A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Korompay György: Veszprém város településtörténeti kialakulása

Veszprém város településtörténeti kialakulása Középkori eredetű városaink közül kevésről mondható el, hogy alkatában, jellegében viszonylag sokat őrzött meg múltjából. Veszprém méltán ezek közé sorolható, annak ellenére, hogy a végzetszerű pusztulások elszenvedésében nincs párja az országban. Ami a település vázát egykor megszabta, az — településtörténeti megfogalmazásban, jellegzetes fő vonásaiban — ma is kiolvasható a város alkatából. Ebben sajátos része van Veszprém természeti fekvésének és annak az ősi szervező erőnek, amely várának jelentőségét régtől kiemelte. A Séd vize és egész vízrendszere itt a mészköves, dolomitos platóba mélyített bevágódásaival olyan egyedi természetföldrajzi formációt hozott létre, amelynek vízbősége és védelmi jelentősége helyi telepítési energiát képviselt már az újabb kőkortól kezdve (1. kép). Csupán utalni kívánok azokra a nagyszámú települési leletekre, amelyek a mai városközpontot övező nagy délnyugati félkörben és a várhegyen a neolit kor lakott helyeiről tanúskodnak. Közülük a Nándor-telep helyén sáncokkal védett település nyomai kerültek napfényre. A bronzkor Veszprémben különösen mészbetétes edényeivel tűnik ki. A város és környéke, kivált pedig a mai kórház környéke bővelkedik e kor régészeti leleteiben, de a várhegyen is vannak nyomai. A vaskor embere előnyben részesíti a magaslati fekvést és kezdetleges faluszerű hegyi telepeken lakik, amelyeket szükséghez mérten földsáncokkal erősít. Új korszakot nyit meg Pannónia életében a rómaiak uralma. Azon felül, hogy a villa rustica-k legkiválóbb példája Pannóniában Baláca és itt van a közelben Gyulafirátót-Pogánytelek és Szentkirályszabadja-Romkút is, a város területének több helyén is előkerültek római leletek, közöttük a Komakút környékén egy kiterjedt temető emlékei. A rómaiak idejében a légiók hadtápigényei és a kereskedelem érdekei is katonai utakat tettek szükségessé. Veszprémtől északra egy K-NY-i római utat tart nyilván a kutatás,

1 amely Ny felől jövet Kádárta magasságában vezetett el és Litér-Királyszentistván között egyrészt ÉK felé, Ősi irányában ágazott el (ez Albertfalva táján érte el a Duna-parti limes vonalat kísérő katonai utat), másrészt DK felé, Balatonkenese, majd Sopianae irányában. A rómaiak pannóniai uralmát a népvándorlás első hullámaként a hunok, majd a longobárdok váltották fel. Utánuk a VI. század második felében az avarok telepedtek meg ezen a tájon és hozták létre hatalmas birodalmukat. Róluk tanúskodik a Jutáson feltárt nagy temető, akárcsak a város területén és a várhegyen talált több sír. Az avaroknak közel két és fél százados uralma egyúttal a délszláv népesség betelepedésének első kora. A honfoglalással beköszöntött új kezdet és alapvetés feltételei -— sok tekintetben az itt talált helyzet lehető továbbfejlesztésével, illetve értékeinek felhasználásával — csak fokozatosan alakulnak ki. A honfoglalásról szóló elbeszélő forrásaink egyes várakkal kapcsolatban jelentős küzdelmekről számolnak be. így Anonymus az óbudai, Balaton-vidéki, vasvári, Baranya-vári ostromokon kívül arról is tud, hogy Tihany felől jövet Ösöbü és Őse vezér serege 14. napra vonult be Bezprem várába, amelyet a leírás hol castrumnak, hol civitasnak nevez. A vár védői innen Pannónia nyugati határáig menekültek. A Kézai- és a Képes Krónikában is olvasunk Bezprem castrumról Szvatopluk apjával kapcsolatban, aki e leírás szerint itt halt meg. A vár nevének Bezprem alakjáról feltehető, hogy ez nyugati szláv személynév átruházása. A X. században ez a vár és e század vége felé a Szent György templom nyilván fennállt. „Valószínű, hogy a vár a IX. században a frankok jelentős katonai centruma volt".

2 Veszprém jelentősége abból is lemérhető, hogy Szent István király ispáni, majd püspöki székhellyé jelöli ki. Egyházmegyéjét kiterjeszti az akkori Veszprém, Fejér, Pilis, Somogy és Zala megye területére, vagyis a Drávától a Dunáig.

3

Ennek nagy kiterjedéséből is Veszprémnek központi szerepkör betöltésére különösen alkalmas adottságaira következtethetünk. Ezt még fokozza az az időrendi kiemelkedés, hogy ez volt a magyar püspökségek között az első.

4 Alapítása követte a veszprémvölgyi görög apácakolostorét, mert ennek oklevelében még nincs szó veszprémi püspökségről. Következményeiben valószínűleg az is növelte Veszprém jelentőségét, hogy itt ütközött meg 998 körül István — akkor még fejedelem — serege a kereszténységnek feltehetően egyik fontos itteni országos bázisa ellen támadást indító, lázadó Koppány somogyi ispánnal, az ország volt főbírájával. A város hűségének elismerésével hozható kapcsolatba az a fordulat, hogy a királyné koronázásának jogát minden valószínűség szerint Szent István és Gizella a helyi püspökre ruházta, amihez idők folyamán a királyné kancellárságának tiszte járult. így lett Veszprém a királynék székhelye és koronázó városa.

5 Ispáni, püspöki és királynéi székhely jellegéből következett, hogy lakosai is nagyrészt az ehhez szükséges nép17 257