses mit Backofen und menschlichem Schädel. 3. Four et crâne à l'intérieur de la maison ayant servi aux buts cultiques (Keszthely-Fenékpuszta, site I). 3. Часть культового помещения с очагом и человеческим черепом, найденного при раскопках в Кестхей-Фенекпуста I. 84

Next

/
Thumbnails
Contents