A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1968. évi munkájáról
Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1968. évi munkájáról Igazgatóságunk 1968. évi munkáját a folyamatos és tervszerű ügyvitel mellett több tényező is befolyásolta. Ezek: a naptári éves munkatervekhez való visszatérés a tervezés és az összefoglalás megkönnyítését szolgálta; a tanácsi irányítás közvetlenebbé válása tevékenységünket gyakorlatilag gyorsabbá és hatékonyabbá tette; az új gazdasági irányítás lehetőségei viszont elősegítették a múzeum népművelő munkájának eredményességét (képes levelezőlapok, katalógusok, műtárgymásolatok előállítása és forgalmazása új módszerének alkalmazásával). Végül három jelentős múzeumi építkezés közvetlen előkészítése folyt a tárgyév folyamán : a Megyei Könyvtár kiköltözésével a Bakonyi Múzeum új helyiségekhez jutott, melyek múzeumi célokra történő átalakítását készítettük elő; az év végén megindult a bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum épületeinek az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelezésében történő helyreállítása; a létesítendő badacsonyi Egry József Emlékmúzeum épületének kisajátítása és az ide szánt múzeum átalakításának megtervezése és kiállításának előkészítése voltak jelentősebb munkáink. 1. 1. A Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya 1968. február 27-én Baski Sándor vb-elnökhelyettes, Kapor Károly művelődési osztályvezető, Baráth József múzeumi előadó, Béni Miklósné, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztály képviselője jelenlétében megtárgyalta 1967. évi jelentésünket és 1968. évi munkatervünket. A tárgyaláson részt vettek a megyei Múzeumi Igazgatóság részéről a megyei múzeumigazgató, továbbá a pápai és keszthelyi múzeumok igazgatója, a gazdasági igazgató, és a megyei múzeumigazgató helyettese. Az 1967. évi munkáról szóló jelentésünket felettes szerveink elfogadták. Az 1968-as évi feladatok között a Művelődési Osztály javaslatára kiemelt helyet biztosítottunk a legújabbkori jubileumi kiállítások megrendezésének, előirányoztuk a Múzeumi Főosztály javaslatára a megye restaurátorainak az őszi háromnapos országos restaurátorkonferencián való részvételét, végül a megye vezetői általánosságban elfogadták a múzeumi szervezet 10 éves távlati fejlesztési tervét. Távlati fejlesztési tervünk párhuzamosan foglalkozik a tudományos és az ismeretterjesztő tevékenységünkkel, elsősorban a személyi, költségvetési és hálózatfejlesztési témakörben. Tagadhatatlan, hogy az Igazgatóság létrejötte óta igen nagyarányú volt a szervezet fejlődése minden téren. Azonban ennek szükségszerűen voltak buktatói, különösen a költségvetési előirányzat biztosítása okozott évről évre visszatérő nehézségeket, ugyanakkor, amikor a hálózat, különösen a kiállítóhelyek számbelileg gyarapodtak, személyi és dologi ellátottságunk hagyott hátra kívánnivalókat. 1968—1977 között a tudományos és segédtudományos munkatársak létszámát évi egy-egy, összesen tíz fővel tervezzük fejleszteni, abban a fontossági sorrendben, ahogyan az egyes munkakörök ellátása ezt szükségessé teszi. Terveink szerint 1977-ben Veszprémben 10 fős muzeológusgárda mellett 6 fős központi műhely működnék: restaurátorok, fotós és rajzoló mellett kiállításrendező szakember is. A tudományos létszám Keszthelyen a jelenlegi 3-ról 5-re, Pápán 1-ről 2-re nőne, míg Zircen a tervidőszakban önálló gyűjteményű Bakonyi Természettudományi Múzeum alakulna összesen 3 fő tudományos és 2 preparátor munkatárssal. Az intézményi hálózat fejlesztése — a zircitől eltekintve — kizárólag kiállítóhelyek létesítését irányozza elő, egyes helyeken kisebb, helyi gyűjtésű anyag egyidejű tárolásával is. A kiállítóhelyek felerészben már évek óta az előkészítés stádiumában vannak (badacsonyi Egry Emlékmúzeum, bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum, várpalotai Helytörténeti Múzeum, révfülöpi helytörténeti kiállítás). Fentieken kívül tervezzük, hogy a megye városai közül Tapolca és Ajka is múzeumi kiállítóhelyhez jut, megfelelő profillal. Idegenforgalmi szempontból előbb-utóbb szükséges lesz a Keszthely— fenékpusztai romterület, a Somló alján — esetleg Devecserben —, továbbá Balatonfüreden kiállítóhely létesítése. Egyes helyeken viszont nem kifejezetten új intézmémények létesítése, hanem már működők kezelésünkbe történő átadása, illetőleg saját intézményünk bővítése került betervezésre. Ilyenek: a nagyvázsonyi és sümegi vármúzeumok kezelésbevétele; Keszthelyen a Balatoni Múzeum helytörténeti, ipar- és képzőművészeti kiállításainak a volt Festetics-kastély helyreállításra kerülő termeiben történő elhelyezése (esetleg a Helikon-könyvtár jelenlegi kiállításaival egybeolvasztva) ; 39
