A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen

34. Különböző díszítésű kézikorongon készült edények töredékei. 34. Bruchstücke verschiedenartig verzierter und auf Töpferscheibe geform­ter Gefäße. 34. Débris de pots, faits au tour a main, à ornements variés. 34. Черепки посуды с разнообразными украшениями, сделанной на гончарном кругу. pán felsőbb rétegét vizsgáltuk át s rendeltetését biztosan nem dönthettük el. Kamra-félének látszott. A ház É-i falával párhuzamosan alapozásnak ásott árkot találtunk, amelyben néhány eredeti helyzetében levő kő is volt. Bizonyára védőfal húzódott az épület mögött a lejtőről lefolyó víz ellen. A háznak, amelyet a belőle előkerült leletek alapján a XV. század végére XVI. század elejére keltezhetünk, nemcsak az az érdekessége, hogy szobája ilyen késői időben is földbeásott volt, hanem más jellegzetességei­vel is elüt a vele egykorú házaktól. így pl. azzal, hogy a szobában nem volt szemeskemence, viszont a konyhá­ban nagyméretű kemence volt. E házat tűz pusztította el. Nyilván ez az oka, hogy benne, főleg a szobában igen gazdag leletanyagot talál­tunk, amelyre érdemes itt kissé kitérni. A leletek közül kiemelkedik egy igen szép reneszánsz díszü mozaikbe­rakásos fejű aranygyűrű (29. kép), egy csavartnyelű, ötgerezdes, rézberakásos, kovácsolt vasbuzogány (30. kép) és egy szépen kidolgozott hatszögletű kőmozsár (31. kép). A ház felszereléséhez tartozó többi lelet is igen változatos volt. Edényeken kívül (32—34. kép) igen sok vastárgy: kések, ollók, fúrók, nyárs, lakat, sar­lók, vasvilla, ajtó- és ablakvasalások, bronzveretek, nyílhegyek, zabiák, patkók (35—38. kép) stb., valamint kultúrnövények maradványai: búza, árpa, rozs, köles, len, lóbab, lencse, fokhagyma, szőlőmag, alma kerül­tek elő a házból. A leletek gazdagsága arról tanúskodik, hogy a ház gazdája nem szegény ember, hanem talán katonáskodó nemes lehetett. E háztól távolabb D felé a falu D-i részében egy nagy­részt elszántott padlójú ház részletét tártuk fel. Elejével ez is D felé nézett. Egy égett patics- és faszéndarabok­kal borított helyiség körvonala világosan rajzolódott ki, továbbá tőle balra egy agyagfallal elválasztott helyiség részlete is. Ennek К—É-i sarkában kövekből megépített falú, nagyméretű, feltehetőleg kályhás kemence csekély maradványait találtuk meg. Ha a ház beosztásáról nem is tudunk pontos képet kapni, annyit mégis sikerült megállapítanunk, hogy az épület szokatlanul hosszú volt. A D-i homlokfal alapozás-árkát több mint 25 m hosszan követhettük, de még ennél is tovább futott. Ebből arra következtethetünk, hogy a lakóépület végé­hez csatlakozó különböző rendeltetésű helyiségek sorá­ból állott egy-egy épület. Ez a Dunántúl egyes vidékei­nek népi építkezésére ma is jellemző soros udvarokat sejtet (39. kép). 35. Kések, olló, villa, csatok, csizmapatkó és egyéb eszközök. 35. Messer, Schere, Gabel,Schnallen,Stiefeleisen und andere Utensilien 35. Couteaux, ciseaux, fourchette, boucles, fer de botte, autres ustensiles. 35. Ножи, ножницы, вилка, пряжки, подковки от сапога и другие предметы. 247

Next

/
Thumbnails
Contents