A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Keve András: Emlékezés Lovassy Sándorra

Emlékezés Lovassy Sándorra (1855-1946) „Az ember élete sorsának alakulására sokszor nagyon kis vagy mellékes, vagy éppen esetleges körülmények a döntők, amely körülmények lavinaszerű iramban sodorják magukkal azt, akit hajlama az adott körülményekbe belekapcsol. A múlt század hatvanas éveinek első felében, mint 5—9 éves fiú, nagyon sokat tartózkodtam nagyszüleimnél Abonyban. Elemi iskoláimat is ott jártam. Apám abban az időben a kiskunfélegyházi gimnáziumtanára volt. ahonnét akkoriban került a bajai főgimnáziumhoz, amikor én az elemi iskola negyedik osztályát jártam s így ez iskola utolsó évére is Abonyban maradtam." — így kezdi önéletrajzát Lovassy S. (1929), aki a pestmegyei Abonyban szültett 1855 október 28-án. A bajai gimnáziumi évekről így folytatja: „... a tipikus alföldi városban nevelkedett fiúra kellemes hatást tett Baja város úribb volta, de különösen a főtér nyugati oldalán elkanyarodó Dunaág, a Sugovica közvetlen közelsége, s a túlsó partot tevő nagy Pandúrsziget terjedelmes erdőségei, mind oly dolgok, aminőben Abonyban nem volt részem" (1865). „A madártojásgyűjtés s a vele kapcsolatos szabadban való tartózkodás szenvedélye, már mint első osztálybeli diákot magával ragadott." Míg a többi diáknál ez múló szeszély volt csak, a felsősök pedig egyenesen lenézték az ilyen gyűjtőket, Lovassy hű maradt szenvedélyéhez még főiskolai tanár korában is. 1871-ben hetedikes gimnazista, amikor atyját áthelyezték Debrecenbe, ő pedig a református kollégiumba került. Ismeretei itt nagyban bővültek, mert olyan tanárra talált mint Kovács János, akinek tojásgyűjteménye híres volt. Az ő révén ismerkedik meg alaposan a Nagyerdővel, a Hortobággyal és az akkor még létező Ecsedi-láppal. Tanárával kapcsolatban marad, amikor a debreceni Gazdasági Felsőbb Tanintézet hallgatója lett. 1874-ben itt oklevelet nyert és ezzel utazik el Budapestre, ahol a Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsészkarán tanul. 1878-ban tanári diplomát szerez, 1884-ben pedig doktorátust. Közben 1876-ban kinevezték polgári iskolai tanárnak a gömörmegyei Nagyrőcére. Első írása a Falusi Gazda с lapban az egerészölyv gazdasági jelentőségéről jelent meg még gazdász korában 1874-ben. Tíz évre rá a Magyar Tudományos Akadémia két tanulmányát fogadja el közlésre (1887), pedig az Akadémia már akkor sem volt nagy barátja az ornithológiának. Egyik dolgozata Magyarország különböző területein végzett oológiai kutatásairól közölt szemel1. Dr. Lovassy Sándor az 1930-as években (a keszthelyi Balatoni Múzeum fényképgyűjteményéből) 1. Dr. Sándor Lovassy in den 1930er Jahren 1. Le docteur Sándor Lovassy aux années 30 1. Д-р Шандор Ловашши в 1930-х годах vényeket, a másikban Gömörmegye madárvilágát tárgyalta, főként a madarak fészkelése szempontjából. Sőt négy éven át (1885, 1886, 1887, 1889) az Akadémia megbízásával és támogatásával tanulmányozhatja az Ecsedilápot. Mind ez a terület, mind a bajai Kiserdő, nemsokára Lovassy tanulmányai után teljesen átalakult, a mezőgazdaság vette át az uralmat felettük. Vágya, hogy természettudományi ismereteit egybekapcsolhassa a mezőgazdasági oktatással, csak 1889-ben teljesült, amikor a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiára nevezték ki tanárnak. így már nemcsak madarakról, hanem pl. az árpafénybogárról is ír (1892). Az 1890-es év a magyar ornithológia mozgalmas esztendeje, előkészület az 189l-es második Nemzetközi 7